Bíró András Székesfehérváron született 1923. május 3-án. 1941-től az Új Idők, az Új Élet, a Magyar Múzsa és a Forrás közölte írásait.
1948-ban, a katolikus sajtó iránti elkötelezettsége és polgári származása miatt eltanácsolták az egyetemről, kizárták az írószövetségből, és csak 1990-ben rehabilitálták. Tiltottan is írt verseket, novellákat, regényeket és humoreszkeket.
Nem volt főhivatású író – dolgozott minisztériumi tisztviselőként, újságíróként, rádióriporterként, ő volt a saját alapítású Kutya című folyóirat szerkesztője. Érdre települve, 1982-től, országos lapokban megjelent mintegy félszáz cikkével harcolt Érd várossá nyilvánításáért. Megalapította Érd Baráti Körét. Független lapot alapított Érdi Polgár címmel, majd felkérték az Érdi Újság szerkesztésére. 1997-től rendszeres jegyzet- és tárcaírója volt a lapnak.
Megjelent könyveinek száma is jelentős – több tucatnyi –, de a hagyatékában még számtalan írás található – többek közt egy memoár, amely Házak, lakások, otthonok címmel még kiadatásra vár, és amelynek papírra vetésében Daróci Lajosné, az IRKA szerkesztője, a Bíró András Baráti Társaság titkára segítette önzetlenül Bíró Andrást.
„András az utolsó éveiben már rosszul látott, nekem diktálta a regényeit. Hat-hét kisregényt, nagyobb elbeszélést, prózai műveket mondott tollba nekem. Volt olyan, amiből többet már elkezdett, csak nem fejezett be. Nyomdakészen fogalmazott, keveset kellett javítani, ha mégis, akkor azt azonnal megtette. Ekkor döbbentem egyébként rá, hogy András nemcsak a költeményeire, hanem a regényeire is szóról szóra emlékezik – volt ugyanis, hogy egyes részleteket kétszer is lediktált, teljesen egyformán. Persze, a regénybe csak egyszer került bele” – emlékezett vissza Márta, akivel az író 99. születésnapján beszélgettünk, azon az emlékünnepségen, amit a Bíró András nevét viselő könyvesboltban tartott a Bíró András Baráti Társaság május 3-án. A jelenlévők az író verseit olvasták fel, és felvételről felcsendültek megzenésített költeményei is, Szigeti Eszter és Varga Zoltán tolmácsolásában. A műsort követően megkoszorúzták az író sírját az Ercsi úti temetőben, és elszavalták az Őrzöm a tüzet című versét.
