mentok napja2

Május 10-e a Mentők Napja

mentok napja2

Május 10-e a Mentők Napja

A Mentők Napja alkalmából Kárpáti Adrienn-nel, az Érdi Mentőállomás mentőtisztjével beszélgettünk egyebek között arról, miért választotta ezt a szakmát, és mi ad erőt neki és kollégáinak a legnehezebb időszakokban.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Mióta dolgozik mentőtisztként, és miért választotta ezt a hivatást?
Már 2014 óta önkéntesként dolgoztam a mentőszolgálatnál, akkor az összes létező szabadidőmet náluk töltöttem, 2019-től pedig hivatalosan is az OMSZ munkatársa vagyok. Előtte pár évet szülésznőként tevékenykedtem, így ha épp ilyen esthez vonulunk ki, annak nagyon örülök, és a kismamákat is nyugalommal tölti el, hogy egy szülésznő is van a helyszínen. Egyébként már gyerekkoromban úgy gondoltam, hogy ebben a szakmában szeretnék tevékenykedni, nagyon vonzónak tartottam a mentőellátást, annak ellenére, hogy a családomban senki sem dolgozott az egészségügyben. Én egyébként mentőtisztként dolgozom, ehhez főiskolát kellett végezni, de vannak szakorvosi végzettséggel rendelkező mentőorvosok, vannak mentőápolók és gépkocsivezetők is.

Milyen feladatok hárulnak egy mentőtisztre?

Eset-rohamkocsin a mentőápoló és a gépkocsivezető mellett diplomás mentőtiszt vagy orvos is dolgozik, így a legmagasabb szintű ellátást képesek nyújtani bármilyen megbetegedés vagy sérülés esetén. Minden eszköz rendelkezésükre áll, nagy tudású EKG-defibrilláto-egységgel, lélegeztetőgéppel, gyógyszeradagoló pumpával és még sok minden mással is fel vannak szerelve.

Sosem gondolta úgy, hogy jobb lett volna másik hivatást választani?

Mindig vannak nehéz időszakok és hullámvölgyek, de mindig kapunk olyan pozitív visszajelzéseket, amelyek megerősítenek abban, hogy igen, ezt szeretnénk csinálni, és tényleg ezért tanultunk.

Ezek leginkább páciensektől és a hozzátartozóktól származó visszajelzések?

Igen, vannak olyan esetek, amiből mi is egy kicsit töltődni tudunk, akár abból, hogy valaki megköszöni, amit érte tettünk. Nekünk már az is nagyon nagy lendületet ad ahhoz, hogy a továbbiakban is bírjuk. Nagyon sok a hálás beteg, és főleg a koronavírus járvány alatt éreztük az emberek támogatását. Amilyen módon csak tudtak, támogattak bennünket, még gyerekrajzokat is kaptunk.

Mi az, ami még erőt ad a nehéz percekben?

Ha valakit sikerül visszahozni az életbe, az mindig pozitív élmény és nagyon jó érzés. De ez sok esetben azon is múlik, hogy a helyszínen tartózkodók segítséget nyújtanak-e a kiérkezésünkig. Ez nagyon fontos, az a néhány perc is sokat számít, és nagymértékben hozzájárul
ahhoz, hogy sikerrel járjunk.


Mennyire visel meg egy mentőtisztet az, amikor ez nem sikerül?

Tanulni kell, gyakorolni kell, hogy ezeken tovább tudjunk lendülni, mert sajnos muszáj. A következő betegnél ugyanúgy minden erőt és tudást be kell vetnünk, hiszen ő nem tehet arról, hogy az előző esetünk negatív élménnyel zárult. Mindenkinek joga van egy teljesen felkészült és maximális tudását nyújtó mentőegységhez. Ahogy lezárjuk a feladatot, magunkban is muszáj lezárni a történteket.

Hogyan néz ki egy szolgálat? Van idő esetleg éjszaka pihenni picit?

Van lehetőség 24 órás és 12 órás szolgálatra, de a többség a 24 órást választja. Ha van egy kis szerencsénk, akkor valamennyi lehetőség van a pihenésre, de többnyire a 24 órából szinte az egészet betegellátásban töltjük. Megszokni elég nehéz az éjszakázást, és csak annak megy, aki valóban elhivatottságból csinálja ezt, és szívvel-lélekkel teszi a dolgát.

Mi történik a riasztástól kezdve odáig, hogy kórházba kerül a páciens?

Megvizsgáljuk, kikérdezzük a beteget, ha nincs olyan állapotban vagy pici gyerekről van szó, akkor a hozzátartozókat, szülőket kérdezzük. Vérnyomást, vércukrot mérünk, EKG-t csinálunk, fonendoszkóppal is meg tudjuk vizsgálni. Ha valamilyen traumás sérülés van, azt is megnézzük. Nagy segítség, ha tudnak mutatni a hozzátartozók korábbi zárójelentést, mert akkor tudnunk már picit tájékozódni, és könnyebb eldöntenünk, hogy milyen terápia kell a betegnek és milyen gyógyszereket adjunk. Ezt követően a területileg illetékes kórházba szállítjuk.

Gyakran hívunk feleslegesen mentőt? Hogyan kezelik az ilyen eseteket?

Előfordulnak ilyen esetek, és van, hogy a páciens is utólag úgy gondolja, nem kellett volna mentőt hívni, de az átlagember nem biztos, hogy első pillanatban el tudja dönteni, mekkora a baj. Nyilván megnyugtatóbb, ha az ember szakembert hív, mi ilyen esetekben sosem haragszunk. De ha menet közben rájön valaki, hogy túlreagálta és még sincs szükség a mentőre, vissza lehet hívni a mentőszolgálatot, és le is lehet mondani a riasztást.

Úgy fest, túl vagyunk a koronavírus-járványon, aminek mindannyian örülünk, gondolom önök is fellélegeztek.

Mi előtte is sokat dolgoztunk, ami elég megterhelő volt, erre jöttek még a covidos, illetve a gyanús esetek. A fertőzöttek ellátása, a kórházba szállításuk és a mintavételezés nagyjából megduplázta a feladatainkat. Az általános életmentéshez kapcsolódó feladataink természetesen ez idő alatt is megvoltak. Esetleg ha kisebb jellegű problémáról volt szó, akkor mérlegeltek az érintettek, hogy hívjanak-e mentőt vagy nem. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nagyon köszönjük mindenkinek, aki bármilyen formában segítette a munkánkat a nehéz idők alatt. És azért is örülünk, mert újraindulhatott a Hősképzés-program, ami egy ingyenes újraélesztés-oktatás, és május 10-én, a mentők napján lesz az első olyan esemény, amit személyesen tudunk megtartani. Reméljük, hogy tovább fog szelídülni a járvány, és picit
az OMSZ dolgozóinak a testi-lelki egészségét is jobban támogatni tudja majd a mentőszolgálat, erre egyébként vannak is törekvések. Fontos lenne, hogy valamennyire ki tudjuk pihenni ezt a nehéz időszakot.

forrás: Szabó Réka Nikoletta - Érdi Újság

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email