Gyászba borult a rét az ófalusi kastélydombon. Bokrok halott, kígyóformába tekeredő torzói emlékeztetnek a tűzre, ami kishíján a Kakukk-hegyi erdőt és a Járom utca házait is veszélyeztette. Augusztusban ez már a második szabadtéri tűz volt Érden – írta az Érdi Újság.

A lángok augusztus 14-én csaptak fel: a lakók először az óriási füstre lettek figyelmesek, és ahogy tudták, vödörrel-lapáttal próbálták megállítani a tűz terjedését. A hamarosan befutó érdi és törökbálinti hivatásos, valamint budaörsi önkéntes tűzoltók hat járművel kezdték oltani a tüzet – a hírre gyorsan a helyszínre érkezett Csőzik László, Érd polgármestere is. A megfeszített munkának köszönhetően a tűz nem tudott továbbterjedni, és az is a tűzoltók kezére játszott, hogy erős szél sem fújt aznap a térségben. Most éles határvonal választja el az aszálytól sárga és a hamutól elfeketült fűcsomókat.

„Persze, hogy ideges voltam. Közel volt a házamhoz” – mondja a szűkszavúan Károly az Érdi Újságnak. A Járom utca első házában lakó férfi szerint a tüzet félóra-óra alatt olthatták el, azt viszont nem mondták neki, hogy hagyja el otthonát. Rémülten figyelte a fejleményeket Dudás Péterné és családja is: az asszony nagybeteg férjével, gyerekeivel csak nehezen tudta elhagyni a házat – mint mesélte, nagyon izgultak a hatalmas füst láttán.

Augusztusban ez már a második, ismert szabadtéri tűz volt Érden: augusztus 10-én a Tárnoki út közelében gyulladt ki a bozótos, a két hektáron terjedő lángok a régi tusculanumi temetőt is veszélyeztették. Csámpai Attilától, a Pest Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, a hivatásos tűzoltók részéről ezúttal is a törökbálinti és érdi csapat, az önkéntesek oldaláról pedig a biatorbágyi és tárnoki egység vett részt az oltásban. Vizsgálat egyik esetben sem indult, hiszen a tűzoltók nem láttak szándékos gyújtogatásra utaló jelet, nem voltak áldozatok, és az anyagi kár sem jelentős.

Kiugróan sok a tűzeset Érden

A lángoló erdő és bozótos viszont mára a klímaváltozás állandósuló kísérőjelenségévé vált – ahogy globálisan és országszerte, úgy Érden is egyre nagyobb problémát jelentenek a tavaszi és nyári tüzek. Idén már több mint 1500 szabadtéri tűzesetet jelentettek Magyországon, mintegy kétszeresét a tavalyi adatnak, a leégett zónák pedig összesítve több mint 330 négyzetkilométert tesznek ki; ez nagyobb, mint Kecskemét teljes területe.

Csámpai Attila közlése szerint 2021 első félévéhez képest idén 25 százalékkal nőtt a tűzesetek száma Pest megyében, az épített és a szabadtéri környezetben is több fordult elő (hat hónap alatt 1483 esetet jegyeztek fel).

Érden ráadásul most kiugróan sok a szabadtéri tűz is: míg az Érdi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2021 első félévében csak 10 ilyen esetet regisztrált, idén június végéig azonban már 70 (!) bozót vagy erdőtűzhöz vonultak ki, főleg tavasszal.

Vagyis a szám hétszeresére nőtt, miközben az épített környezetben ugyanilyen időbeli összevetésben még csökkent is a tüzek száma (34-ről 22-re.)

És hogy mi okozza a tüzet? Olykor szándékos gyújtogatás, mely inkább a szabadtéri esetekre jellemző. Az elkövetőkre többmilliós pénzbüntetés és – a következményektől függően – akár szabadságvesztés is várhat. Már ha elkapják őket: a hatóságok dolgát ugyanis nehezíti, hogy a szándékosságot nehéz pontosan feltárni, ha csak nincs tettenérés, szemtanú vagy felvétel a történtekről. A gyújtogató pedig nem szokta megvárni a kiérkező tűzoltókat, vagy beismerni tettét. A tűzhöz vezető fő ok azonban a nyílt láng figyelmetlen használata: az eldobott, égő cigarettacsikk egy csapadékot hónapok óta nem látott, csontszárazra szikkadt mezőn.

A cigarettás baleseteket Csámpai Attila összesítése szerint szorosan követik az elektromos meghibásodásból keletkezett tűzesetek, melyek a karbantartással, rendszeres felülvizsgálattal megelőzhetőek lennének. És persze a bokorba dobott borosüveg, vízzel teli műanyag palack is képes nagyítóként fókuszálni a napfényt, míg a fű, avar lángra nem lobban körülötte.

Drágább lesz oltani is

Egy ilyen helyzetben, amikor naponta kapunk hírt újabb hazai erdőtüzekről, leégett szántókról, különösen fontos a hivatásos tűzoltók mellett elhivatottan, önkéntesen dolgozó tűzoltó egyesületek munkája. Józan ésszel azt gondolhatnánk, ehhez minden állami segítséget meg is kapnak, aztán szembesülünk a magyar rögvalósággal: a tűzoltók ugyanúgy piaci áron veszik az üzemanyagot, mint bármelyik piaci szereplő, csakhogy míg a hivatásosok benzinköltségét utólag megtéríti az állam, az önkéntesek nem számíthatnak kompenzációra. Ez pedig óriási terhet jelent egy civil egyesületnél. Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke az ATV-nek azt mondta, tud olyan önkéntes tűzoltó csoportról, ami már nem vonult ki egy erdőtűzhöz, mert nem volt keretük már tankolásra.

Hasonló veszélyhelyzet nem áll fent a budaörsi önkéntes tűzoltóknál, akik az ófalusi tűzesetnél két járművel segítettek az oltásban; bár Érd nem tartozik működési területükhöz, az eredményes beavatkozáshoz most rájuk is szüksége volt az érdi tűzoltó parancsnokságnak. „Rizikós volt a helyzet a lakóépületek és az erdő közelsége miatt is, sosem lehet pontosan tudni, mikor ugrik nagyot a tűz” – mondta lapunknak Benesovits János, a Budaörs Városi Önkéntes Tűzoltó Közhasznú Egyesület elnöke.

A piaci áras üzemanyag nekik sem esett jól, de az egyesület még ki tudja gazdálkodni a drágulást: oltásról, készenlétről emiatt nem kell lemondaniuk. A szervezet főként megyei, országos katasztrófavédelmi pályázatokból, na és Budaörs támogatásából tartja fent magát: Benesovits János csak dicsérni tudja a városvezetést, amiért évről évre biztosítja számukra a működéshez szükséges összeget. „Nem értem, hogy ha a traktorba lehet 480 forintért tankolni, a tűzoltóautóba miért nem” – jegyezte meg lapunknak az egyesületi elnök, aki bizonyos összegű állami kompenzációt azért szükségesnek tartana az önkéntesen dolgozó tűzoltók, mentők, polgárőrök esetében.

Ugyanígy vélekedett lapunk kérdésére egy másik, Érd-közeli önkéntes tűzoltó egyesület vezetője is, ám hangsúlyozta, névvel nem szeretnének szerepelni cikkünkben.

A fű kinő utána?

Kérdéses az is, mi vár a leégett mezőkre, rétekre. Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője szerint nem kell aggódnunk, a természeti területek képesek megújulni a tüzek után. „A helyreállásuk időtartama attól függ, hogy a leégett területen milyen növényzet volt, illetve mekkora volt a tűz intenzitása. Egy teljesen leégő, idős erdőterület teljes helyreállásához sok évtizedre van szükség, míg az olyan gyepterületek, amiken csak átfutott a tűz, akár már a következő évben teljes mértékben helyreállnak. A növényfajok közül elsőként zavarástűrő gyomok – főként egynyári növények – jelennek meg, illetve azok, amelyek talajfelszín alatti részei nem sérültek jelentősen. Néhány év alatt visszatelepülhetnek a fa- és cserjefajok is, amelyek aztán felnövekedve akár erdővé is alakulhatnak, ha közben nem éri a területet újabb zavarás” – mondta az Érdi Újság kérdésére Gálhidy.

Magához tér a fauna is: egyes fajok akár már az adott évben visszatérhetnek, mások később, amikor már a tápnövényeik is regenerálódtak, újra települtek. A talaj pedig egyszerre nyer és veszít egy tűzvésszel: a forróság hatására csökkent a nedvességtartalma, romlik a szerkezete és könnyen erodálódik. A tápanyag-tartalom ugyanakkor növekedhet, mivel az elégett növényzetből származó elemek a talajba kerülnek.

Koncz Tamás