Szeretnék bemutatni egy tehetséges fiatalembert, Cserni Andrást. Tavaly végzett a VMG-ben, jelenleg elsőéves a jogi karon. Nemrég megjelent első fantasy regénye, A farkasfalka. A szerzővel egyebek közt az íróvá válás stációiról beszélgettünk.

Úgy tudom, egészen korán kezdett írni és korán is kapott elismerést. Mi volt az első szövege, amit irodalmi igénnyel írt, és ami meg is jelent?

Tizenegy éves koromban születtek az első irodalmi igényű műveim. Javarészt versek, egy-egy állat, növény tulajdonságait, jellemzőit szedtem rímbe. Ezekből küldtem egy válogatást az érdi Így írok én… diák irodalmi pályázatra, ahol kategóriámban harmadik helyezést értem el. A következő évben egy nagyobb hangvételű verssel (A dezmán tragédiájával) indultam ezen a megmérettetésen, és második helyezést értem el, továbbá az Érdi Újságban is megjelent a költemény. A regényírást is próbálgattam, de akkor félbehagytam a készülő művet, jelenleg a fiókban várja további sorsát.

A VMG-be járt. Hogyan tudta összeegyeztetni a tanulást és az írást? Soha nem ment egyik sem a másik rovására?

Mivel számomra az írás kikapcsolódás, így a tanulás után fennmaradó szabadidőt nagyrészt ennek szenteltem. Alapvetően könnyen tanulok, nagyon ritkán kellett órákat a tankönyvek felett görnyednem a jó eredményekért. Ebből következik, hogy sok szabadidőm maradt, bőven elég az írásra, és másra is.

Az írás mellett jutott idő arra is, hogy rendes kamaszéletet éljen haverokkal, bulikkal?

Engem sose hoztak lázba a bulik, szórakozóhelyek, ha kikapcsolódásra vágytam (és épp nem tollat forgattam), olvastam, túráztam, koncertekre jártam. Mindemellett a barátok hamar megjelentek a gimnazista életemben, ezek a kapcsolatok máig megmaradtak, támogattak és inspiráltak az alkotásban. Néhányan közülük olvasták a regényem (és folytatásának) kéziratát, segítve a végleges formábaöntést.

Reál beállítottságú, jelenleg a jogi karon első éves. Hogy látja, az egyetem mellett is jut majd ideje írásra?

Már nagyon korán ráeszméltem, hogy érdeklődöm a biológia iránt, ugyanakkor fontos számomra a gondolataim versben, prózában történő kifejezése is. Úgy érzem, hogy a reál és humán oldalam erősítik egymást. Nekem fontos az írás, biztos vagyok benne, hogy továbbra is tudok vele foglalkozni, bár valószínűleg nem a római jog vizsga hetén.

Első regénye, A farkasfalka (a Sötét sorsok trilógia első kötete) magánkiadásban jelent meg. Próbálkozott nevesebb könyvkiadónál?

Nevesebb könyvkiadókkal nem próbálkoztam, nem merült fel bennem, mint lehetőség. Mecénást kerestem és találtam, amit pozitív visszajelzésként könyveltem el. Könyvemet egészen pontosan az Antikvárium Balatonkenese adta ki. Itt ismét megköszönöm a polgármester úrnak, Érd város önkormányzatának, továbbá szüleimnek a könyv megjelenésének támogatását.

Ha én szárnypróbálgató író volnék, akkor hinném el, hogy tehetséges vagyok, ha egy jegyzett, neves kiadó jelentetné meg a könyvemet. Magának ilyen megerősítésre nincs szüksége?

Természetesen sokat segít egy írói pálya indulásában, ha már az első műve országos hálózattal rendelkező kiadó gondozásában jelenhet meg. Az Antikvárium Balatonkenese ugyanakkor jó példája annak, hogy kicsiben is lehet nagyot alkotni és nem csak az én esetemben, hiszen számos más kiadványt jelentettek már meg. Más kérdés, hogy a terjesztés, az ismertté válás folyamata ezen az úton jóval nehezebb, bár nem ismerem a nagy kiadóknál megjelenő elsőkönyves írók eladási eredményeit.

Akik olvasták a regényemet, visszajelzéseikkel megerősítettek abban, hogy jó úton járok, mint például Daróci Lajosné, az Érdi IRKA főszerkesztője és a helyi kulturális élet meghatározó személyisége. Valentini Zsuzsa többkötetes írónő és magyartanár pozitív hangvételű recenziójában méltatta a könyvet. Korábbi beszélgetésünk során ön is – építő kritikája mellett – elismeréssel szólt a regényről. Számomra ezek az igazán mérvadó visszacsatolásai a tehetségemnek.

Miért az Antikvárium Balatonkenese kiadásában jelent meg a könyve?

Az Antikvárium alapítói és tulajdonosai (egyben a könyvem szerkesztői, műszaki szerkesztői) a családom régi barátai. A (mondjuk úgy) szakmai ismeretség úgy indult, hogy véleményt kértem Nagy Krisztinától, későbbi szerkesztőmtől, hogy érdemesnek tartja-e a regényt kiadásra.

Azt mondta, le se tudta tenni, annyira élvezte, és nem egyszerűen kiadásra érdemesnek tartja, hanem szívesen foglalkozna a szöveggel szerkesztőként, korrektorként. Mivel kiadói jogosultsággal is rendelkezik az Antikvárium, természetesnek tartottam, hogy velük viszem végig, hisz velük kezdtem. Egy percig se bánom, mert elképesztően lelkiismeretes szakemberek és barátok. Hálás vagyok nekik.

Hány példányban jelent meg és bekerül-e az országos könyvterjesztési hálózatba A farkasfalka?

200 példány készült első körben, érdeklődés esetén természetesen újra nyomdába kerül. Most már biztos, hogy a Libri és Líra boltjaiban, illetve webshopjában is elérhető lesz. Emellett gondolkodom e-book formában történő megjelenésen is.

A könyvemet jelenleg a kiadó balatonkenesei üzletében, Érden a Bíró András Könyváruházban, illetve tőlem lehet megvásárolni.

Írónak tartja magát?

Azóta merek íróként, költőként hivatkozni magamra, hogy az olvasóim és a szakma annak nevezett.

Hobbistaként akar írni vagy hivatásos író szeretne lenni?

Mindenképp hivatásommá szeretném tenni az írói létformát. Az írás számomra kikapcsolódás, kaland, munka, szórakozás – élet. Szeretném megmutatni másoknak mindazt, ami bennem rejlik, a fantáziám szülte világokat, embereket, lényeket; ki akarom szakítani az olvasót a szürke hétköznapokból, egy kis izgalmat vagy épp szépséget belecsempészni az életébe, mindeközben őrizni a kultúrát, a művészetet, hiszen múlt nélkül nincsen jövő.

A farkasfalka műfaja fantasy. Milyen könyvek és írók hatottak magára és miért épp ebben a műfajban alkotta meg első regényét? Böszörményi hatását egyértelműen felismerni vélem.

Böszörményi Gyula Gergő-sorozatát valóban olvastam és e könyvek keltették fel érdeklődésemet először a magyar folklór iránt. Rick Riordan művei, a Trónok harca és Bán Mór Hunyadi-könyvei is hatottak rám.

Azért a fantasyt választottam, mert a kevéssé ismert magyar folklórt és ősmagyar hitvilágot szórakoztató, izgalmas formában szeretném ismertebbé tenni, miközben mélyebb gondolatokat, morális és filozófia kérdéseket is feszegetek (például: létezik-e jogos bosszú). Ebbe a műfajba mindez belefér, sőt kiegészítik egymást.

Miért a magyar mitológiát választotta és milyen forrásokra támaszkodott az anyaggyűjtés közben?

A mítoszok világa kiskorom óta lenyűgözött. Ám mindig elszomorított, hogy a klasszikus görög-római, egyiptomi és skandináv mitológiák mellett a többi (például a magyar) kevés figyelmet kap a köztudatban.

Célom, hogy ezeket ismertebbé tegyem, és mivel Böszörményi hatására egyre inkább kezdtem elmélyedni őseink hitvilágában, erre esett a választásom. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többit elfelejteném. Távlati terveim között bőven van hely más népek mitológiájának regénybe emelésére is.

Az írásos források sajnos igen szűkösek. Két fő mankóm az Ipolyi Arnold által írt Magyar mythologia, valamint a Magyar Néprajzi Lexikon.

A biológustábor a Zemplénben valóságos helyszín és élmény?

Igen. Dr. Szerényi Gábor tanár úr, a biológiatudomány meghatározó személyisége jóvoltából fél évszázada kerül sor minden évben erre a nem mindennapi eseményre (leszámítva a pandémia miatti egyszeri elmaradást). Ez egy nomád jellegű sátortábor az erdő közepén, a helyi erdészet segítő közreműködésével.

Túrázás meseszép tájakon, fürdés a valóban hideg vizű patakban, közös főzés – pont, mint Kristófék a könyvben. Nekem kétszer volt szerencsém részt venni a táborban, ami nélkül talán meg se született volna a mű, hisz részben az ottani élmények ihlettek meg, és adtak egy utolsó lökést.

A regényben ábrázolt kamaszok számomra túl jók, még egy egészséges káromkodás sem hangzik el a szájukból. Nem túl idealizált kép ez a saját kortársairól?

Véleményem szerint az irodalom (akár szép-, akár szórakoztató irodalom) feladata az értékőrzés, normaadás, stílusvédelem. Stilisztikai okokból nem tettem trágár szavakat a műbe. Szerintem az irodalomnak példát kell mutatnia, felemelni a közízlést egy bizonyos szintre vagy afölé.

Igen, vannak művek, melyek erélyesebb szóhasználattal élnek, de én ezt nem tartom szükségesnek. Számtalan könyvet olvastam, melynek kamasz szereplői nem káromkodnak, mégse tűnnek idealizáltnak (példának hoznám Cassandra Clare Árnyvadász-könyveit).

A szerkesztőről, Nagy Krisztináról mit lehet tudni? Mennyire nyúlt bele a szövegbe és a történet alakulásába?

Szintén író (álnéven jelent meg Hétköznapi történet című regénye, illetve más könyveknek társszerzője volt). Időt és energiát nem kímélve, éjszakába nyúlóan korrektúrázott, tördelt, szerkesztett, ellátott ötletekkel, javaslatokkal, tanácsokkal.

A szöveghez legfeljebb nyelvhelyességi szempontból nyúlt, minden más esetben (például, ha egy jelenet kibővítését indokoltnak tartotta) csak javaslatot tett, a szöveget én fogalmaztam meg, mindig az én kezemben volt a végső döntés: ha úgy éreztem, hogy valami úgy jó, ahogy írtam, elfogadta.

Segítsége abszolút hozzátett a mű alakulásához, az ő buzdítására írtam például az Aggódó evilágiak című fejezetet.

Olvas kortárs magyar irodalmat? Mi volt a legutóbbi nagy olvasmányélménye?

Kortárs szerzőink közül legutóbb Szécsi Noémi Finnugor vámpír című regényét olvastam. Mély nyomot hagyott bennem, nagyon jó könyvnek tartom. Tóth Krisztina novelláiból és Grecsó Krisztián veresiből volt szerencsém néhányat megismerni. És legalább ekkora élményt nyújtottak Bán Mór és Lőrincz L. László művei.

Szinte mindent olvasok: fantasyt, krimit, thrillert, történelmi regényt, horrort, klasszikus irodalmat. Az örök kedvenceim a már említetteken túl Agatha Christie, Cassandra Clare, Rick Riordan, Cristopher Paolini, Camilla Läckberg, Maurice Druon és Stephen King.

A nagy magyar klasszikusok közül kik a legkedvesebb költői-írói?

Két kedvenc költőm egyértelműen Arany János és Ady Endre, az írók közül Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. Arany János számomra mind életművében, mind életútjában követendő példa. Alázatos, szerény, tiszteletreméltó ember, aki csodálatos nyelvérzékkel szedett rímbe nagy igazságokat.

Adyt a szimbolizmusa és mély gondolatisága miatt szeretem. Versei többféleképpen értelmezhetők, sokszor komor világa a mai napig fájón aktuális, épp ezért örök érvényű remekmű. Kosztolányi az Esti Kornél-novellákkal varázsolt el, Karinthy novellisztikája pedig egyszerűen tetszik.

Milyen műfajban szeretné magát még kipróbálni?

Krimit mindenképp szeretnék írni, disztópiában és történelmi regényben is gondolkodom, de a fő vonal továbbra is a fantasy marad. De írok verseket, novellákat, színdarabokat is. Előbbiek az Érdi IRKA irodalmi-kulturális folyóiratban, valamint az Irodalmi Rádió antológiáiban jelentek meg, utóbbi kapcsán pedig a VMG 2022-es Diákgáláján bemutatott Hogyan (ne) forgass filmet a középkorról? című bohózatomat tudom felmutatni.

Az Irodalmi Rádió tagjaként saját blogom is elérhető, ahol rendszeresen olvashatók verseim, novelláim. Emellett újságíróként is szeretném kipróbálni magam, a közeljövőben az f21.hu online magazin oldalán is jelenik meg írásom.

Mikor jelenik meg A farkasfalka 2. része?

A tervek szerint Sötét sorsok 2.: Betyárbecsület címmel jövő nyáron lát majd napvilágot. Még sok szerkesztői munka, töprengés, javítás, szöveggondozás vár rám, ránk. De jó úton haladunk a megvalósítás felé.

– Kritika –

Evilág és Avilág kapujában

Cserni András: A farkasfalka

Az már az első oldalak után kiderül, hogy Cserni Andrásnak remek íráskészsége van. De az is, hogy az írói ambícióhoz amúgy nélkülözhetetlen tehetségével még nem sáfárkodik elég okosan. Ugyanis az elsőkötetesekre jellemző valamennyi szarvashibát sorra elköveti.

A legtöbb jelenetet túlírja, a jelzőket úgy halmozza, mintha attól félne, azok is a rezsiháború áldozataivá válnak, réges-régen nyugdíjazott hasonlatokkal operál („Szinte úgy állt ott, mint egy szobor.”), és sorolhatnám tucatjával a közhelyes szókapcsolatokat, jelzős szerkezeteket a vígan ropogó tűztől az érzelmek heves viharáig.

Mindezt kigyomlálhatta volna a szerkesztő, de nem tette (ékes bizonyítékául annak, miért nem visz előre, ha családi barát szerkeszti a könyvünket), így viszont a munka jobb híján az olvasóra hárul, akit a nyegleségek ellenére Cserni András képes berántani teremtett világába, mert tud történetet mesélni.

Ahogy tud figurákat, hangulatokat teremteni, és fejlett dramaturgiai arányérzékkel mozgatja a több szálon futó cselekményt.

Biztos kézzel nyúl a fantasy kelléktárához, ügyesen hasznosítja újra a műfaji kliséket. Ismeri és profin alkalmazza a figyelem fenntartásának vágástechnikáját. Látszik, hogy hasonló műfajú filmek is inspirálták, a Stranger Things hatása például egyértelmű, de nem spoilerezem el, melyik fejezet horrorisztikus lényeit ihlette a sorozat.

Amúgy a fantázia birodalmában Cserni otthonosabban mozog, mint a valóságban. A mitikus csordásfarkas állati-emberi vonásaival reálisabb lény számomra, mint a három barát, Kristóf, Márk és Patrik együttvéve, akik a legvadabb helyzetekben is jófejkednek, egymást ugratják, és a legdurvább káromkodás, ami a szájukat elhagyja, úgy hangzik, mintha a nyelvújítás korából származna: „Hogy a tehenek tennék teherbe az öreganyja térde kalácsát!”

Az idealizált kamaszokról megrajzolt kép nem ellenpontozza elég markánsan Mistaria misztikus univerzumát, ezzel együtt gyengíti az amúgy jól előkészített pillanat feszültségét, amikor az Evilág konfrontálódik az Avilággal.

Azt viszont varázslatos módon seperc alatt eléri a szerző, hogy ott álljunk a Siroki vár lábánál és a székelykapu alatt egy fekete kis manó kérdésére keressük a választ.

Bízom benne, hogy Cserni Andrásnak lesz bátorsága kilépni a család, barátok, ismerősök inspiráló, jó szándékú, ám szakmai fejlődését egy ponton túl nem igazán támogató buborékjából, és hőseihez hasonló helytállással néz majd szembe egyszer igazi írók, szerkesztők és könyvkiadók kritikájával. Drukkolok neki, mert ígéretes tehetség.

Cserni András: A farkasfalka (Sötét sorsok trilógia I. kötete), Antikvárium Balatonkenese, 2022, 344 oldal