Választási kampányvideójában azt mondta, kormányváltás esetén elsőként az Alaptörvényhez kell hozzányúlni. Mire gondolt?

Erre épül minden. Vissza kell állítani a jogállamiságot, a jogbiztonságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét. A kétharmados törvényeket ki kell gyomlálni. Ehhez persze nagy támogatottságra, és nem egyik vagy másik párt támogatásra lenne csak szükség. A pártérdekeket először itt kellene felülírni. A másik, gyakorlatiasabb javaslat: válasszunk „egytörvényes” parlamentet. Ez egy két fordulós választási törvény lenne, ami mindenkinek esélyt adna a megmérettetésre, és ami ennél is fontosabb, a valódi, nem pártképviseletre. Most ugyanis elsősorban pártot vagyunk kénytelenek választani, és mindegy ki a képviselő. A képviselő a pártját képviseli, nem a választóit.

Kiemelte az egészségügy, az oktatás rendbetételét, és a szegénység megszüntetését. Konkrétan mit tenne?

Nem tudjuk, hogy egy esetleges kormányváltást követően mi marad a pénztárcában, ezért nem szeretnék ígéretcunamival előállni. Mint példa erre az érdi csatornapénzek visszafizetése vagy korábban kormánymilliárdok ígérete az aszfaltozásra.

Mit tart Érd és térsége legfontosabb problémájának?

Az úthálózat állapota tarthatatlan, és méltatlan egy megyei jogú városhoz. 80 %-uk földes, murvás, nincsenek járdák, gyalogátkelőhelyek. Viszont egy országgyűlési képviselő, még ha ígéri is, nem tud járdát építeni. Nem dolga. Neki olyan törvényeket, költségvetést, szabályozást kell alkotni, ami lehetővé teszi az emberek gondjainak enyhítését. Példa erre a régiós besorolás, ami ugyan megváltozott, de mivel eddig Budapesttel együtt kezeltek minket, kimaradtunk egy sor fejlesztésből. Erre most megint mit hallunk a két nagy pártszövetségtől: a fővárost kárpótolni kell. A másik tábor meg vidéket fejlesztene. Törvényileg, illetve több törvényben el kellene végre ismerni másfél millió ember, az agglomeráció valós érdekeit. Azt a valós helyzetet, amit se Budapest, se a vidék,- miközben ez is az – állapot megkövetel. Legalább utólag kapjuk meg például azt az utat, amit az utolsó falu is rég megkapott.

Mit gondol, ha az előző fideszes kormányzati ciklusban egy fideszes képviselő még a zajvédő fal megépítését sem tudta elérni, Ön mire menne?

Pedig ugye az ő pártja volt kormányon és még államtitkár is volt. Kétségtelen, hogy önkormányzati önerőből nem valósulhat meg az úthálózat fejlesztése, sem a zajvédő fal kiépítése. Bárki is lesz az országgyűlési képviselő, a támogatások megítélése nem történhet pártpolitikai alapon.

Mivel lehetne biztosítani Érd és a hasonló városok működéséhez szükséges költségvetést?

Először is Érdhez hasonló város nincs. Az iparűzési-, személyi-, a gépjármű és egyéb tulajdonhoz köthető adók akár választható átrendezése segítene. És az önkormányzati működést szabályozó törvényekhez is hozzá kellene nyúlni.

Fontosnak tartja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást?

Igen.

El kell számoltatni az Orbán-rendszer prominenseit?

Igen.

Szükséges-e az orbáni típusú – tehát a hatósági árakon alapuló – rezsicsökkentés?

Nehéz erre tisztességgel válaszolni, de ebben a formában nem támogatom.

Miért szakított a DK-val?

Az biztos, hogy nem sértődöttségből, és nem amiatt, hogy a párt Bősz Anettet támogatja. Nem tagadom, hogy ez rosszul esett, de a kilépésemben inkább az a felismerés játszott szerepet, hogy pártszínekben nem lehet tisztességesen szolgálni a várost. A politika, egy párt-, vagy személy érdeke pedig sokszor nem esik egybe a város érdekeivel. Néha még a törvényekkel is ütközik. Erről még hallgatni sem fér bele az értékrendembe.

A Szövetségért Érdért frakció nemrég kizárta a soraiból. Hogyan élte meg ezt?

Nagyon rosszul, mert nem sikerült megértetnem képviselőtársaimmal, hogy a politikai érdek nem írhatja felül a törvényességet. Bács István vagyongyarapodási ügyében én elmentem odáig, ameddig a jogi és közbiztonsági bizottság elnökeként elmehettem. Megtárgyaltuk az ügyet, és megállapítottuk, hogy Bács István vagyonnyilatkozata valótlan, mert nem tartalmazta a cégének adott tagi kölcsönt. Azt kérték, hogy a bizottság mondja ki az összeférhetetlenséget is. Csakhogy ennek szigorú feltételei vannak, és ezek között nem szerepel a vagyonnyilatkozat valótlansága. Ha ez alapján meg lehetne állapítani az összeférhetetlenséget, akkor már nem lennének képviselők az országgyűlésben, és a mi közgyűlésünk létszáma is zsugorodna. Ha bejutok a parlamentbe, ennek a törvénynek a módosítására is javaslatot teszek. Ez eddig is megtörténhetett volna, de valahogy a most is bejutásért küzdő pártoknak nem akaródzott. Többek között az ilyen helyzetek jó törvényekkel való rendbetétele lenne egy valódi képviselő feladata. A hangsúly a jó, vagyis nem pártérdeket szolgáló törvényeken és még hangsúlyosabban a valódi képviseleten van.

Április 3-án szoros versenyre számíthatunk. Nem gondolja, hogy Ön az ellenzéki összefogástól vesz el szavazatokat? Azzal, hogy alternatívát kínál, megosztja a nem a Fideszre szavazók táborát.

Remélem, az eddig Fideszre szavazók táborát is. Egyébként én nem veszek el senkitől sem szavazatot, mert aki rám szavaz, az nem szavazna a többi pártra. Én magamnak szerzek szavazatot, és aki nem tud magának szavazatot szerezni, az ne védekezzen azzal, hogy más veszi el tőle a szavazatot.

Egyetért ez ellenzéki összefogás céljaival?

Igen, de ezeket a célokat függetlenként kívánom képviselni.