A Csuka Zoltán Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának könyvtárosa szerint – akit a könyvtárba járók csak Nelliként emlegetnek – a jó gyerekkönyv legfőbb ismérve, hogy gyerek és szülő is szívesen forgatja. Fontos a nyelvezetének a minősége, hiszen a gyerek ezen keresztül ismerkedik az anyanyelvével.

„A legkisebbeknek ezért ajánlom szívesebben a magyar szerzőket, vagy a tényleg nagyon jó fordításokat.”

Az illusztrációnak is megvan a maga szerepe, ízlésesen rajzolt könyveket szívesebben forgatnak az olvasók. Szeghy Karolina szerint a jó mese legfontosabb tulajdonsága, hogy szórakoztató. A gyerekből nevetést vált ki, boldog lesz tőle vagy izgatott, de mindenképpen valamiféle érzelmet generál. Amikor ugyanis a gyerek mesét hallgat, a képzeletére hagyatkozik, átéli a kalandokat, azonosul a főszereplővel, a jó elnyeri a jutalmát, a rossz megbűnhődik. A meseíró hangsúlyozta, a mese fejleszti a szókincset. Az a gyerek, akinek nap mint nap olvasnak, fejlettebb nyelvi képességekkel rendelkezik.

„A mesének az érzelmi és értelmi fejlődésben is nagy jelentősége van, hiszen példákat mutat a gyerekek számára, és ezzel megoldást kínál nekik saját élethelyzetükre.”

Fontos aspektus még szerintem, hogy amikor mesét olvasunk a gyerekünknek, az az intim félóra a szülő-gyerek közti érzelmi kapcsolatot is mélyíti, mindkét fél átélheti a kapcsolódás örömét. Ezért nem árt, ha a szülő is élvezi a meseolvasást, és nem csak kötelezően letudandó feladatként tekint rá.

Nelli tapasztalatai szerint a kisgyerekek körében a legnépszerűbbek Berg Judit könyvei, például a Maszat sorozat, a Lengemesék vagy a Két kis dinó, Marék Veronika Boribon sorozata, illetve Bartos Erika könyvei. A szülők szívesen vesznek a kicsiknek úgynevezett „gyógyító meséket” félelmeik oldására, dühkezelésre. A nagyobbak – akik már önállóan olvasnak – nagyon kedvelik Jeff Kinney Egy ropi naplója, illetve Rachel Renée Russell Egy Zizi naplója sorozatokat, Rick Riordan összes könyvét, valamint a Pagony Kiadótól az „Abszolút könyveket”. A Harry Potter még mindig óriási sikersorozat.

A könyvtáros azt is elmondta, ha egy gyerek rendszeresen látogat a könyvtárba, látják, milyen típusú könyveket szeret, és könynyebben tudnak neki segíteni, ha tanácstalan. Ha új olvasóként érkezik valaki, beszélgetnek a gyerekkel, szülővel, hogy kiderüljön, mit olvasott eddig, mi az érdeklődési köre, milyen típusú könyvet ajánljanak neki.

„A gyermek kora nem minden esetben határozza meg, hogy milyen könyvet olvasna szívesen. A legfontosabb, hogy közösen megtaláljuk azt a könyvet, ami elvarázsolja.”

Felmerült bennem a kérdés, vajon a gyerekeknek szükségük van-e az olyan mesékre, amelyekben a farkas megeszi a nagymamát, a gonosz mostoha megmérgezi a mostohalányát, a boszorkány meg akarja sütni Jancsit, miután a mostohájuk a sötét erdőbe vitette őt és Juliskát. A meseíró megnyugtatott, ezekkel a mesékkel nem okozunk kárt a gyereknek, sőt a negatív figuráknak igenis fontos szerepük van.

„Ennek a generációnak most nagyon sok szorongás kijut, és amikor a gyerek átéli a félelmetes részt a mesében, azonosul a negatív szereplővel, mindig az a végkifejlet, hogy megkönnyebbül és megszabadul a szorongástól, és a mese már el is érte a jótékony célját.”

Az írónő hangsúlyozta, ne unjuk ugyanazt a mesét harmincadjára is elolvasni gyerekünknek, mert ennek komoly jelentősége van.

„Azért akarják, hogy ugyanazt a mesét újra meg újra hallják, mert az megnyugvást okoz. Amikor újra és újra elolvassuk, újra és újra fel tud oldódni benne.”

A könyvtár munkatársa arról számolt be, a járvány előtti időkben nem panaszkodhattak, hogy nem olvasnak eleget az érdi gyerekek, havonta ugyanis 4000-5000 könyv volt kölcsönzésben. Szinte napi kapcsolatuk volt az olvasóikkal, tudták, hogy melyik új könyvüknek ki fog majd örülni. Mindig gyerekzsivajtól volt hangos a könyvtár. A járvány alatt örültek, ha az ablakos kölcsönzés alatt találkozhattak az olvasóikkal, és megállapították, megint mekkorát nőttek a gyerekek.

„Talán lassan túl vagyunk a járványon, és legnagyobb örömünkre folyamatosan növekszik a látogatóink száma is. Szeretnénk, ha újra programokban gazdag és gyerekzsivajtól hangos könyvtár lehetnénk.”

Arra, hogy mennyire szeretnek olvasni az érdi gyerekek, talán a legjobb példa, hogy 2019 óta a Gyermekkönyvtár minden nyáron hirdet Nyári olvasási kihívást, amin évente több száz gyerek vesz részt. Lelkesen olvasnak az egész vakáció alatt, a végén pedig büszkén viszik az olvasási listájukat. Szeghy Karolina szerint a szülői példamutatás rendkívül fontos.

„Ha én egyáltalán nem olvasok, miért várnám el a gyerekemtől, hogy ő szeressen olvasni? Rajtunk múlik, hogy megalapozzuk, hogy a könyv varázslat.”

Ugyanakkor nemcsak a szülőn múlik, hogy gyereke szeret-e majd olvasni, hanem a saját tapasztalásain is. Azon, hogy amikor először találkozik az olvasással, milyen ingerek érik, de számít az is, milyen a pedagógus, akitől olvasni tanul, illetve az sem mindegy, van-e bármilyen tanulási nehézsége a gyermeknek. Nelli azt mondja, az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt az olvasóik létszáma. Egyre több és több érdi és Érd környéki gyerek látogatta a könyvtárat.

„Úgy látom, még mindig fontos az olvasás, a könyv, és nagyon remélem, ez sokáig így marad. Öröm számunkra, amikor a két-három éves gyermek maga fedezi fel a könyvtárat, és órákon át böngészi a könyveket. Nagy öröm látni felnőni kis olvasóinkat, hogy figyelemmel kísérhetjük, hogyan változnak olvasmányaik.”