Érd vezetése rendkívüli közgyűlést hívott össze az energiamegtakarítás lehetőségeinek átgondolása, intézmények fenntartásának racionalizálása céljából. Az előterjesztésben bezárások, átszervezések lehetősége is felmerült. Végül a közgyűlés elmaradt, ennek okairól kérdeztük Csőzik Lászlót.

Lett volna annak tétje, hogy a közgyűlés mielőbb hozzon döntést a takarékossági csomagról?

Ha abból indulunk ki, hogy időt nyertünk olyan intézmények megmentésére, amelyeket az előterjesztésben ideiglenes szüneteltetésre ítéltünk volna, akkor célszerű volt elnapolni. Csütörtök délután, alig egy nappal a közgyűlés előtt érte az a váratlan örömhír a várost, hogy az „uszodamentő program” keretében kaptunk 42 millió forint támogatást az Érd Aréna Sportcsarnok és Uszoda komplexum üzemeltetéséhez az év hátralevő részében.

Mivel az önkormányzatokat a kormány a nyáron kivette a rezsivédelemből, elszabadultak az energiaköltségek, 10-15-szörösére nőtt a gáz ára is, ezért Érdnek is – hasonlóan a többi önkormányzathoz – drákói intézkedéseket kellett fontolgatnia.

Több hetes munkával össze is állítottunk egy olyan csomagot, aminek célja a város működőképességének biztosítása. Most azonban úgy érzem, lélegzethez jutottunk ezzel a mentőövvel: érdemes némi időt szánni az újratervezésre.

Bár ez a 42 millió eltörpül ahhoz az összeghez képest, ami a téli rezsiszámlákban majd pluszkiadásként terhel minket zárások nélkül, most mégis újra kell gondolnunk a takarékossági csomag néhány tételét. Hiszen a kezdetektől azt képviselem, ha már egyszer rákényszerítenek erre, akkor úgy kell zárni, hogy abból minél kevesebbet érezzenek az érdiek.

Miből gondolja, hogy kiterjeszthető más intézményekre is, hiszen ezt a pénzt pántlikázva kapja a város?

A Gárdonyi iskolában van egy tanuszodánk, amiről úgy gondoltuk, kénytelenek leszünk bezárni. Viszont nem kaptuk meg még a szeptemberi gázszámlát sem, tehát nem tudjuk, hogy a Gárdonyi esetében mekkora a növekmény.

Azt sem tudjuk, hogy az úszásoktatást és az összes vízi sporttal kapcsolatos tevékenységet célszerű-e a nagy uszodában ellátni, vagy a Gárdonyi tanuszoda még fenntartható mellette. Van egy harmadik uszodája is Érdnek, azt egyelőre nem nyitjuk meg.

Az előterjesztésben az áll, hogy épp a Gárdonyit nem lehet energiahatékonyan üzemeltetni, az új uszodát viszont igen. Lehet, hogy jobban megérné azt beüzemelni?

A Gárdonyi öregebb technológia, és hiába új a Favágó utcai, az is gázról megy, és hasonlóan brutális díjakat produkál: csak a júliusi próbaüzem számlája 22 millió volt. A Gárdonyira a nyár végétől visszafelé számolva egy évet, összességben évi 75 millió forintnyi gázszámlát fizettünk ki, és még nem kaptuk meg az első emeltet.

Azt szeretnénk, ha a Fenyves-parkvárosi Köznevelési Centrum tanuszodája is mihamarabb tudna működni, ez a téli szezon után tűnik reálisnak.

A helyzetet nehezíti, hogy az Érdi Tankerület – központi utasításra – nem rendelte meg az úszásoktatást a 2022/2023. tanév I. félévben. Ez hozzávetőlegesen fél évre több mint 13 millió forint kiesést jelent a városnak.

Az nem lenne plusz bevétel, hiszen abból kell finanszírozni az üzemeltetést, nem?

Az kieső forrás. A vízi sport cégünk bevételének, az ott dolgozó úszóedzők fizetésének meghatározó részét ebből tudtuk fedezni, a gyerekek sportoláshoz való hozzáférése ezzel és azzal is csorbul országszerte, hogy az oktatási kormányzat az összes tanuszodát bezárta.

Ami az uszodák bezárását illeti, azóta, hogy találkoztam Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárral, kijött egy kormányrendelet, amely előírja, hogy ha egy önkormányzat sportlétesítményt akar bezárni, arról 15 nappal korábban köteles értesíteni az államtitkárságot.

Ez a másik ok, ami miatt úgy gondoltuk, érdemes várni, és meglovagolni minden lehetőséget. Ebben segítő szándékot vélek felfedezni, és szeretném fölvenni még egyszer a tárgyalás fonalát, hátha sikerül jobb pozíciókat elérnünk.

Itt van például a kézilabda. Érdnek van egy profi csapata, és nem szponzorok tartják el, hanem az önkormányzat. Szeretnék tárgyalni Kocsis Mátéval, a Magyar Kézilabda Szövetség elnökével is, lát-e lehetőséget az együttműködésre.

A játékosok bére, a csarnok üzemeltetése hatalmas költség. A helyzet tehát egyelőre képlékeny, és amíg van remény akár további kormányzati támogatások megszerzésére, akár a racionalizálásra, addig azt mondom, ne kapkodjunk.

Felmerült még az előterjesztésben két óvoda és egy bölcsőde összevonása. Ez csak adminisztratív intézkedés lenne?

A félreértések elkerülése végett: az óvodák, bölcsődék tényleges összevonása eszünkbe sem jutott. Már csak azért sem, mert agglomerációs településként telítettek az óvodai csoportok, a bölcsődéknél hatalmas a várólista.

Amikor összevonásról beszéltünk, csakis a bürokrácia, az adminisztráció csökkentésére, egyszerűsítésére gondoltunk.

Sőt még ebben a tekintetben is korai azt mondani, hogy ebbe az irányba megyünk, inkább azt szerettük volna, hogy induljon el a tervezés, amely azt vizsgálja, hogyan működhetnének a város intézményei olcsóbban, takarékosabban.

Ezt a javaslatot akkor lehet a közgyűlés elé vinni, ha megvannak a megfelelő számítások. Azt látjuk, hogy a fővárosi önkormányzat működésében az új közszolgáltató vállalat létrehozása jelentős megtakarításokat eredményezett.

Az üzemeltetés tekintetében még Érden is sok lehetőség van a takarékosságra, hiszen ellát ilyen feladatot az Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft, az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény és a Polgármesteri Hivatal is.

Ezeket egy szervezeti egységbe összpontosítva, az esetleges párhuzamosságokat kiiktatva olcsóbban tudnánk működni, és akár saját forrású fejlesztésekre is több pénz jutna.

A Fidesz-frakciót meglepetésként érte a közgyűlés elmaradása. Ez politikailag kellemetlen helyzetet idézett elő?

A Fidesz-frakcióból ketten is jelezték – a két volt alpolgármester –, hogy nem vesznek részt a közgyűlésen, tehát nagy megrázkódtatást aligha okoztam nekik. Tragédia nem történt, bevisszük ezt a napirendi pontot a november végi rendes közgyűlésre, addig is működnek tovább az intézményeink egészen addig, míg rá nem kényszerít minket az élet a bezárásra.

Az európai tőzsdéken a gáz ára már csökkenésnek indult. Igaz, a kormány olyan szerződést kötött a Gazprommal, hogy Magyarországon továbbra is irtózatos tarifákkal kell számolnunk, sokkal többet fizetünk, mint kéne, ami önmagában botrány, ahhoz képest meg különösen, hogy a duma az volt, ötödáron kapjuk Moszkvától a gázt.

Januárig hozzánk nem gyűrűznek be a kedvezőbb árak sem a gáz, sem a távhő terén, hisz ez utóbbit is sikerült a szeptemberi csillagászati árakhoz igazítani. A józan ésszel totálisan szembe menve hoznak döntéséket, tízmilliárdos károkat okozva ezzel.

A takarékossági csomagról való döntés elhalasztása azt is jelenti, hogy a racionalizálást később lehet elkezdeni, tehát addig is többe kerül a város működtetése?

Valamennyivel nyilván többe kerül, az a kérdés, hogy mi mit ér meg. A Gárdonyi tanuszodában már elkezdtük csökkenteni a fogyasztást – nem működik például a szauna –, meg tudtuk őrizni a dolgozók állását, és az ott tanuló gyerekek továbbra is járhatnak úszásra.

Állandó vita van az ellenzék és a városvezetés között arról, vannak-e tartalékai a városnak. A Fidesz-frakció szerint vannak, önök pedig azt állítják, hogy ami kevés van, az kötelezően másra fordítandó. Mi az igazság?

Mintha nem ugyanazt a mozit néznénk. A kormányzati elvonások hatására Érdnek alig maradt pénze. Akárki akármit mond, az évi 700 millió forintos működési támogatás, amit a város korábban megkapott, 2020-ban már elmaradt.

Elvette a kormány a gépjárműadót, a reklámadót. 2021-ről 500 milliót lehetett áthozni a helyi iparűzési adóbevétel kiesése miatt járó kompenzációból, de az nem szabadon elkölthető pénz, tehát meg van kötve a kezünk. A 600 millió forintos adóbevétel-növekményünket pedig úgy elmosta az infláció, mintha nem is lett volna.

Ráadásul szolidaritási adó megfizetésére is kötelezték Érdet: két év alatt 350 milliós sarcot kellett befizetni az államkasszába – idén 118 milliót –, és jövőre ezt 200 fölé akarják emelni. A költségvetésünkben pedig van egy „seb” – egy olyan működési támogatás előirányzat, ami egészében soha nem érkezik meg, holott egy sor kiadás fedezetéül is szolgálna.

Tehát nem igaz, amit T. Mészáros András állít, hogy lehetne egymilliárd szabadon felhasználható forintot találni a költségvetésünkben. A kormány szántszándékkal építi le az önkormányzatiságot.

Ma már nem is beszélhetünk róla, hiszen már rég elveszítettük gazdasági önállóságunkat.

Talán ideje lenne, hogy végre az érdi Fidesz is járuljon hozzá a város költségeihez, hiszen épp elég kárt okoztak: többek között a tíz éven át zajló Műszerautomatika-perrel – amelynek következtében 430 millió forint kártérítést kell fizetnünk –, a Bács István-féle óvodamutyikkal, ami miatt 70 milliót kellett visszafizetni, és ott van a szabálytalan TAO-felhasználás miatt keletkezett 66 milliós kötelezettség is a kézilabdánál.

Amíg én nem veszem fel a fizetésem egyharmadát, T. Mészáros András a csatornatársulás elnökeként vagy 30 milliónyi „tiszteletdíjat” tett zsebre a polgármesteri fizetése mellé, úgyhogy lenne miből feltölteni azt az energiaalapot, amiről folyton beszél. Rajta, urak!

Eddig a város prioritásként kezelte az aszfaltozást. Ez most, az energiatakarékossági kényszer hatása alatt is így marad?

Igen. Az előbb említett 2021-es HIPA-kompenzációból 200 milliót útkarbantartásra költünk, és abból aszfaltozunk le még néhány utcát ebben az évben.

Épp tegnap kezdtük el Érd messze legrosszabb állapotú utcáját, a Fraknóit leburkolni. Ez köti össze a Fundoklia-völgy két oldalát, gyűjtőút, és nagyon örülnek neki az emberek. Örülni fognak a Papi földek melletti Zagyva utca rendezésének is.

Jövőre is folytatjuk az aszfaltozást, erre a legfontosabb városfejlesztési feladatként tekintünk. Ha megkérdezünk tíz embert, hogy mi a legnagyobb gond Érden, kilenc biztos az utak állapotát fogja említeni.

Még ilyen ellenszélben is sikerült 40 valahány utcát leaszfaltoznunk. Ha jövőre össze tudunk kaparni bő félmilliárdot, akkor ismét lesz aszfaltozás.