Mit tehet, és mit kell tennie a mindenkori városvezetésnek, mit tehet maga a közösség, illetve a polgárok, hogy a következő évtizedekben jó legyen itt élni, a következő generációknak is otthonunk legyen Érd. Erről beszélgettünk Tetlák Örs alpolgármesterrel a Bundáskenyérben, az Érd FM 101.3-on.
„Most ti jöttök!” – a következő hetekben az érdieknek lehetőségük lesz ötleteikkel, javaslataikkal közvetlenül befolyásolni, milyen irányba fejlődjön városunk, formálni tudják településünk jövőjét.
Az önkormányzat szeretné kikérni az itt élők véleményét a város fejlődését és fejlesztését alapjaiban meghatározó dilemmával kapcsolatban: mit fog jelenteni a jelenlegi beköltözési trend mellett, az agglomeráció bővülése, a környezet radikális átalakulása, a klímaváltozás nyomán pár évtizeden belül a „virágzó kertváros” szlogen. Egyáltalán fenntartható-e a kertvárosiasság, az az érdi sajátosság, amely még mindig jelentős számú embert vonz a településünkre, amiért inkább Érdet választják, mint a főváros kerületeit?
Az Érd FM 101.3 Bundáskenyér című műsorának a vendége volt Tetlák Örs alpolgármester, akivel a közösségi gyűlésről beszélgettünk!
Az alpolgármester elmondta, hogy a közösségi gyűlés egy újszerű, a képviseleti demokráciát kiegészítő intézmény, olyan Európa szerte alkalmazott, hatékony eszköz, amely képes a részvételiség segítségével hidat építeni a polgárok és a döntéshozók közé.
Ennek az egyeztetési folyamatnak a lényege, hogy a polgárokat közvetlenül bevonják a döntéshozatalba. Összegyűjtik a városunk polgárait leginkább foglalkoztató, Érd jövőjére vonatkozó felvetéseket, témákat, majd sorsolásos módszerrel kiválasztanak 50 főt, akik a településünk társadalmi csoportjait reprezentatív módon leképező csoportot alkotva több alkalommal megvitatják és kibeszélik a témákat, úgy mint:
• Megtartó város – jól működő városközpont létrehozása a vasútállomások, a buszpályaudvar környezetében, a város szolgáltatási hálózatának bővítése. Egy közösségszervező hely kialakításával, a kulturális kínálat bővítésével egy élő, lüktető belváros megteremtése.
• Kiszolgáló város – a közösségi közlekedés kérdésköre (parkolás a belvárosban, P+R kialakítása), kerékpáros hálózat fejlesztése, az elektromos közösségi közlekedési eszközök „bevetése”. Agglomerációs együttműködés, tarifaközösség, térségi megoldások számbavétele.
• Élhető város – a közösségi zöldfelületek állapotának megőrzése és javítása, a zöldterületek, parkok fejlesztése, bővítése. A köztereink funkcióváltása jól működő alközpontok kialakításával és zöldítésével, hogy ne éljük fel a környezetünket, ne a zöldterületeink rovására fejlődjünk.
• Fenntartható város – a kertvárosi jelleg fenntartása elsősorban a polgárjain múlik. Ahogyan a kertjüket művelik, amikor nem térkővel fedik le a teljes udvarukat, hanem helyett gyümölcsfákat ültetnek, zöldségeket termesztenek, amikor komposztálnak, és nem zöldzsákokba pakolják a levágott füvet a kukásautóra várva. Amikor szelektíven gyűjtik a hulladékot, odafigyelnek arra, mivel fűtenek, amikor az autót bringára, közösségi közlekedésre cserélik. Persze sokaknak ez egy tanulási folyamat, de a legjobb, ha egymástól tanulunk!