Elutasított pályázatok
A Belügyminisztérium elutasította Érd útépítési pályázatait. Csőzik László polgármester ezt a közgyűlés április 28-ai ülésén jelentette be. Mint elmondta, a BM önkormányzati államtitkárához, Pogácsás Tiborhoz kíván fordulni egy nyílt levélben, hogy megtudakolja, mi az elutasítás oka -– mert aligha az, hogy a pályázati anyagok nem megfelelőek. „Először a Diósdi úti járda felújítására pályáztunk, majd a Batthány-köz útépítési, felszínivíz-elvezetési munkálataira, majd legutóbb a Tárnoki úti járda megépítésére – és most sem sikerült nyernünk. Ez sejtésem szerint nem véletlen – valószínűleg politikai okokból nem támogatják Érdet” – jegyezte meg Csőzik László, akitől megtudtuk azt is: e pályázatokból 50-50 millió forint folyt volna be. „Ez ma már csekély összeg, mégsem adták meg. Pedig a Batthyány-köz felújítása egy Modern Városok Program-projektet kísérne, és nagyon magas, kétharmadnyi önrészt vállaltunk volna. Ráadásul egy korábbi tervet használtunk fel a részletes kiviteli tervek megalkotására – és még így sem sikerült. Nem tudom, mit kellene tennünk, hogy végre az érdiek is nyerjenek a Belügyminisztérium pályázatain” – mondta Csőzik László.
Érd korábban bekerült az Európai Bizottság által útjára bocsátott Klímasemleges és intelligens városok misszió tágabb listájába – ebből választották ki most azt a 100 várost, amely részt vehet a programban. Érd nem tartozik közéjük, jelenleg a vigaszágon fut, és várhatóan kap majd járulékos forrásokat. „Nem aggódunk, mert beadtunk már azóta még két EU-s közvetlen pályázatot, és csak sikerül majd valamelyikből pénzt hozni a város számára. Ezeket az uniós pályázatokat a következő években is ugyanúgy forszírozzuk majd, mint eddig tettük” – hangsúlyozta a polgármester.
126 milliót kapott a Műszer Automatika
Mint azt korábban megírtuk, a Pest Megyei Kormányhivatal tavaly szeptemberben fél év haladékot kapott arra, hogy kifizesse a Műszer Automatikának megítélt több százmilliós összeget, ami egy elvesztett per miatt terheli a várost. (A cég egy évtizede követel kártalanítást, amiért az előző önkormányzati vezetés egy korábbi megállapodás ellenére átsorolta az építkezésre szánt területet, így a Műszer Automatika nem valósíthatta meg a tervezett ipari beruházását az Ercsi úti focipálya mögötti területen. Az ügy megjárta a kormányhivatalt, a bíróságokat, a Kúriát – mindenhol az volt a verdikt, hogy az önkormányzatnak fizetnie kell, a kormányhivatal pedig elrendelte a végrehajtási eljárást.) A városvezetés rendkívüli támogatásért fordult a kormányhoz: 126 millió forintot kapott, amiből az első negyedévre eső részletet ki tudták fizetni. Ugyanakkor – mint Csőzik László az ülést követően elmondta – nem szeretné, ha az érdi adófizetőknek kellene egy hibás döntés következményeit viselniük. „Félévente adnak ilyen támogatást. Abban bízom, hogy sikerül majd körülbelül ugyanekkora összegeket szerezni, és kiegyenlíteni a tartozást” – jegyezte meg a városvezető.
Szemét és közösségi gyűlés
Az április 28-ai ülésen közel harminc napirendi pontot tárgyaltak, ebből két előterjesztés váltott ki nagyobb vitát. Az egyik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet volt, amelynek előterjesztését most tárgyalta – illetve fogadta el – a testület. Természetesen korábban is volt egy jogszabály, ami az ingatlanok és a közterületek tisztántartásáról szólt, ezt azonban most kettéválasztották, hogy ne egy rendelet szabályozza a hulladékgazdálkodást és a köztisztasággal kapcsolatos feladatokat.
„A most megszavazott rendelet az ÉTH eljárásrendjét, jogviszonyát szabályozza. A dolog szépséghibája, hogy úgy néz ki: július elsejétől ez állami feladat lesz. Azért kellett ezt a rendeletet elfogadnunk, mert nem mindegy, hogyha ez megtörténik, milyen szolgáltatási tartalommal veszi át az állam ezt szolgáltatás” – jegyezte meg Csőzik László, hangsúlyozva: a jövő útja egyébként az, hogy a zöldhulladékot ne kelljen utaztatni, hanem a lakók minél többet maguk komposztáljanak.
A vitát azt váltotta ki, hogy az Alsó és a Felső utcában az ingatlanok előtti széles sávot a lakók rendben tartják, ám – a terület nagysága miatt – kevés az a zsákmennyiség, amit most ad az ÉTH. Ezt a problémát a májusi ülés elé kerülő köztisztasági rendeletben szeretné szabályozni a városvezetés, az ellenzék viszont a most tárgyalt hulladékgazdálkodási rendeletben képzelte el ezt. T. Mészáros András, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője úgy fogalmazott: bár a rendelettel nagy vonalakban egyet tudtak érteni, mivel nem kezeli a kisebb-nagyobb helyi problémákat, nem szavazták meg. (A Szövetség Érdért frakció voksaival az új rendeletet elfogadták, az május 15-én lép hatályba.)
A másik jelentősebb vita a tervezett közösségi gyűlés körül robbant ki. Mint azt korábban megírtuk, a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány megkereste a városvezetést, javasolva, hogy Érd is szálljon be a közösségi gyűlés projektjükbe. Ennek lényege, hogy ötven, reprezentatív módszerekkel kiválasztott állampolgár – akiket alaposan tájékoztatnak a város ügyeiről – kifejtheti ötleteit, javaslatait azzal kapcsolatban, milyen irányba fejlődjön a település. Miskolcon és Budapesten már bevezették ezt a projektet, a visszajelzések pedig kedvezőek – mondta Csőzik László.
„A legfontosabb, nagy kérdésekben ezen az úton is meg tudjuk majd kérdezni a lakosságot. Ez nem csodaszer, de egy remek kísérleti forma, érdemes kipróbálni, főleg, hogy mi csöppenünk bele egy nyertes pályázatba, nem nekünk kell pályázni” – húzta alá a városvezető, hangsúlyozva: a megszerzett adatokkal nem élnek vissza, és nem használják fel arra, hogy befolyásolják az embereket. Ez a közvetlen demokrácia nyugaton már bevált formája, ami remélhetőleg tetszik majd az érdieknek. A programnak egyébként a fenntarthatóságról kell szólnia: azt vizsgálják majd meg, hogy elbírja-e a település azt, hogy a városba ennyi új lakos özönlik be – ez az egyik legfontosabb kérdés most Érden. „Ez a módszer nem váltja ki az önkormányzati munkát, hanem remek segédeszköz, amelyen keresztül a politikával nem foglalkozó állampolgárok bepillantást nyerhetnek, hogy születnek a döntések” – zárta szavait Csőzik László.
T. Mészáros András szerint az, hogy az itt élő 75 ezer emberből 50-et szeretnének kiválasztani, aki majd megmondja, mit szeretne a 75 ezer, „önmagában nevetséges és a demokráciát hírből sem ismerő” megoldás. „Azt kell csinálni, amit az én polgármesterségem idején: az emberek több fórumon, felületen elmondhatták véleményüket, és ebből leszűrtünk valamiféle tapasztalatot. De az, hogy sorsolással döntsék el, ki nyilváníthat véleményt, semmiféle demokratikus szabálynak nem felel meg” – hangsúlyozta T. Mészáros András, aki szerint még adatlopásról is tartani kell.
Jó eredmények a rendőrségnél
A testület elfogadta a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről szóló 2021-es beszámolót. Nogula Tamás rendőr alezredes, kapitányságvezető elmondta: a 2020-as évet hasonlították össze a 2021-essel. Mint tudjuk, 2020 az előzőektől merőben eltérő év volt, a lezárások miatt, ezért elég torz bázisévvel kellett a tavalyi esztendőt összehasonlítani. „Ennek függvényében elmondható, hogy az Érdi Rendőrkapitányság nagyon színvonalas munkát végzett 2021-ben is, ami az eredményekből és a statisztikai mutatókból is látszik” – hangsúlyozta az alezredes.
Elfogadták a Polgárőség, a Volánbusz Zrt, valamint a Dr. Romics László Egészségügyi intézmény szakmai tevékenységéről szóló beszámolókat is.
A nyári tábortól a szünidei étkeztetésig
A képviselők elutasították Asztalos Éva javaslatát egy eseti bizottság felállítására, viszont egyhangúan támogatták, hogy Érd létesítsen testvérvárosi kapcsolatot Kolín városával. Így Csehországban is lesz Érdnek egy testvérvárosa – ahogy a Visegrádi Négyek többi országában már van.
Megállapították az önkormányzat fenntartásában működő óvodák felvételi körzeteit, és határoztak arról, hogy a nyári szünidei gyermekétkeztetést június 16-tól augusztus 31-ig, összesen 55 munkanapon át biztosítják az igénylők részére.
Döntés született arról is, hogy a nyári tábort ebben az esztendőben június 27. és augusztus 19. között szervezik a Bolyai János Általános Iskolában, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében. A tábor működtetését az Intézményi Gondnokság, pedagógiai-szakmai hátterét a Szociális Gondozó Központ biztosítja. A tábor térítési díja 12 ezer forint/fő/hét, a szabad férőhelyekre felvehető érdi lakóhellyel nem rendelkező gyermekek esetében a térítési díj 25 ezer forint/fő/hét.
Határoztak arról is, hogy a nyugdíjasklubok 2022-ben összesen ötmillió forint támogatást kapnak, ahogy az Idősügyi Tanács is.