Az inflációs ráta 20, az energiaárak emelkedése 60 százalékos. Az orosz olajra kivetett szankciók még csak februártól lépnek életbe, a java tehát előttünk van. Miklós László mérnök-közgazdásszal beszélgettünk, aki 2002-2010 között az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja volt.

Kicsit a múltba, és amennyire lehetséges, a jövőbe tekintettünk, hogy tisztábban lássuk, mi vezetett ide a világban és Magyarországon.

A hírekben, reklámokban az infláció szó már csak a „háborús” szóösszetételben szerepel, és az Oroszországra kivetett szankciókkal magyarázza a kormány. Ha valóban ez okozza a nehézségeket, miért nem engedünk a szankciókból?

Az inflációnak sok oka van, köztük belpolitikaiak is, és ezek korábbra nyúlnak vissza. A jelenlegi helyzet a kormány gazdaságpolitikájának a következménye. Ilyen például az, hogy a kivetett extra adókat a kereskedők az árak emelésével kompenzálták – ez hatásában olyan, mintha megnövelte volna az áfát.

Milyen extra adókra gondol?

A választások után a kiskereskedelemre kivetett árbevétel-arányos adóra, a biztosítási adóra, a termékdíjak növelésére – az úgynevezett extraprofit adóra, amelynek összesen két eleme, ami valóban az extraprofitot sarcolja: az egyik a Molra kivetett adó, a másik a bányajáradék.

Az összes többi lényegében burkolt áfa vagy jövedéki adó növelés. A másik hajtóereje az inflációnak az energiaárak drasztikus növekedése: a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9, a palackos gázé 45, a tűzifáé pedig 43,8 százalékkal nőtt.
A kormánymédiában az jelent meg, hogy az ársapkáknak köszönhetően Magyarországon a legalacsonyabb az energiaárak költsége a térségben. Ez alighanem igaz, ugye? A 480 Ft-os üzemanyagár Magyarország háborús nyeresége.

Ezt hogy érti?

Az Oroszország elleni olajembargó ugyan csak januártól lesz bevezetve, de Oroszország március óta diszkont áron, hordónként 35 $-ral olcsóbban adja a vezetéken érkező olajat. Ebből lehet 480 Ft-on tartani az üzemanyag árát, és ebből van a MOL-nak 500 milliárd forint nyeresége negyed év alatt –aminek egy részét aztán az állam elveszi tőle extraprofit adó formájában. Így szerez háborús nyereséget a kormány abból, hogy az oroszok kénytelenek olcsón eladni a csővezetéken szállított olajukat.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) úgy döntött, hogy novembertől napi kétmillió hordóval csökkentik a termelést, így sokkal kisebb lesz a kínálat, ami alaposan fölhajtja az árakat. Elemzők szerint dízelhiány lehet. Mit gondol erről?

Drágul az üzemanyag, az biztos, különösen, ha a forint árfolyam tovább romlik. Az olajtermelő országok még az első olajválság után fogtak össze, hogy nagyobb nyereségre tegyenek szert. Miután a kőolaj korlátozottan áll rendelkezésre, és csak néhány országban van nagy mennyiség, az ő megállapodásuk határozza meg a piaci árat. Ezek az országok belpolitikájukban 80-90 $-os olajárszintre rendezkedtek be. Ebben az évben is ekörül volt a kőolajár, de volt már 120 dollár is egy hordó olaj. Dízelhiánytól nem kell tartani, de a kínálat szűkössége növeli az árakat.

Meddig tartható még a 480 Ft-os üzemanyagár?

Ameddig van a kormánynak háborús nyeresége.

Vagyis ameddig tart a háború?

Nem. Háborús nyereség addig van, ameddig az európai olajembargó tart, és az nem vonatkozik a csővezetéken szállított kőolajra.
Ezek szerint a kormánynak érdeke az olajembargó fenntartása, miközben az ellenkezőjét hirdeti? Miért?
Orbán Viktor azt mondta, hogy atombombával felérne a magyar gazdaságra, ha az Adriáról kellene olajat venni. Azzal a feltétellel fogadta el az EU-ban az olajembargót, hogy Magyarország a csővezetékes olaj vonatkozásában mentességet kapjon, és továbbra is kedvezményesen hozzájuthasson.

Ez a mentesség biztosítja, hogy Magyarország hordónként 35 $-ral olcsóbban vásárolhatja a kőolajat. Így lehet 480 Ft-os üzemanyagár mellett extra nyeresége a MOL-nak, és így garantálja az olajembargó jelenlegi formája a kormány háborús nyereségét.

Miért drágább Szlovákiában és Csehországban a benzin, ha ők is diszkontáron vásárolnak?

Azért, mert ott az egész nyereséget elveszi az olajcégektől és közcélokra fordítja az állam, és nem adja oda az autósoknak.

Miért ment ebbe bele a többi tagország?

Az EU egységének fenntartása érdekében tudomásul vették, az ajánlat szerint 2024 végéig. Mi ezt még nem fogadtuk el, ragaszkodunk hozzá, hogy ne legyen határidő.

2024 végéig csak nem tart el ez a háború!?

Azt nem lehet tudni. Az Ukrajna elleni támadás villámháborúnak indult, de még nem látni a végét. Mindenesetre azt biztosan kijelenthetjük, hogy nem a magyar emberek fizetik meg a háború árát, sőt, a magyar autósok, különösen a több gépkocsival rendelkező családok sokat nyernek a csővezetékes olajra vonatkozó olajembargó alóli mentességgel.

Elterjedt vélemény lett – a kormánypropaganda nyomán -, hogy az orosz szankciók nem hatásosak…

De igen, hatásosak, hiszen az orosz költségvetés bevétele látványosan csökkent. Nagyon sokféle szankció van, ami érzékenyen érinti Oroszországot, az olajembargótól, az orosz nemzeti bank és az oligarchák külföldi vagyonának befagyasztásától, a fegyvergyártáshoz szükséges fejlett technológia exportjának tilalmán át a szénhidrogén-kutatást segítő termelési eszközök tilalmáig, és még sorolhatnám. Az orosz olajembargó ennek a csomagnak csak egy eleme. Aki szerint ezek a szankciók nem hatásosak, az mondja meg, hogy melyiket kellene megszüntetni és miért!?
Azért mondják hatástalanoknak a szankciókat, mert a háború még nem ért véget.

Oroszország hatalmas ország, és most felhasználja a teljes háborús készletét, amit 30-40 év alatt összerakott. Lélekszámban, gazdasági erőben, katonai potenciálban is háromszor akkora, mint Ukrajna, tehát sokáig bírja. Nem tudjuk, hogy az orosz GDP mennyivel csökkent, csak azt, hogy mit állít erről a kormány.

Gyakran hallani, hogy a háborút valójában az USA – az egyik legnagyobb cseppfolyós gáz (LNG) előállító – provokálta, hogy versenytársát kiiktatva több gázt tudjon eladni Európának. Mit gondol erről?

Vajon lehet Amerika gazdasági érdekeként tekinteni arra, hogy Oroszország nem foglalhat el akadálytalanul egy önálló országot? Putyin azt követelte, hogy Oroszország volt befolyási területéről vonják ki a NATO csapatokat. Ha ez megtörténik, 24 óra alatt elérheti a Balti-tengert, lerohanhatja Lengyelországot és visszafoglalhatja a volt szovjet blokkot.

Nem is titkolja, hogy Ukrajnát a birodalom részévé szeretné tenni. Nem Amerikának fontos, hogy ezt megakadályozzuk, hanem Európának.

Ami pedig az LNG-t illeti, Ausztrália a legnagyobb termelő, a második Katar, a harmadik az Egyesült Államok. Az ezekben az országokban működő gázkereskedő cégek bárhol el tudnak adni, mert hiány van. Különösen nagy fogyasztó Japán, Kína, Dél-Korea, India.

A termelők tehát nem szorulnak rá, hogy háborúval bővítsék a piacaikat, fordítva, Európa szorul rá arra, hogy bárkitől bármennyiért vásároljon gázt, miután a Gazprom – szerződéseit megszegve – nem szállítja a kialkudott mennyiséget.

Hogyan lehet felkészülni az energia további drágulására?

Azt mondja a miniszterelnök, hogy minden magyar család havi 181 000 Ft támogatást kap az energiaárakból. Javasolom mindenkinek, hogy ezt kérje el a kormánytól, mert ha a két évi „támogatást” odaadnák, abból meg lehet csinálni a lakások hőszigetelését, és utána nem okozna a mostanihoz hasonló nagy gondot a piaci gázár sem.

Ebből nyilván nem lesz semmi.

Pedig lenne miből. Németh Szilárd bemondott egy 240 Ft-os villamosenergia árat az átlagfogyasztási küszöb fölötti mennyiségre. Az MSZP meg is kérdezte, hogy ezt ugyan mi indokolja, ha Paks továbbra is 12 forintos áron biztosítja az MVM-nek az áramot, fedezve a teljes lakossági igényt.

De ha meg is emeli a szolgáltató a villamos energia árát, miért emelte két-háromszorosára a rendszerhasználati díjat, miközben ma 20 százalékos az infláció. A hálózati vállalatok éves adózás utáni nyeresége eddig is elérte a 70-100 milliárd Ft-ot – ez nem elég? A miniszterelnök 2014-ben nonprofit energiaszolgáltatást ígért!

Rövid távon a takarékosság az egyetlen, amit tehet a lakosság, valamint a hőszigetelés: először a mennyezet és a falazat szigetelése, a nyílászárók cseréje, és csak utána érdemes napkollektorokra költeni. A háztartások költségeit szigeteléssel akár a harmadával lehet csökkenteni, anélkül hogy fázni kellene.

A Regionális Energiakutató Központ számításai szerint is a lakóépületek hőszigetelése lenne a széndioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás leghatékonyabb csökkentése.

Elvitte a Covid az állami támogatást, mondhatjuk?

Nem. Az Orbán kormány hivatalba lépésekor a KSH adatai szerint 2010-ben 107 forint volt a földgáz köbmétere, 2012 ben 132, ezt csökkentették két lépésben 101 forintra, ami akkor is annyi maradt, amikor az MVM leányvállalatának közel 100 milliárdos extra profitja keletkezett 2017-ben.

Ha a „rezsicsökkentésből” származó hasznát a kormány odaadja támogatás formájában a lakások hőszigetelésére, vagy legalább kamatmentes hitelt biztosít hozzá, az emberek igénybe vették volna, látva a 2010 előtti panelprogramból, hogy érdemes. De a kormány stadionokra, kihasználatlan autópályákra, túl nagy mennyiségű, sokszor használhatatlan lélegeztetőgépekre költött.

Az átlagfogyasztási küszöbérték meghatározása és az a feletti fogyasztás többletköltsége helyeselhető, igaz? Hisz különben senki nem takarékoskodna.

A differenciált árazás indokolt, de nem ilyen mértékben és az átlag meghatározása sem körültekintő, bár az az ígéret hangzott el, hogy a rezsicsökkentés a világpiacinál olcsóbb gáz árának emelése nélkül biztosítható. Az pedig elgondolkodtató, hogy az átlagfogyasztás feletti drága gáz esetében a 27 %-os áfa több mint az olcsóbb gáz köbméterára.

Ez azt jelenti, hogy rengeteg vidéki ember nyakába óriási terhet rak a kormány, és ezt még megfejeli az extra adóval.

Hiszen míg a nagyvárosi társasházi lakásokban bele lehet férni az átlagfogyasztásba, a korábban épült családi házak lakói, ha a hőszigetelést külön nem csinálták meg, 80-100 ezer Ft-os számlákat kapnak, pedig nem pazarolnak. Érden is ez a helyzet.

Tehát nem istencsapása és nem a „háborús infláció” következménye, ami most történik. Nagyjából lehetett sejteni, milyen válságnak nézünk elébe, és föl lehetett volna rá készülni, ha nem hitetik el közvéleménnyel, hogy az energia ára az idők végezetéig – függetlenül a világpiaci ártól – alacsony marad.

Akkor sokan nekiálltak volna új autó vásárlása helyett a hőszigetelésnek, nyílászárót cserélnek, napelemet szerelnek föl, ahogyan most az áremelkedések hatására. Csak most már többe kerül.