A téma azért aktuális, mert napjainkban egyre több tanulmány számol be a globális mértékű rovarpusztulásról, a biológiai sokféleség általános és drasztikus mértékű csökkenéséről – fogalmazott Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Ennek fő oka az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság, ami a beporzó rovarok élőhelyeit megszünteti, melyek emiatt gyakran nem jutnak táplálékhoz. A másik probléma a különféle szintetikus növényvédő szerek használata.
Éppen ezért elindult a Mentsük meg a méheket és a gazdákat európai polgári kezdeményezés, amelynek célja, hogy 2035-ig fokozatosan vonják ki a szintetikus növényvédő szereket az Európai Unió mezőgazdaságából. További cél a biológiai sokféleség helyreállítása, különös hangsúlyt fektetve a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyekre, továbbá az Európai Unió agrártámogatási rendszerének jelentősen átalakítása.
„Az évtizedek óta rendszeresen elköltött euró milliárdokat elsősorban erre a beporzó-, környezet-, madárbarát mezőgazdaságra kéne fordítani az uniós agrárpolitika pusztító hatású, intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági módszerinek alkalmazása helyett.”
Hanny-Endrédi Anett biológus foglalta össze, hogyan segíthetjük a beporzókat kertjeinkben vagy akár az erkélyen, hogyan művelhetjük saját kertünket beporzóbarát módon.
Nyírjuk ritkábban a füvet, így biztosítva több teret a vad virágoknak, létesítsünk változatos, egész évben virágzó méhlegelőket, telepítsünk különböző fajú bokrokat, sövényeket.
A beporzó rovarok számára lehetővé kell tenni, hogy legyen fészkelő helyük, illetve egész évben táplálékuk. A hatalmas napraforgó- és repcetáblák ugyan kiváló táplálékot biztosítanak számukra, de csak egy-két hónapon át, míg az év többi részében nem jutnak táplálékhoz.
Ezen kívül legyenek a kertben öreg korhadó fák, melyekből idővel komposzt lesz, egyúttal pedig búvóhelyet biztosít számukra. Hibát követünk el, ha a kertünkben az úgynevezett gyomnövényeket, illetve kártevőnek nevezett élőlényeket elpusztítjuk, hiszen ezzel is a rovarok élőhelyeit és táplálékforrásait romboljuk.
Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője hívta fel a figyelmet a virágbomba-kezdeményezésre.
Készítsünk agyag, komposzt, virágmag-keverék és némi víz hozzáadásával vetőmaggolyókat, vagyis virágbombákat és szórjuk szét a kertünkben vagy parkokban, vagy bárhol, ahol szeretnénk, hogy virágok nőjenek. De a beporzók védelmét szolgálja a rovarszállók és méhbölcsők készítése is, melyek segítségével fészkelő helyet biztosíthatunk beporzóink számára, ide ugyanis be tudnak költözni a méhek és le tudják rakni a petéiket.