Az erős embereké volt az érdi focipálya szombat délután. A családi programok, szórakoztató és ügyességi versenyek délben kezdődtek, három órától pedig a fiatal versenyzőké volt a terep. Hat számban mérkőztek meg egymással, és a közönség mellett a szervező, ifjabb Fekete László is buzdította őket – sőt, az egyik számban (százötven kilót kellett átvinni a pálya egyik oldaláról a másikra, természetesen időre) be is szállt a versenybe.

„Kérdezgetik az emberek, miért nem indulok magam is versenyzőként, mert szeretnének látni, de ez a fiatalok versenye. Elvittem a százötven kilót, hiszen ebben tartom a világrekordot, ez nekem nem okozott problémát. Az EB-n és a VB-n indulok, a magyar nemzetnek próbálom hozni a világbajnoki címet. Hogy nézne ki, ha elindulnék ezen a rendezvényen, és verném a mellemet, hogy megvertem a fiatalokat” – mondta kérdésünkre ifjabb Fekete László, aki évi tíz-tizenkét rendezvényt szervez az utánpótlás-korúaknak.

Ez a második alkalom, hogy Érden is rendeztek nemzetközi versenyt, és bízvást lesz harmadik is – ahogy Csőzik László polgármester az ünnepélyes díjátadáson fogalmazott: „Jövőre veletek ugyanitt!”

„Igaz, erre a szombatra rányomta a bélyegét, hogy munkanap volt, tehát kevesebb nézőnk volt, mint tavaly, de akik itt voltak, azok nagyon jól érezték magukat. Értékelik azt a példaértékű munkát, amit átadunk a fiataloknak: doppingmentes, tiszta versenyeket szervezünk az új generációnak. Arra ösztönözzük őket, hogy mind a magánéletben, mind a sportban a nehezebb, tiszta utat válasszák. Jövőre nagyobb rendezvénnyel készülünk, akár angol, dán és német versenyzőket is meghívunk a lengyel és román mellé” – összegzett Fekete László, aki elégedett volt a mind a versennyel, mind a versenyzőkkel.

Sajnos, a román nyertest nyelvi nehézségek miatt nem tudtuk meginterjúvolni, mikrofon elé állt ugyanakkor a második helyezett, Kovács Zsolt. A harmincöt esztendős fiatalember hentesként dolgozik, és február óta űzi ezt a sportot. Ezen a versenyen érte el a legjobb helyezést mostanáig. „Nem sokat edzek, megvan az alkatom hozzá, szerencsére, persze, azért készülni kell. Vannak otthon szerszámaim, sziklák, golyók… A kamionhúzást most csináltam először, az volt a legnehezebb” – mondta Zsolt, aki nagyon jól érezte magát Érden, szívesen jön majd újra. Addig is még van miben fejlődnie – zárta szavait.