Ma van a biológiai sokféleség nemzetközi napja, hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium közleménye. A biológiai sokféleség nemzetközi napját vagy más néven a biodiverzitás védelmének világnapját minden év május 22-én tartják. A nap célja, hogy felhívja az emberiség figyelmét az élővilág sokféleségére, illetve az azt fenyegető veszélyekre.
Mint fogalmaznak, a Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét. Ennek érdekében a kormány az elmúlt években minden eddiginél többet, mintegy 38 milliárd forintot fordított természetvédelmi fejlesztésekre.
A Biológiai sokféleség egyezmény elfogadásának 30 éves évfordulója és a Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából az Agrárminisztérium a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal (NBGK) közösen elindítja az ”Év tájfajtája és haszonállata” szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az agrobiodiverzitás, ezen belül egyedi és változatos genetikai értékeink megőrzésének fontosságára. Ez nemcsak élővilág-megőrzési szempontból fontos, hanem élelmezésbiztonsági stratégiai kérdés is.
Az idei év kiválasztottjai egy hazai gyümölcs tájfajta, a kétszertermő körte, valamint a pannon méh, amelyek – azon túl, hogy védendő értékeink – a beporzáson keresztül is szoros kapcsolatban vannak egymással. A kezdeményezés célja annak bemutatása, hogy a szupermarketek polcain megtalálható gyümölcs- és zöldségfajtákon túl rengeteg helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajta található meg még mindig Magyarországon. Ezek, bár lehet, hogy feledésbe merültek az utóbbi évtizedekben, de olyan értéket képviselnek, amit szeretnénk újra megismertetni az emberekkel. A kétszertermő körtéről és a pannon méhről tájékoztatási célt szolgáló plakát, óvodásoknak és általános iskolásoknak színező és egyéb kiadvány is készül.
Az élelmezésünk alapjait biztosító genetikai értékeinknek a hosszú távú megőrzése érdekében a tárca Génmegőrzési stratégiát dolgozott ki, melynek végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. A program keretében az állami génbanki hálózat megerősítésén, konkrét mintaprogramok megvalósításán és a Kárpát-medencében még fellelhető fajták megmentésén keresztül eddig mintegy 6,5 milliárd forintot fordítottunk hagyományos növény és állatfajtáink megmentésére, fenntartásuk biztosítására. Az élővilág sokfélesége – a biodiverzitás – önmagában is érték, környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét is biztosítja, vagyis ez teszi a Földet az ember számára élhető hellyé.
A nemzetközi nap idei jelmondata: A megoldás részei vagyunk. A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen szolgáltatásokat, ún. „ökoszisztéma szolgáltatásokat” is nyújt. Az egészségesen működő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják számunkra, az emberek számára is sok más élő szervezettel egyetemben. A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is.
