Kapuvári Zoltán és családja huszonkét éve nevel és árul fenyőfákat. Mikulástájt több száz fát hoz fel Zalából Érdre, kicsit, nagyot, ezüstöt, lucot vegyesen. Szombaton látogattunk el hozzájuk az Alsó utcába.
„Nem emeltünk árat, a luc métere 2500-3000 forint, az ezüsté 3500-4000, a nordmann pedig 4000-6000. Az ár azért tól-ig, mert vannak minőségbeli különbségek is. Akad olyan fa, amelyik egy picit féloldalas, ferde, azt olcsóbban adjuk. Van igény rájuk is” – hangsúlyozta Kapuváriné Sőrés Hedvig.
A legkapósabb fajta idén is a nordmann, de sokan viszik a lucot is – ez utóbbit főleg olyan helyiségbe ajánlják, ahol nincs túl meleg. Most még érdemes vízbe állítani, mivel friss vágás, még felveszi a nedvességet, és sokkal tartósabb marad. „A legkisebb fáink körülbelül egyméteresek. Van egy nagyobb terület az ültetvényen, ahol a nordmannok nagyon terebélyessé váltak, ott ritkítanunk kellett, ezért hoztunk több 1, 20 méterest is. A legnagyobb fánk szintén nordmann, eléri az öt métert. Ezt már el is adtuk, egy galériás családi házba viszik. Ahol a belmagasság hat méter, egy kisebb fa nem mutat jól. Persze nem gyakori, hogy ezt a méretet viszik; a 180-250 centis fákat keresik a legtöbben, de a legkisebbek is kapósak. Persze függ attól is, ki mennyit tud a fenyővásárlásra szánni, de úgy tűnik, aki megengedheti magának, inkább a nagyobb, mutatós fát választja. Viszont nem mindenki szereti a terebélyes fát: sokan keresik a keskeny jegenyefenyőt, és a coloradói jegenyefenyőnek is van keletje. Aki már ismeri ezt a citrusos illatú, hosszabb tűlevelű, viszonylag gyenge ágú fajtát, az csak ezt viszi. Idén már negyven darab coloradofenyőt tudtunk hozni, és el is kelnek, ugyanis ez nagyon tartós fajta, még jobban tűri a meleget, mint a nordmann, és árban is hasonló” – jegyezte meg Hedvig, hozzáfűzve: „a törzsvevőink ízlését már ismerjük, sokszor már úgy vágunk ki egy-egy fát, hogy ez ennek, az pedig amannak lesz, és a helyszínen megjelöljük, hogy ne vigye el más”.
Nem is gondolnánk, de a fenyők felnevelése költségekkel jár: a területen kaszálni kell, egyes fákat meg kell metszeni, és hiába van körbekerítve, volt vadkár is az ültetvényen. És persze a fenyők nem egyik napról a másikra nőnek. „Az egyméteres lucfenyők négy-ötévesek, az ilyen méretű ezüstök hat-hétévesek, a nordmannok pedig még idősebbek, nyolcévesek is akár, tehát évekbe telik, míg az egyméteres magasságot elérik. Amit egyébként most kivágtunk, annak a helyére tavasszal újat ültetünk” – tette hozzá. A növekedés üteme egyébként jelentősen függ az időjárástól: az ezüstfenyőt megviselte a száraz nyár, a nordmannoknak viszont jót tett, nem nyurgultak meg annyira. A lucfenyő se nőtt annyit, mint szokott, viszont sűrűbb lett. Egy luc és egy ezüstfenyő ötéves korától évente akár 30-40 centimétert is nő, a nordmann lassabban fejlődik. Ha nagyon sok eső esik, nyurgák lesznek a fák, de ritkásak, tehát ez sem ideális.
Mindig felmerül a kérdés: „Valódi vagy műfenyőt vegyünk?”. Hedvig úgy tapasztalja: sokan, akik átnyergeltek a műfenyőre, pár év után visszatérnek az igazihoz, mert annak teljesen más a hangulata. „Az illat, a látvány, amit a feldíszített fenyő ad, teljesen más. Amikor leszedjük, kivisszük, elbúcsúzunk tőle, az is rituálé, ami a műfenyőnél nincs, és sokaknak hiányzik. Úgy gondolom, a valódi hangulatot az igazi fa tudja megadni.”
