Kihúzott fagyasztóláda, újragondolt étlap; áremelés vagy éppen vevőcsalogató akciók – változatos módon próbálják ellensúlyozni növekvő kiadásaikat az Érdi Újság által megkérdezett étterem-tulajdonosok. Bár a stratégiák különbözők, a cél azonos: a Covid után túlélni a gazdasági válságot is.

A megugró energia és üzemanyagárakat a vendéglátó szektor is megszenvedi: bár a rezsiszámlák még meg sem érkeztek, a lapunknak válaszoló vendéglősök a korábbihoz képest hétszeres áramszolgáltatási díjjal, tíz-tizenháromszoros gázdíjjal számolnak, és ennek megfelelően tervezik következő féléves működésüket is.

Poirot nem reklámozza magát

Még csak az elején vagyunk ennek a válságnak, de mindenképpen szeretnénk túlélni. Mondhatnám úgyis, hogy előremenekülünk – magyarázza Kendi Géza, a Poirot étterem egyik tulajdonosa. A Poirot esetében ez a kiadások lefaragását és Kendi szerint még megfizethető értékű áremelést jelent – utóbbi nélkül nehezen maradnának versenyben.

„Visszafogjuk a hirdetéseinket, amit lehet, csak időszakos jelleggel használunk az energiaigényes konyhai eszközökből. Átgondoljuk a beszállítói szerződéseket, hogy ezeken is spórolhassunk. Elbocsátani egyelőre senkit sem szeretnénk, de új munkaerőt sem tudunk felvenni”

– részletezte a Poirot tulajdonosa.

Kérdésünkre elmondta: az év első felében 20 százalékkal, a következő időszakban további tíz százalékkal növelik áraikat, a kínálat és a szolgáltatások minőségét azonban megőrzik, és nem mondanak le a rendezvények megszervezéséről sem.

Az eddigi visszajelzések alapján a vendégek is megértik a drágulás okait, még nem volt jelentős visszaesés a forgalomban, persze, a lakossági fogyasztók is csak most kezdenek szembesülni a horribilis számlákkal.

A lehúzott roló nehezen nyílik

Közel harmadával emelte árait idén a Kajakunyhó is. „Novemberre várjuk a rezsiszámlát, úgy saccoljuk, hogy az eddigi összeg háromszorosát fogjuk fizetni, plusz félmillió forintot minden hónapban a villany és gáz után” – indokolja a drágítást Földvári Mihály, az étterem tulajdonosa – rezsiköltség mellett pedig ott van 20 százaléktól akár 100 százalékig dráguló alapanyagár, az étolaj, hús, amit mindenképpen meg kell vásárolnunk”.

Földváriék ott és azon próbálnak spórolni, amin csak lehet: kitolták a fűtési szezon kezdetét, és csak indokolt esetben használják nagy energiaigényű eszközöket.

„Bezárni biztos nem fogunk, és leépítést sem tervezünk, amíg a vevőkörünk elfogadja az emelt árakat. A Covid óta tudjuk, hogy az a vendéglátós, aki válságban lehúzza a rolót, jó eséllyel később sem tud kinyitni, hiszen elküldte az összeszokott, képzett csapatot, ami nélkül egy étterem nem működhet”

– mutat rá a tulajdonos.

Bár Földvári helyi szinten még nem hallott étterembezárásról – és lapunk sem szembesült hasonló esettel – a fővárosban és Pest megyében már egyre többen adják fel a küzdelmet. Ez főként az álláskeresők számában érhető tetten: míg a pandémia kifutása után a munkaerőhiány volt a fő probléma, most rengeteg, leépítés miatt elküldött vendéglátós keres munkát, Érden is.

Földvári Mihály eddig úgy tapasztalta, hogy a Kajakunyhótól nem pártoltak el a vendégek. Csak a házhoz szállításban lát néhány százalékos visszaesést, főleg az idősebb vásárlók miatt, akik drágábban már nem szívesen rendelik meg az ebédet, vacsorát.

Az is jó, ha nem veszteségesek

Áremelés helyett vevőcsalogató akciók – a Festal inkább ezzel a taktikával próbálja megőrizni vendégeit. „Ebben a nehéz időszakban nem törekedünk nagy profitra, az is jó, ha nem leszünk veszteségesek. Bőségtál akciót hirdetünk, telefonos pizzavonalat indítunk a házhoz szállítást kedvelő vásárlóknak” – részletezi Bagi Zoltán ügyvezető, hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez. Üzletpolitikájuk egyszerű: amelyik vendég bejön az étterembe, az hagy is ott pénzt, akit viszont elriasztanak a magas árak, semmit sem fizet.

A Festal a kínálat és a logisztika terén is igyekszik visszafogni a kiadásokat: átírták az étlapot, idő-és energiaigényes fogások helyett könnyebben, olcsóbban elkészíthető, de ízletes ételeket ajánlanak. Korábban kilenc fagyasztóval üzemelt az étterem, ma már csak hármat használnak aktívan, ugyanakkor heti hat napon át várják a beszállítókat, hogy mindig friss alapanyaggal dolgozhassanak.

„Nem emelünk az árakon, és az állandó csapatból sem küldünk el senkit. Jobban bevonjuk viszont a tanulóinkat a munkába, legyen szó felterítésről vagy takarításról, ami nekik is értékes tapasztalat”

– mondja az étterem ügyvezetője.

Sehol az állami mentőöv

A rezsibirkózás tehát csak most kezdődik, hiszen novembertől nőhetnek igazán az éttermek kiadásai. Aki a következő hónapokat túléli, egy morbid verseny győztese lehet: a szűkülő vendéglátói piacon kevesebb üzlet látja el majd a vendégkört, tehát a szereplők esélyei javulnak, ráadásul a munkaerőhiány miatt sem kell aggódniuk.

A megszólalók ugyanakkor hiányolták az állami segítséget és fejlesztési forrásokat: hiába pályázna most napelemtelepítési támogatásra egy bár vagy étterem, aktuális nehézségeiken ez nem segítene. Ráadásul megfeneklett a tavaly decemberben kiírt állami tender is: a nyertesek csupán fele kapott ideig támogató okiratot a kormánytól, ám pénzt még ők sem látta.

Volt, aki arra panaszkodott az Érdi Újságnak, hogy a kormány nem biztosít hatósági ársapkát vagy rezsitámogatást a vendéglátóiparnak, pedig az jelentősen hozzájárul az ország GDP-jéhez, és számos munkahelyet is biztosít. Mentőöv nélkül ugyanis éttermek tömege dőlhet be hamarosan, ami pincérek, pultosok, szakácsok tízezreit szabadítja majd rá a piacra, és – álláskeresési járadék formájában – az államkasszára is.