Mint a cikkben írják, a galibát az összeférhetetlenségi szabályok tavaly tavaszi, szinte észrevétlen kiegészítése okozta. Csak 2022 elején, a vagyonnyilatkozatok leadása után vált nyilvánvalóvá: Csőzikhez hasonlóan több fideszes polgármester is összeférhetetlenségi helyzetbe került, amiért illetménye mellett máshonnan is díjazást fogadott el. A kormányhivatalok sajátos jogértelmezéssel megmentették a fideszes polgármestereket: alighanem ennek köszönheti Csőzik is, hogy maradhatott a székében – írja az Átlátszó, mely részletezi az ügy előzményeit is, illetve politikai hátterét is:  Bács István fideszes politikus, volt érdi alpolgármester vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, hogy több millió forint tagi kölcsönt nyújtott a saját cégének.  Tetlák Örs alpolgármester ezután vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás indítását kérelmezte az önkormányzat jogi bizottsága előtt Bács ellen.

Ezután szabadult el a pokol az érdi politikai közéletben: futószalagon indultak meg a képviselők ellen a vagyonnyilatkozati és méltatlansági eljárások.

Csőzik László a polgármesteri illetménye mellett egy felügyelőbizottsági tagsága révén díjazást kapott. Az egyéb díjazás elfogadása viszont a törvény tavaly tavasszal bevezetett rendelkezése szerint összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. Minderre azután derült fény, hogy a polgármester az év elején nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát, amelyben az előző évekhez hasonlóan feltüntette egy egyesületben betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén kapott díjazást.
A jogi bizottság indítványa ellenére az ellenzéki többségű közgyűlés nem szavazta meg az összeférhetetlenség kimondását.

A Fideszhez legközelebb álló sajtó alig leplezett várakozással figyelte a fejleményeket, és a várta a kívánt végkifejletet. T. Mészáros András, a város volt fideszes polgármestere például így nyilatkozott a Mandinernek: „lesz folytatás: az ülés jegyzőkönyvét és a határozatokat 15 napon belül a polgármesteri hivatalnak a kormányhivatalhoz el kell juttatni. Ilyen törvénysértő, hamis határozatot nem hagyhatunk szó nélkül.”

A törvény rendelkezése szerint, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított öt napon belül kérheti a közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól.

Ha bíróságra került volna az ügy, akkor már hetekkel ezelőtt döntöttek volna Csőzik sorsáról. A Budapest Környéki Törvényszéktől ugyanakkor azt a tájékoztatást kapta az Átlátszó, hogy nem érkezett hozzájuk Csőzik ügyében keresetlevél: vagyis a kormányhivatal nem indította meg a pert az összeférhetetlenségi ügyben.

Az Átlátszó hozzáteszi: a polgármester  alighanem annak is köszönheti megmenekülését a mandátumfosztástól, hogy korántsem egyedi az összeférhetetlenségi ügye: 2021 tavaszán az önkormányzati törvény egy úgynevezett salátatörvényben megbújó rendelkezése legalább több tucatnyi polgármester helyzetetét tette ingataggá – köztük több fideszes városvezetőét is.

Csőzik László úgy nyilatkozott az Átlátszónak:

„Magyarán nem magam állítottam elő – a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva, azokat szánt szándékkal megsértve – az összeférhetetlenséget, az a törvénymódosítás nyomán állt elő. Kicsit úgy érzem magam ebben a helyzetben, mint az a kárpátaljai magyar férfi, aki egyetlen napra sem hagyta el a faluját, mégis háromszor váltott hazát a 20. század folyamán.”