22_03_29_erdmost_nincskep

Csődbe viheti a várost T. Mészárosék döntése

22_03_29_erdmost_nincskep

Csődbe viheti a várost T. Mészárosék döntése

Ki a felelős azért, hogy a városnak csaknem félmilliárd forintot kell fizetnie a Műszer Automatika Kft.-nek? Az előző városvezetés, amely hozott egy, a cég tervezett beruházását ellehetetlenítő építési szabályzat módosítást, majd a befektető kártalanítása helyett pereskedett? Vagy a mostani vezetés?

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Érd vagy megkapja a kormány által nyújtható rendkívüli önkormányzati támogatást, vagy csődbe megy, ugyanis majd’ 450 millió forintot kell kifizetnie a Műszer Auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatika Kft.-nek. A cég egy évtizede követel kártalanítást a várostól, amiért – egy önkormányzat övezeti átsorolás miatt – nem valósíthatta meg a tervezett ipari beruházását az Ercsi úti focipálya mögötti területen. Az ügy megjárta a kormányhivatalt, a bíróságokat, a Kúriát – mindenhol az volt a verdikt, hogy az önkormányzatnak fizetnie kell, a kártalanításon túl a rendkívül magas késedelmi kamatokat is (ez az összeg nagyobb, mint a kártalanításé). A Pest Megyei Kormányhivatal pedig a Műszer Auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatika kérelme nyomán elrendelte a végrehajtási eljárást – hangzott el a közgyűlés augusztus 30-ai, rendkívüli ülésén, amelynek egyik napirendi pontja az önkormányzatok rendkívüli támogatására irányuló pályázat benyújtása volt.

Ez a napirendi pont csaknem másfél órás vitába torkollt – no nem azért, mert a városi ellenzéki képviselők nem kívánták a pályázat benyújtását (bár az ülést megelőző bizottsági ülésen ellene szavaztak, a közgyűlésen pedig tartózkodtak (a tartózkodás viszont valójában azt jelentette hogy nem támogatják a javaslatot, tudniillik az elfogadáshoz a jelenlévő képviselők legalább felének igen szavazata szükséges). Simó Károly Fidesz–KDNP frakcióvezető az ülést követően azt hangsúlyozta, nagyon remélik, hogy Érd megkapja a szükséges összeget), a vita azon volt, hogy ki felelős a kialakult helyzetért.

Csőzik László a periratok alapján egyértelműen kijelentette, hogy az előző városvezetés. Évekig folytak a tárgyalások, tervezgetések a város és a cég között, csakhogy 2010-ben elfogadtak egy új Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), amelynek köszönhetően a cég telkei a korábbi ipari övezeti besorolás helyett sport, rekreációs övezeti besorolást kaptak, így az oda tervezett beruházás meghiúsult, a terület értéke pedig lényegesen csökkent. Hogy miért döntött így a T. Mészáros András vezette közgyűlés akkor, nem derült ki most sem.

A cég 2012-ben a kormányhivatalhoz fordult. A fideszes vezetésű kormányhivatal szakértőt rendelt ki, amely megállapította a kártalanítás összegét, amely körülbelül 200 millió forint lett. A városvezetés az összeget nem fizette ki, az ügy többször bíróság elé került, az eljárást megismételték, többször megjárta a törvényszéket, mígnem a Kúriánál a közelmúltban megszületett a végső ítélet: az eredetileg megállapított 200 milliós kártalanításból a késedelmi kamattal együtt 423.341.051 forint lett (ehhez jön még 4.649.974 forint perköltség).  „Ami történt, minősíthetetlen: elképesztően nagy politikai felelőtlenség, az anyagi károkozás legsúlyosabb esete – mondta Csőzik László. – Szélsőségesen inkompetens döntések sorozata történt az ügyben. Hogy miért nem sikerült ezt a helyzetet nyolc év alatt rendezni, arra ésszerű magyarázat nincs. 2006 és 2010 között T. Mészáros András tárgyalt a Műszer Auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatika Kft.-vel, a fejlesztések zöld utat kaptak, míg a városvezetés meg nem változtatta a véleményét. A cég pedig szedte a sátorfáját, átköltözött Budaörsre, oda fizeti az iparűzési adót. Ez T. Mészáros András sara, aki politikusként és városgazdaként is leszerepelt. Kútba esett egy értelmes beruházás, és elment egy évi tízmilliókat fizető vállalkozás Érdről, és mindennek mi isszuk meg a levét” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: az önkormányzat egy pillanatig sem állt nyerésre az ügyben, vagyis szó sincs arról, amit T. Mészáros András állít, hogy az új városvezetés vesztette volna el a pert. „Szó sincs arról, hogy pertaktikát változtattunk volna. Minden fórumon próbáltuk tovább folytatni a jogvitát, fenntartva a korábbi jognyilatkozatokon alapuló érvelést” – mondta Csőzik.

A városra nézve nagyon kedvezőtlen ítéletet követően az önkormányzat megpróbált fellépni a fizetési kényszer ellen: pert indítottak végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt, és részletfizetési kérelmet terjesztettek elő a bíróságon és a NAV előtt. „Elvileg sikerült megállítani a folyamatot, de hogy a pauza gomb meddig tartható benyomva, azt nem lehet tudni” – jegyezte meg Csőzik László. „Remélem, a kormányzat belátja szűk mozgásterünket, és kihúz minket a csávából. A város Münchhausen báróként nem tudja kirángatni magát abból a mocsárból, amibe a T. Mészáros-féle városvezetés tette. Egy XIX. századi közmondás az, ami nagyon ide illik: ’mást vakar, miközben maga a rühes’. Ez történt ebben az ügyben: kicsinyes hatalmi játszmák áldozata lett Érd önkormányzata, a település közössége”. 

Simó Károly (Fidesz–KDNP) az ülésen tagadta, hogy mindez miattuk történt. Közölte: még 2003-ban, a szocialista városvezetés idején kezdődött a Műszer Auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatika ügye, és az akkori városvezetés szándékosan szerette volna sarokba szorítani a Műszer Auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikát azzal, hogy belengette: temetőt épít a területen. 2006-ban viszont nagyon jó együttműködés alakult ki a T. Mészáros-féle új vezetéssel, és megállapodás született köztük, hogy a településszerkezeti módosításért cserébe a vállalkozó felajánlja a telkének egy részét a városnak. „Én sem tudom, mi történt 2010 nyarán. Valamiért elállt a megállapodástól a vállalkozó” – mondta Simó Károly, aki szerint „csúnya dolog, hogy Csőzik László polgármester hagyta, hogy egy cég, amelynek az öthektáros telke megmaradt, most 400 millió forintot leakasszon a városról. Meggyőződésem, hogy nem merítette ki azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésére álltak” – jelentette ki Simó Károly, aki szerint ők „utolsó töltényig védték a város vagyonát”. Csőzik László kérdésére, hogy hat ítélet és nyolc szakértői vélemény után miben bízott az előző városvezetés, és miért hagyták a kamatokat ilyen mértékűre növekedni, Simó Károly úgy válaszolt: „ha T. Mészáros András lett volna a polgármester 2020-ban, akkor ezt a pert a város nem veszítette volna el, vagy ha elveszítette volna, van még más lépés”. T. Mészáros András érdemben nem szólt hozzá a vitához, a harcot meghagyta Simónak. Amikor megszólalt, annyit mondott, Csőzik polgármesternek le kéne nyugodnia, és ha ez nem megy, vegyen be Valerianát.

A közgyűlés végül Lengyel Péter frakcióvezető módosításával fogadta el a javaslatot. Eszerint felkérik Aradszki András országgyűlési képviselőt, hogy erejét, tudását és kapcsolati rendszerét vesse be annak érdekében, hogy ezt az összeget a Bel-, valamint a Pénzügyminisztérium megítélje a városnak.

A rendkívüli ülésen a fentin kívül több napirendi pontot is tárgyaltak: egy HÉSZ-módosítással kapcsolatos javaslatot, több partnerségi egyeztetés lezárását, a Kós iskola közétkeztetésével kapcsolatos vállalkozási szerződést. A városatyák elfogadták azt a javaslatot, hogy közbeszerzési eljárást indítanak a városi közétkeztetési feladatok ellátására. A Klassz Menza Kft.-vel 10 évre kötött szerződés novemberben lejár, most új, uniós nyílt eljárást folytatnak le. A jelenlegi szerződés a tanév végéig még hatályos. A közétkeztetőnek 11 iskoláról 14 (tag)óvodáról, 4 szociális intézmény és két bölcsőde ellátásáról kell gondoskodnia. Érden 7 főző és 23 melegítő konyha üzemeltetéséről kell gondoskodnia a nyertesnek, a diétás igényeket is figyelembe véve.

Végezetül a képviselők megtárgyalták, hogyan működött a nyári igazgatási szünet alatt az ügyfélfogadás. Konkoly Zita jegyző elmondta: ezen időszakban speciális eljárási rend szerint fogadták a beérkező ügyiratokat, és mindig volt, aki az ügyfelek rendelkezésére állt, és segített nekik. Hangsúlyozta: a szabadságok kiadása szempontjából hasznos az igazgatási szünet elrendelése, és sikerült a lehető legoptimálisabb megoldást kialakítani a hivatalban.

 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email