Nem mondtunk e a Tárnoki út felújításáról, újraindítjuk a közbeszerzéseket – mondta csütörtök reggel az ATV reggeli műsorában Csőzik László polgármester.
A közbeszerzést tavaly augusztusban írták ki Tárnoki út felújítására, szeptemberben tettek ajánlatot a cégek, és idén február 14-én küldték meg az összegzést a jelentkezőknek, ebben nyertesnek a Colast jelölték meg. A francia tulajdonú cég 192,8 millió forintos ajánlata volt a legjobb ár-érték arányú vállalási ár, a második legjobbat a Swietelsky Magyarország Kft. adta, az osztrák tulajdonú cég 217, 5 millió forinttal pályázott. A szabályok szerint az összegzéstől számított 60 napon belül kell megkötni a szerződést a nyertessel. Aláírás helyett azonban a Colastól egy levél érkezett április 14-ei dátummal, tehát az utolsó pillanatban azzal, hogy „a szerződést nem áll módunkban a közbeszerzési eljárás feltételei szerint sem megkötni, sem teljesíteni”. Az érvelés szerint az árajánlatot 7 hónappal korábban tették, amikor még híre hamva sem volt az orosz inváziónak, nem láthatták előre a háborút, illetve annak következményeit, az energia- és üzemanyagdrágulást, a termelési és szállítási kapacitások kiesését, az ellátási láncok megszakadását.
A Colas után a játékszabályoknak megfelelően a második legjobb ajánlattevőt kérte fel az érdi önkormányzat a szerződéskötésre, de a Swietelsky se állt kötélnek a rendkívüli helyzetre hivatkozva. A Colas és a Swietelsky lépése minden bizonnyal jogszerű, hiszen a közbeszerzési törvény lehetőséget ad a szerződéstől történő elállásra, ha az ajánlattevőn kívül álló, előre nem látható körülmények ellehetetlenítik a szerződés teljesítését – írja a 24.hu
Csőzik László az ATV műsorában elmondta: próbált tárgyalni a kivitelező cég vezetőjével, aki „nagyon hitelesen mutatta be azt, hogyha ezt a beruházást bevállalja, az neki 60 millió forint mínusz. A második helyezett is visszamondta, neki sem jött ki úgymond a matek” – jegyezte meg a polgármester.
„Ilyen esetben három dolgot lehet tenni. Az egyik: lemondok egy másik beruházásról, lemondok egy járdaépítésről, és az így felszabaduló összeggel pótolom, ami hiányzik. De a nincsből nehéz ezt megtenni. A másik lehetőség az adóemelés, ezt azonban nem akarja senki. Lett volna egy apró lehetőség: azon társasházépítő cégek megadóztatása, amelyek gombamódra építkeznek a mellékutcában. A lakosság amúgy is berzenkedik ettől a lehetőségtől. Tehát a céges tulajdonban lévő lakásokat tudtuk volna megadóztatni, ebből lehetett volna egy ötvenmilliós többletet elérni. A harmadik lehetőség a hitelfelvétel, ez kormányengedélyhez van kötve. És ezt nem nagyon adják meg. De könnyen lehet, hogy ehhez az eszközhöz kell nyúlnunk” – jegyezte meg Csőzik László.
„Most hallottuk azt az információt, hogy az önkormányzati államtitkárság átkerül a kancelláriához. Megjósolhatatlan, hogy ez mit jelent – közelebb kerülünk a tűzhöz, a legfőbb döntéshozóhoz, ugyanakkor mégiscsak a Belügyminisztérium volt az, amelynek égisze alatt mindig is működtek az önkormányzatok. Egyébként azt reméljük, hogy a kormány azért segít majd meg minket, mivel az európai uniós 3400 milliárdos hitelre múlhatatlan szüksége van az országnak. Hogy a jogállamisági mechanizmusból ki tudjon jönni Magyarország, ahhoz hihetetlenül jó eszköz lehet az, hogy az egyébként ellenzéki polgármestereket is tömörítő önkormányzatokkal megegyezik a kormányfő, illetve a kormány. Ez egy win-win játék lehet” – hangsúlyozta Csőzik László.
