Az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott „Határtalanul!” elnevezésű program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, a személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése. Ennek keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykirándulásokon vehetnek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalatokat szerezhetnek a külhoni magyarságról.
A kezdeményezésben az érdi Teleki Sámuel Általános Iskola a kezdetektől fogva részt vesz, ezúttal például június 27-e és július 1-e között 41 tanuló tett túrát Szlovákiában.
Az iskola pedagógusai által írt hosszabb élménybeszámolót lentebb olvashatják.
Felvidéki baranolások természettudományos bakancsban, emlékezve nemzetünk nagyjaira
Június 27-én reggel indultunk Érdről az egyhetes felvidéki kirándulásunkra. Somoskőújfalui határátlépés után a Füleki-várhoz érkeztünk, ahol az idegenvezetőnktől a sok helyi legenda mellett azt is megtudtuk, hogy Thököly Imrét királlyá akarták koronázni, de a törökök küldöttének a koronáját a fejedelem elutasította. Várjáték keretében „bevettük” a vár legmagasabb csúcsát is, megismerkedtünk a környék régészeti emlékeivel, Thököly Imre és Apafi Mihály történelmi jelentőségével. Megtekintettük a vár mögötti dombban húzódó második világháborús óvóhelyet is. Délután Rimaszombatban megnéztük a Tompa Mihály Református Gimnázium épületét. Sajnos a tanév vége és a délutáni időpont miatt a tanulókkal nem sikerült találkozni. A városnézést Tompa Mihály szobránál folytattuk, ahol meghallgattuk A Gólyához c. versét és koszorút helyeztünk el a szoborhoz. A Petőfi szobornál az Úti jegyzetek c. írásából olvastunk fel. Megtekintettük Blaha Lujza színésznő szobrát és a Múzsák házát. Kora este érkeztünk a szállásunkra. A finom vacsora után vetélkedőt tartottunk a látottakból. A szálláshely környéki séta keretében megnéztük a ménest és a gyerekek fürödhettek is a turistaházhoz tartozó szabadtéri medencékben.
Kedden az UNESCO világörökség listán szereplő festői kisvárosba, Selmecbányára utaztunk, mely Európa ezüstbányászatának központja volt. Az Óvárosban megtekintettük a nevezetes épületeket és a selmeci pénzhamisító legendájával is. Ezután a Szabadtéri Bányászati Múzeumban megismerkedünk a bányászati módszerekkel, berendezésekkel lenn a bányában. Programunk városnéző sétával folytatódott a Felvidék legszebb főterén, Besztercebánya belvárosában. A napot bányavárosi totóval zártuk.
Utazásunk harmadik napján a Magas-Tátrába látogattunk. Az utazás során tanulóink megismerkedtek azokkal a tájakkal, városokkal, amelyekért egykor a kurucok harcoltak. Érintettük Zólyom várát is, melyről az idegenvezetőnk nagyon sok érdekességet mesélt. Ótátrafüredről a tátrai siklóvasúttal a Tarajka turistacélponthoz mentünk. Innen gyalogtúrával kerestük fel a híres Tar-pataki vízeséseket. A túra után a Csorba-tóhoz utaztunk, ahol megismertük a tó keletkezését, a jégkorszak természetformáló erejét a tó körüli séta során. Útközben kavicsokat gyűjtöttünk, melyeket meg is festettünk este a szálláson. A hazaúton természetismereti kvízt játszottunk. A vacsora után a gyerekek ismét medencézhettek a szálláson.
Csütörtökön Betléren látogatást tettünk annak az Andrássy-családnak a korabeli bútorokkal berendezett kastélyába, melynek több tagja is támogatta II. Rákóczi Ferencet és vezéregyéniségei voltak a felkelésnek. Itt is magyar nyelvű idegenvezetéssel ismerhették meg a kastély múltját a tanulók – a főúri család mindennapjaival, történelmi szerepével a kiállított, korabeli berendezési tárgyakon valamint az elhangzott történeteken keresztül. A kastélypark évszázados fái között a gyerekek szelfit készítettek a számukra érdekes helyszíneken (pl. Japán-híd). Ezután Rozsnyón megemlékeztünk arról, hogy II. Rákóczi Ferenc innen kormányozta 1706-ban a fennhatósága alá tartozó országrészeket, s hogy itt hoztak döntést az Ónódi országgyűlés összehívásáról. Megnéztük a „Lábas-házat”, amelyben sokat tartózkodott a fejedelem, s amely a szabadságharc idején a kurucok egyik bázisa is volt. A közeli Gombaszögi-cseppkőbarlangban megismertük a karszt-barlangok keletkezését, a cseppkőformákat és a híres szalmacseppköveket. Este értékeltük az elkészült szelfiket. Éjfélkor csillaglesre mentünk.
Végül a II. Rákóczi Ferencről tanultak összefoglalásaként Kassára, a fejedelem kedvenc városába látogattunk. Itt a városi séta során megnéztük a pénzverő-házat, megtekintettük a Rodostó-házat, amely a fejedelem rodostói házának a pontos másolata és a középkori városfal erődrendszerének legrégebben megmaradt bástyájára épült. Itt a magyar nyelvű tárlatvezetés során felelevenítettük a fejedelem életét, megismerkedtünk mindennapjainak személyes tárgyaival, a fejedelem ebédlőházának másával és családi galériájával. Bővítettük ismereteinket a fejedelem törökországi éveiről, a bujdosás szomorú időszakáról. Megtudtuk, hogy hogyan szállították haza a fejedelem földi maradványait 1906-ban. II. Rákóczi Ferenc szobránál nemzeti színű szalaggal róttuk le tiszteletünket. Ezután a Szent Erzsébet-székesegyházhoz, ismertebb nevén Kassai dómhoz mentünk, ahol a kriptában II. Rákóczi Ferenc sírjánál leróttuk tiszteletünket.
A Határtalanul! program megvalósítása során tanulóink megismerték a Felvidék természeti kincseit, kulturális örökségét, kapcsolódását a magyar történelemhez, irodalomhoz. Meglátogattuk a leghíresebb bányavárosokat és a bányamúzeumi látogatás során megismerkedtünk a bányászattal. Túráztunk a Magas-Tátrában és láttunk cseppkőbarlangot a Szlovák Karszthegységben. A nemzeti összetartozás érzésének erősítése is fontos szerepet kapott. Utunk minden napján megemlékeztünk azokról a történelmi, irodalmi személyiségekről, akik az adott városhoz, térséghez köthetők életük, munkásságuk által, mint Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Blaha Lujza, az Andrássy-grófok. Tevékenységeink a természetismeret, a biológia, a földrajz, a magyar irodalom, a történelem, a testnevelés és a vizuális kultúra tantárgyakhoz kapcsolódtak. Eredményeink közé sorolhatjuk, hogy a program megvalósítása által a tanulók látóköre bővült. Megfigyelhettük, hogy az eddig különböző tantárgyakból tanult, elszigetelt ismereteik az idegenvezetés és a látottak hatására integrálódtak. Tudatosult bennük, hogy a trianoni határok nem nyelvi határokat jelentenek, hiszen a felvidék sok városában tudták használni anyanyelvüket.
