Mint közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívta a figyelmet, jelenleg is több ezer olyan céget vizsgál, amit tulajdonosaik, annak reményében, hogy ne kelljen a vállalkozások tetemes tartozásait megfizetni, a jelek szerint egyszerűen átjátszottak egy-egy cégtemetőnek. Ilyenkor a tulajdonosok úgy próbálnak mentesülni a felelősség alól, hogy a céget eladják egy külföldi lakhelyű, vagy hajléktalan személynek.

A NAV vizsgálatainak, folyamatos perelőkészítő ellenőrzéseinek célja a perben előterjeszthető bizonyítékok begyűjtése, és ennek eredményeként a piaci verseny tisztességtelen szereplőinek kizárása a gazdasági életből.

A NAV perei nyomán valóban felelősségre vonhatók a céget cégtemetőnek értékesítő vállalkozások vezetői. Az elmúlt években milliárd forintos nagyságrendben állapítottak meg a felelősség alól kibújni próbáló vezetők rovására fizetési kötelezettségeket. A megindított perek szinte mindegyikét megnyerte a hivatal. Érdekes az is, hogy több száz esetben pedig egyezség született a felek között.

Az így kialakult gyakorlat szerint a korlátozott felelősség nem jelentheti a társas vállalkozások mögött álló magánszemélyek teljes „felelőtlenségét”. Az adóelkerülő, jogtalan piaci előnyöket szerző vállalkozások vezetői bírósági döntések alapján kénytelenek személyesen megfizetni az okozott károkat. Ez akkor is így van, ha még a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt a céget értékesítik egy „cégtemetőnek”. Ha a bírósági ítélettel a károk megfizetésére kötelezett személy nem fizet, akkor a hitelező kérelmére akár öt évre is eltilthatják a cégképviselettől és az irányító befolyást biztosító üzletrészek megszerzésétől.

Ezekben az ügyekben a NAV pereinek gazdaságfehérítő hatása is van, hiszen a tisztességtelen piaci előnyöket használni kívánó vállalkozások irányítóit visszatarthatja a hitelezők megkárosításától, az eltiltás pedig lehetővé teszi a szabálykövető vállalkozások piaci megerősödését.