Nem véletlen, hogy a város nemrég elkészült klímastratégiájában fontos szerepet kap a közlekedés zöldítése.

Nincsenek ipari telepeink, sem olyan hatalmas mezőgazdasági területeink, ahol a műtrágyahasználat során fosszilis anyagok szabadulnának fel. Nekünk tehát két dologra kell koncentrálnunk: a fűtésre és a közlekedésére” – mondta lapunknak Palkó Zsolt klímavédelmi és zöldváros-fejlesztési biztos.

Cikkünkben a közlekedést és annak zöldítését vesszük górcső alá – annál is inkább, mert nagyon magas azok aránya, akik gépkocsival közlekednek. Ami részben érthető is: a városon belüli közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala elmarad attól, ami egy megyei jogú városban elvárható lenne – mind a járatok számát, mind az átszállási lehetőségeket, illetve az ütemezést tekintve. A fővárosi vonatközlekedést illetően nem lehet okunk panaszra – csakhogy mint azt több, ezzel foglalkozó tanulmány is kimutatta, a Tárnoki út feletti részekről már nem éri meg Érd alsót, illetve Érd felsőt választani, inkább busszal vagy autóval járnak az emberek Kelenföldre. (Annál is inkább, mert – bár az utóbbi időben felsőn kedvező változások történtek – még mindig nem elég a P+R parkolóhely ezen a városközponti területen.)

Hogyan lehetne mégis megoldani, hogy a Parkvárosban élők ne autóba üljenek, ha Budapestre szeretnének menni?

Palkó Zsolt szerint a megoldás az lehetne, hogy a Törökbálintot is érintő győri vonalra megoldanák a ráhordást. Így egyébként Bicske, Tatabánya térsége is könnyebben elérhető volna közösségi közlekedéssel. „Nagyon fontos a közlekedési decentrumok létrehozása, hogy ne a városközpontban összpontosuljon minden. Az egyik ilyen pontnak Parkvárosban kellene lennie” – hangsúlyozta.

Bécsben például

„Könnyíteni, gyorsítani és zöldíteni kell az emberek mobilitását. Ehhez nagyobb rendszerben kell gondolkodnunk. A fő cél az autóforgalom csökkentése, amire persze több mód is kínálkozik. Sajnos, tudomásul kell vennünk a város sajátosságait: Érd domborzati viszonyai miatt a kerékpáros közlekedés kifejezetten nehéz, így ha bringával szeretnénk kiváltani az autót, az elektromos kerékpár jöhet napi szinten számításba.

Másik lehetőség az elektromos midibuszok beállítása – ezek sűrűn járnának, kisebb kapacitással. Ha megnézzük, sok csuklós Volánbusz egy-két utassal közlekedik, ami pazarlás. Az e-rollerek már megjelentek Érd utcáin, de még mindig vita övezi, mennyire jó ez a megoldás. Egy biztos: a rollermegosztó mellett szükség volna kerékpár- és autómegosztó szolgáltatásra is – természetesen kisméretű, elektromos autókra gondolok, amelyek a városon belül ideálisak. Ez utóbbi természetesen nagyobb befektetés, ráadásul gondoskodni kell a parkolásukról, tárolásukról, üzemeltetésükről is. A fentiek egyébként nagyon fontos elemei lennének a közlekedés zöldítésének” – mutatott rá Palkó Zsolt. Mint mondta, vannak olyan külföldi városok, amelyek a fentiek bevezetésében már élen járnak, Bécsben például teherhordó kerékpárokat is lehet bérelni, így a családi bevásárlásokat is lehet két keréken intézni.

A hangsúly nemcsak a kölcsönözhetőségen, hanem az elektromos meghajtáson is van: a karbonmentes közlekedésre kellene törekedni. Palkó Zsolt utalt arra: a jövő egyik megoldása lehet a folyékony hidrogénhajtású, üzemanyagcellás közlekedés, ugyanis így nem lenne szükség akkumulátorra, ugyanakkor az ilyen irányú fejlesztések nem igazán haladnak előre, mert bár olcsó előállítani, és relatíve egyszerű lenne bevezetni, a hagyományos olajipar akadályokat gördít elé.

„Az elektromos autókkal az a probléma, hogy az akkumulátoruk lassan tölthető, a hatótáv kicsi, az elhasználódott akkumulátorok pedig egyelőre komoly környezeti terhet jelentenek” – tette hozzá Palkó Zsolt, megjegyezve: ugyanakkor jelenleg nincs jobb és gyorsabb megoldás a környezet- és klímabarát közlekedés megteremtésére, mint az elektromos és akkumulátoros megoldások. Szinte az egész autóipar elkötelezte magát mellette, és mivel a hidrogéncellás technológia gyors sikere bizonytalan, klímavédelmi szempontból támogatni kell az akkumulátoros közlekedést, bízva abban, hogy felgyorsul az akkumulátorok környezetbarát fejlesztése, valamint a nagyobb hatótávok elérése és a tárolókapacitások növelése, alacsonyabb áron. Ez is egy kitörési pont lehet – akit pedig a magasabb ár riaszt el az elektromos közlekedéstől, annak lehetősége van használt elektromos vagy plug-in technológiás autó vásárlására.

Bicikliút

Térjünk vissza egy gondolat erejéig a kerékpárra: sokan azért nem választják ezt a közlekedési módot, mert a főutcákon nem mernek közlekedni, a mellékutcákban a nagy por miatt pedig nem szeretnének. Bicikliútból pedig kevés van a városban. „Érd útszerkezete, -struktúrája egyelőre nem kedvez ezek kialakításának. Megoldás lehetne, ha nem a főutakra vinnénk rá a biciklis közlekedést, hanem a mellékutcákra. Ez szerintem megvalósítható, akár felfestésekkel, de mindenekelőtt lakó-, pihenőövezetek kialakításával is. Így a nagy forgalom elől elvinnénk a kerékpárosokat. Érdemes tehát alternatívát keresni, mert akkor minden megoldható” – jegyezte meg Palkó Zsolt.

Érd ugyan nem került bele abba az uniós programba, amely száz város karbonsemlegessé válását segíti elő, de ígéretet kaptunk arra, hogy a pályázaton nem nyert városokat is segíteni fogják. Ahogy Palkó Zsolt fogalmazott: „Budapest, Pécs és Miskolc került bele a programba, ezen kívül hat város jelentkezett Magyarországról, köztük Érd. Elvileg mi is számíthatunk támogatásra.”