Leegyszerűsítve az számít holt nyelvnek, amit már nem beszélnek. De Somfai tanár úr szerint óvatosan kell ezzel bánni, mert a Vatikánban például a beszélt nyelv az olasz, az írott nyelv viszont a latin. Mint mondta, körülbelül 100 évvel ezelőtt a Sorbonne Egyetemen, Párizsban, még latin nyelven folytak az előadásuk és latin nyelven vizsgáztak a diákok. Amikor 1993-ban megalakult a VMG-ben a 8 osztályos gimnázium, akkor merült fel, mi lenne, ha harmadik idegen nyelvként a latint tanulnák a diákok, hiszen az elősegíti a többi idegen nyelv tanulását is.

„Ha valaki később spanyolt vagy olaszt tanulna, akkor a latin nyelv birtokában tulajdonképpen a szókincse már meg is lenne hozzá, csak a nyelvtannal, illetve a nyelv modernségével lenne dolga.”

10 évesek voltak azok a gyerekek, akik először kezdtek latint tanulni. Somfai tanár úr azt mondta nekik, ők valójában nagyon sok latin szót ismernek már, persze a gyerekek értetlenül álltak a dolog előtt. Azt a feladatot kapták, mondjanak, -ció végű szavakat, persze záporoztak a válaszok: vakáció, reakció, injekció. Somfai István az előadásában is rengeteg latin eredetű szóra hívta fel a figyelmet, mint például a szervusz, a persze, a lavór, de további példákat is hozott a latin nyelv élő voltára. Somfai István arról is beszélt, hogy Magyarországon 1844-ig a latin hivatalos nyelv volt, minden írásos rendelkezés, törvény, szabály latinul íródott, még az iskolai bizonyítványok is.

„A latin nyelv halálhoz hozzájárult az is, amikor az 50-es évek elején, a kommunizmus sújtotta években az egyház nyelve volt a latin és háttérbe szorította az állami vezetés.”

Somfai István a VMG-ben egyébként 1993-tól 20 éven át tanította latinra a diákokat, ez idő alatt 900-an tanultak latinul. Most, szintén pedagógus fia, Somfai Péter már ötödik éve adja át latin tudását a fiataloknak az intézményben. Az ország 500 gimnáziumából 70-ben folyik még latin tanítás, ezt is Somfai tanár úrtól tudom.