Az érdektelenség oka lehet az általános közömbösség a zajszennyezéssel szemben, hiszen a buli is ott kezdődik, ahol reped a csőnaci és a dobhártya. A zajról eleve úgy gondolkodunk, ízlés, habitus kérdése, kit mi zavar. A zaj alapvető jellemzője, hogy zavaró, ilyenformán nem is mindig a hangerő a lényeges eleme. Lehet valakinek fülsiketítő zaj az Éj királynőjének áriája (Mozart Varázsfuvolájából), míg más elolvad a gyönyörűségtől, ellenben menekülőre fogja, ha Metallicát hall. A monoton zajt általában jobban tűrjük, mint a szaggatott, időlegesen jelentkező vagy hirtelen hanghatást. Kutatások szerint az emberek többségét a közlekedési, valamint az ipari eredetű zaj zavarja leginkább. A folyamatos, de még elviselhető zajszennyezéssel szemben toleránsabbak vagyunk. Ennek pszichés oka is lehet, úgy véljük, a városi életformának velejárója, ahogy az időjárás, úgy a zaj ellen is felesleges lázadozni. Így egy idő után már sokan úgy érzik, voltaképpen tűrhető mértékű a https://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgpa utcazaj. Akit mégis irritál, az maga tehet róla, gyengék az idegei, túl alacsony a tűrésküszöbe, költözzön el.
Az Európai Unió mérései szerint 70 millióra tehető azoknak az európai városlakóknak a száma, akiknek a közlekedés miatt nappal határértéket meghaladó (55 decibelnél erősebb) zajt kell elviselniük. Hozzávetőleg 50 millió városlakó él olyan környezetben, ahol éjszaka is túlzottan magas a közlekedésből eredő zaj szintje (30 dB-nél több). Közülük 20 millióan tényleges egészségkárosodást is szenvednek a zajterhelés következtében.
Áldozathibáztatás
Felmerül a kérdés, vajon mi lehet az oka annak, hogy az előző számunkban már ismertetett kezdeményezéshez – miszerint a kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az M0, M6, M7 autópályák zaját mérsékelni lehessen – a március végétől gyűjtött aláírások gyarapodása megállt? Két magyarázata lehet: az emberek nem érzik magukat érintettnek, illetve nem érzik, hogy a közös fellépéssel képesek lennének változást elérni. Az első vélekedésben szerepet játszhat a jól ismert zsigeri áldozathibáztatás: maga tehet róla, hogy ilyen helyzetbe került. Ez esetben az a logika, hogy aki autópálya közelébe költözik, ne követelje, hogy védjék meg a zajtól. Csakhogy sok esetben a költözés előbb történt, mint a probléma tűrhetetlenné válása. Azon kívül nem mindenki tudja felmérni, hogy egy tudott probléma lakva mit jelent.
„Mélyen nem értek egyet azzal, ha a felelősséget áthárítjuk azokra, akik elszenvedői ennek a helyzetnek – szögezi le Palkó Zsolt, Érd klímavédelmi és zöldváros-fejlesztési biztosa. – Már csak azért sem, mert itt nem egy lokális problémát kell kezelni, egyeseket előnyben részesítve. Az a felvetés, hogy csökkentsük a sebességet a lakott területek mellett, Ausztriában és Németországban gyakorlat. Ezekben az országokban ismert fogalom az IG-L, vagyis a környezetvédelmi sebességcsökkentés – fokozott büntetési tétellel jár a megszegése -, és a WHO ajánlását veszik figyelembe, amely pihenőidőben 80 km/h sebességet javasol az autópályákon.”
A baj utolér
Palkó Zsolt arra is figyelmeztet, hogy a közúti közlekedés nemcsak a zaj, hanem a levegőszennyezés terén is súlyos problémákat okoz. Az Európai Unió már számos alkalommal elmarasztalta Magyarországot a légszennyezés mérésének hiányosságai miatt. Ahhoz, hogy valaki az autópályák ártalmainak elszenvedője legyen, nem kell, hogy a környéken lakjon. Akár hat vagy húsz utcával arrébb is a szennyezett levegőt fogja beszívni, ha a szél úgy fordul, a forgalmas utak zaj- és légszennyezéséről nem is beszélve. A levegőszennyezésen az autópályák menti zajárnyékoló falak nem segítenek – a sebességcsökkentés azonban igen.
„Az M7-es érdi szakaszáról azt is érdemes tudni, hogy itt nemcsak a kamionok taposnak bele a gázba, hogy nekifussanak az emelkedőnek, hanem az átlag autós is, sőt, az autós újságírók itt tesztelik az új modellek gyorsulását. Egyszerűnek tűnik, de mogorva az érdi emelkedő. Nekifutás közben pedig a jármű még több káros anyagot bocsát ki, hiszen erőlködik, ami csak súlyosbítja a helyzetet. A klímaváltozás elsősorban arra tanít minket, hogy globálisan kell gondolkodnunk, összefüggésekben, és nem elég csupán egy-egy ponton javítgatni a problémákat.”
Úgy tűnik tehát, addig is, míg a zajárnyékolás megfelelő színvonalon megvalósulhat, a sebességcsökkentés ennek a problémának széles spektrumú gyógyszere lehet. Alacsonyabb sebességen például a gumik és a féktárcsák is kevésbé kopnak, amivel tovább csökkenthető a veszélyes anyagok környezetbe jutása. Sok szempontból érdemes tehát támogatni a civilek „M0-M1-M7 Regionális zajvédelmi petíció” című javaslatát a peticiok.com oldalon. Amennyi időt veszítünk a lassítással, annak a sok ezerszeresét nyerjük vissza élettartamban, bárhol lakunk is. A probléma ugyanis bárhol bárkit utolér, aki nem egy lakatlan szigeten, vagy egy hegy tetején lakik.4
Az alathttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgos sejtpusztító
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint ahhoz, hogy éjszaka kipihenhessük magunkat, a háttérzaj erőssége nem haladhatja meg a 30 decibelt, az időszakosan jelentkező zajok erőssége pedig a 45 decibelt.
A zaj rontja az alvás minőségét és idejét, megváltoztatja a szervezet napi ritmusát – ez túlterheli az idegrendszert, fáradékonnyá, ingerlékennyé tesz, megnöveli a reakcióidőt.
A zaj által okozott közvetlen egészségi ártalmak köz tartozik a fülzúgás, a pszichés zavarok és a stressz. A zajnak való hosszabb kitettség az endokrin rendszer és az agy által közvetített súlyos egészségügyi hatásokhoz vezethet, ilyenek az alvászavar mellett a szív- és érrendszeri betegségek, a tartós bosszúság, kellemetlen általános közérzet, kognitív károsodások, mentális problémák. A zajterhelés a munkahelyi, gyerekek esetében az iskolai teljesítményre is kihat, dekoncentráltságot illetve tanulási nehézségeket okoz. A zaj hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, így nehéz a kapcsolatot kimutatni.
A zaj keltette stressz sejtszinten dolgozik, és a nyomában daganatos betegségek járnak, rosszul működő hormonháztartás, sejtpusztulás. A megszokott hangszennyezés sokszor nem is tűnik zavarónak. Régebben végeztek egy kutatást, amelyben olyan emberek vettek részt, akik nyomdai szedőgép mellett dolgoztak. A kezdők 98 százalékának rendben volt a hallása, öt év múlva már csak a 76 százalékuknak, 35 év munka után pedig csak a 4 százalékuknak. Vannak olyan alathttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgos zajok, amelyek a hallásküszöbünket alathttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgosan emelik – ilyen az út zaja is. Ezek mellett el tudunk aludni, az előre tudható zajt megszokjuk. A sejtdegradáció azonban akkor is működik.
Akik nem biztos, hogy nyugodtan alhatnak Érden
Az önvédelem (legalább egy ablakcsere) megfontolását ajánlja Érd 2019-es zajvédelmi intézkedési terve az alábbi utcák esetében:
• Iparos u. (Bányász u. – Bajcsy-Zsilinszky út) • Sóskúti út (Szovátai u. – Iparos u.) • Szovátai u. (Sóskúti út – Lőcsei u.) néhány lakóépület • Bajcsy-Zsilinszky út néhány lakóépület • Riminyáki út néhány lakóépület • Diósdi út (Riminyáki út – Budai út) • Budai út (Felső u. – Elvira u.) • 7. sz. főút (Szalajka u. – Muskátli u.) néhány lakóépület • Budafoki út (Galga u. – Kapos u.) 4 db lakóépület • Bethlen Gábor u. néhány lakóépület • Szent István út néhány lakóépület.
