„Együtt növünk nagyra” – ez az életfás családok jelmondata. Érthetjük ezt a lassan felcseperedő, kacifántos, azaz sajátos nevelési igényű gyerekekre, de magára a csoportra is, amely hét évvel ezelőtt, 2015. szeptember 23-án alakult, pár lelkes szülő együttműködésével. Ma már ötszáz tagja van a facebook-csoportjuknak, és 2016 óta egyesületi formában működnek.

Sikerült találniuk – bérelniük – egy olyan helyiséget is, ahol terápiás foglalkozásokat, közösségi alkalmakat rendezhetnek, és megvalósították régi álmukat: napközi fejlesztő csoportot indítottak. Ennek keretében idén már hat súlyosan, halmozottan sérült gyermek kap hétköznap délelőttönként személyre szóló fejlesztést.

A rezsiköltség most, a drasztikus energiaár-emelkedéssel növekedni fog, de Ömböli Ágnes, az egyesület elnöke szerint szerencsére nem olyan nagy mértékben, mint más civil szervezeteknél, ahol a gáz ára veszélyezteti a fennmaradásukat.

Nálunk ez még nem égető probléma: lesz növekedés, de bízunk benne, hogy a forrásaink és a támogatások segítségével ezt meg tudjuk oldani

– reménykedett Ágnes.

Ő és az egyesület többi tagja mindenképp szeretnék fenntartani azt a fejlesztő napközit, aminek létrejöttét annyi évi tervező és szervező munka előzte meg.

Délelőtt a Vackorban

A napközi berendezése olyan, hogy megfelel a kacifántos gyerekek igényeinek, ráadásul itt egy gyermekre egy pedagógus jut, így az együttes munka mellett az egyéni fejlesztésre is van lehetőség. Ottjártunkkor épp ráhangolódtak a délelőtti foglalkozásra a gyerekek: a pedagógusok ölében ülve figyelték a zenét, majd mindegyikük megmutatta egy-egy plüssfigura segítségével, hogy napos vagy esős idő van-e.

Ez a kis játék szemlátomás tetszett a lurkóknak, akik mosolyogva nyúltak a napocska után. „Hogy van ez a napközi, az nagyon nagy könnyebbség a szülőknek. A súlyosan sérült gyermekek napi huszonnégy órás felügyeletet igényelnek. Azzal, hogy négy órát a Vackor csoportban töltenek, felszabadul az édesanya délelőttje, munkát vállalhat, intézheti a háztartást, jut ideje saját magára.

Másrészt a gyerekek itt ingyen megkapják azokat a fejlesztéseket, amelyekért egyébként súlyos pénzeket kellene fizetniük a családoknak. És nem mellesleg így, hogy napi négy órát egy intézményben van a gyermekünk, az az érzésünk, hogy az átlagos anyukák életét éljük” – mondta Ágnes, aki maga is egy halmozottan sérült kislányt nevel.

Így, hogy Noncsi a délelőttöket a Vackorban tölti, Ágnesnek jut ideje az egyesülettel kapcsolatos teendőkre. Márpedig ezekből egyre több van, hiszen az egyesület sok szolgáltatást nyújt az érdi és környékbeli családoknak: fejlesztést és terápiát, közösségi programokat, napközbeni felügyeletet, valamint tanácsadást.

 Vigyél haza egy követ!

„Tizenöt család alkotja a ’kemény magot’-mondja Ágnes. – Mi ugyanolyan szülők vagyunk, mint a többiek, azaz sérült gyermeket nevelünk. Barátnők és egyben kollégák vagyunk, de persze ettől még kihívást jelent, hogyan illesszük össze a szervező munkát a családdal.

Hét éve együtt tevékenykedünk, és nagyon jól vesszük az akadályokat. Ez a támogatóinknak, a helyi közösségnek és a városnak is köszönhető. Szeretnénk visszaadni ebből a sok törődésből valamit. Október 24-én hetven festett követ szeretnénk kihelyezni a városban, idézetekkel, illetve a csoport nevével.

Ezeket a köveket bárki hazaviheti. Annyi negatív, szomorú, nyomasztó dolog történik most a világban, szeretnénk ezzel a gesztussal egy kis vidámságot, örömet csempészni a mindennapokba.”