Mikor kezdett ismerkedni a helyi kortárs irodalommal?

2011-ben csatlakoztam a Poly-Art Alapítványhoz mint író, költő. Szimpatikusnak tartottam a közösség célját, hogy bemutatkozási és fejlődési lehetőséget biztosít a városban és vonzáskörzetében élő művészek számára. A magam módján igyekeztem ezt segíteni. Így ismerkedtem meg a helyi kortárs irodalom egy részével. A város teljes irodalmi életének, múltjának megismerésére tett lépéseim igencsak kicsik és botladozók voltak. Milyen jó lett volna egy Érdi Irodalmi Lexikont kézbe venni! Van ugyan a városi könyvtárban egy kijelölt hely, ahol a helyi alkotók kötetei sorakoznak, de igencsak rövid az a könyvespolc, és a helytörténeti irodalom eddigi gyűjtését korántsem nevezhetjük teljesnek.

Hogy merült fel az ötlet, hogy összeállítsa az Érdi Irodalmi Lexikont?

Kezembe került a Tiéd a táj Érdi antológia gyűjteményes kötete, ami Harmat Béla szerkesztésében jelent meg 1984-ben, és ahogy olvasgattam, kirajzolódott előttem az Érdi Irodalmi Lexikon elkészítésének terve. Felkerestem hát Harmat Bélát az elképzelésemmel. Mint kiderült, életünk korábbi szakaszában mindketten munkatársai voltunk az Országos Széchényi Könyvtárnak. Hamar közös nevezőre jutottunk, munkakapcsolatra léptünk. Számítógépes mappába rendeztük az eddig feltárt, gyűjtött anyagot. Elkészítettünk egy névsort az érdi irodalmi élet szereplőiről, amely jelenleg kilencvenkét személynévből és egy tucat csoportnévből áll.

Ilyen sokan?

Talán annyira nem is a számok fontosak, hanem a nevek. Azt tudtam, hogy Érdligeten élt a József Attila-díjas költő, Csuka Zoltán, de a Baumgartner-jutalomban részesített Fekete Lajos költőről nem hallottam, így azt sem tudtam, hogy ugyanabban a városrészben élt, ahol a világhírűvé vált Molnár Gábor, a XX. század egyik legnépszerűbb magyar vadász- és útleírás írója. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legolvasottabb írója volt, írásai nem ritkán másod- és harmadközlésben is megjelentek. Hallottam a Kossuth-díjas Bella István költőről, de Keresztes Ágnesről nem, akinek igazán szép verseit olvasva rácsodálkozhatunk a költészet szépségére. Élvezettel olvastam Jovicza Ignác ifjúsági regényeit is – sajnos, a városi könyvtárban egyetlen példány sem vehető kézbe. Az 1927 és 1943 között megjelent hét könyvéből eddig sikerült antikváriumokból hatot megvásárolni.

És a kortárs alkotók?

Színes képet mutat az ő névsoruk is. Talán nem kell különösképpen bemutatni Baka Györgyit, Büki Attilát vagy Karácsony Istvánt, és ismerősen cseng Jehoda János, Temesi Éva, Tiszaörsi Nagy Zoltán neve is. Ha eddig kevesen hallottak Hangai B. Arturról vagy Mátyus Attiláról, talán itt az ideje, hogy olvassanak róluk, és megismerjék ígéretes költészetüket is.

Az Érdi Irodalmi Lexikonban, ahogy említette, szerepelnek majd a különféle irodalmi csoportok is. Mikor alakult az első?

1872-ben az érdi Olvasó Egylet, legutóbb pedig a Temesi Éva Irodalmi Kör, amely tavaly januárban kezdte meg működését.

Egy lexikon összeállítása hatalmas munka. Hányan dolgoznak rajta?

Létrejött egy munkaközösség, amely Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság néven működik, tagja író, költő, könyvtáros és irodalombarát.

Honnan kapta a nevét a társaság? Ki volt Csermelyi Sándor?

Csermelyi Sándor költő Érden született 1834. július 10-én, szülőháza a Felső utca és a Katalin utca sarkán állt a mai páratlan oldalon. Ő a legkorábban élt költő, aki a lexikonban szerepel. Az eddig összegyűjtött anyagban egyébként sok olyan gyöngyszemre bukkantunk, amellyel meg kell ismertetni a város irodalomkedvelőit, ezért szeretnénk elindítani egy érdi irodalmi folyóiratot. A lapban helyet kapna a helyi irodalom múltja és jelene. Ebben a lapban – a neve lehetne mondjuk Csermely – részletesebb írásokat közölnénk, mint a lexikonban. Életrajzot, fényképet, szemelvényeket a munkáikból. Minden lapszám egy-egy írót, költőt mutat majd be. Az első szám februárban jelenik meg, és terveink szerint kéthavonta követik egymást. Csermelyi Sándor, Kereskényi Gyula, Jovicza Ignác, Gesztelyi László – ezt a sorrendet tervezem. Az a célunk, hogy a pedagógusok is használhassák, akár taníthassanak is belőle, hogy az itt élő diákok is megismerjék a munkásságukat.

A nem kortárs, hanem már nem élő szerzők anyagait hol sikerült fellelni?

Antikváriumban. Csermelyi Sándor három kötetéből sajnos az érdi könyvtárban nincs példány, Kereskényi Gyula szonettjeit levéltárban találtam meg, Jovicza hét ifjúsági regényéből hatot sikerült megszereznem (a Sárkány Ambrus kincsesládája című Érden játszódik), Jehoda János és Jáki Ferenc fiától is kaptam anyagot, Keresztes Ágnes esetében a lánya segített.

A lexikon nyomtatott formában jelenne meg?

Nem, mert nem biztos, hogy sikerül százszázalékos formában lezárni a munkát. Mindig felbukkannak olyan mikrofilmek, egyéb anyagok, amelyek eddig ismeretlenek voltak számunkra. Az interneten tovább tudjuk bővíteni a lexikont. Életrajz, fotó, szemelvények több mint kilencven írótól, kölőtől, plusz az irodalmi körök – ez nagyon vastag kötet lenne, ha megjelenne. Ezért nem ragaszkodom a könyvformátumhoz.

Visszatérve a lexikonra: mikorra várható, hogy felkerülnek az internetre az eddig feltárt, kiválogatott, sajtó alá rendezett anyagok?

Folyamatosan. Eddig négy XIX. századi alkotó anyagával vagyok úgy kész, hogy azt mondhatom: majdnem százszázalékos, már csak meg kell találni azt a felületet, ahová elkezdhetjük feltölteni.

Milyen további tervei vannak még?

A költészet napjára szeretnék összeállítani egy antológiát, amely az érdi költők istenes verseit tartalmazza majd Csermelyi Sándortól Szigeti Eszterig, Zengő ércek – az érdi keresztény költészet antológiája címmel, és bemutatót is tervezünk. Ezt a kötet csak verseket tartalmaz – mintegy harminc érdi költőtől –, illetve egy rövid jegyzetet a szerzőkről is.

Felhívás

A Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság kéri az Érden élő irodalmi alkotókat, illetve az Érden élt alkotók hozzátartozóit, hogy segítsék a Társaság munkáját a város irodalmi életének (múltjának, jelenének) feltárásában. E törekvés célja: anyaggyűjtés, ezt követően irodalmi lexikon készítése. Az anyaggyűjtés kiterjed az irodalmi személy (író, költő, műfordító) irodalmi életrajzára, az alkotóról készült fotóra, valamint egy válogatásra az írásaiból a lexikon szemelvénye részére. Az életrajzban szerepeljen a szerző köteteinek, publikálásainak, elismeréseinek jegyzéke (esetleg fotói), valamint Érdhez való kötődésének leírása, minden, a városban történt eseményről (könyvbemutató, író-olvasó találkozó stb.) megőrzött dokumentumának digitális másolata. Az összegyűjtött anyagot a cssiat.erd@gmail.com e-mail-címen várjuk. Kapcsolat, információ: Habos László 20/456 0279, Harmat Béla 20/999 9123 telefonszámon.