22_03_29_erdmost_nincskep

Lényegi visszaesés nem tapasztalható

22_03_29_erdmost_nincskep

Lényegi visszaesés nem tapasztalható

Egy éve érte el hazánkat a koronavírus járvány. Kíváncsiak voltunk, hogy a bankok milyen tapasztalatokról számolnak be a lakossági hitelfelvétek és a törlesztési moratórium kapcsán. Az MKB bank munkatársát arról is kérdeztük, mire számítanak a tömeges oltás után.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Egy éve érte el hazánkat a koronavírus járvány, a helyzet pedig csak rosszabbodik. Rengetegen veszítették el a munkájukat vagy kénytelenek szüneteltetni tevékenységüket. Milyen hatást gyakorolt ez a lakossági hitelfelvételre, Önök tapasztalnak-e ebben visszaesést akár lakás, akár személyi hitelek kapcsán? 

A hitelkereslet bankspecifikus változásai több tényezőn is múlhatnak. Nem csupán az ügyfelek élethelyzete, hanem a szezonalitáson felül a banki fejlesztések és az árazás is befolyásolják, melyik banknál hogyan alakul a hitelkereslet. Lényegi visszaesés az MKB Banknál nem tapasztalható.

Él a törlesztési moratórium, mit tapasztalnak, a többség él a lehetőséggel vagy inkább igyekeznek fizetni a hiteleiket, amíg tudják?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy jóval többen éltek a moratórium nyújtotta lehetőséggel, mint ahány ügyfélnek ténylegesen szüksége volt rá. Idén a pénzügyileg tudatosabb réteg tekintetében – vélhetőleg a futamidő hosszabbítás ügyfélértesítőben történő realizálása hatásaként – észrevehető egy moratóriumból történő kilépési tendencia.

Az ország egy jó része otthonról dolgozik, kevesebbet tankol, nem tudnak nyaralni, utazni, szórakozni, magyarán kevesebbet költenek az emberek. A megtakarításokon érződik ez? Van a vírushelyzetnek egy olyan hatása is, hogy több pénze marad az ügyfeleiknek?

Igen, érződik. Jellemzően az ügyfeleknek nagyobb összeg marad hó végén a számlájukon, ugyanakkor ez nem kizárólag a pandémia okozta fenti okoknak köszönhető, hanem sok tényező együttes hatásaként áll elő, melyben a hitelmoratórium is nagy szerepet játszik.

Mennyiben hasonlítható a jelenlegi helyzet a 2008-as gazdasági válsághoz? A hatásait tekintve egyáltalán összehasonlítható a kettő?

Alapvetően nem látunk hasonlóságot a két helyzet között. A 2008-as válságot lényegében egy, a pénzügyi szektorból érkező bizonytalanság jellemezte. A válság hatására hirtelen megugró csődhullám és az ahhoz kapcsolódó munkanélküliség, vagy éppen a forint gyengülése váratlanul érte az ügyfeleket, az amúgy is negatív hangulatot pedig tovább rontotta az akkor még magas lakossági devizahitel állomány is. A 2008-as válságból sokat tanultak a döntéshozók. Ennek következtében, most jelentős mennyiségű pénz áramlik a piacokra, ezzel megakadályozva a nagyobb csődhullámot. Többek között ennek is köszönhető, hogy a részvénypiacok sorra döntik az újabb csúcsokat, és bár a forint történelmi mélypontján van, ennek negatív hatása ma már kevésbé érinti a lakosságot.

Mire számítanak a jövőben a bankok?  Reményeink szerint az oltásokkal nyárra valamelyest rendeződik a helyzet, ezt a háztartások vajon érezni fogják már? Vagy arra számítanak, hogy még hosszú hónapok, mire a gazdaság újra lendületbe jön és az emberek újra bele mernek vágni akár egy komolyabb hitelfelvételbe?

Várakozásaink szerint a jelenlegi válságból gyorsabb lehet a kilábalás, amint a lakosság jelentős része megkapja az oltást, a gazdasági élet is gyorsan visszatérhet a pandémiás helyzet előtti szintekre, az elmaradt fogyasztást várhatóan gyorsan pótolja majd a lakosság. A kormány otthonteremtési programjának legújabb elemei és a kedvező hitelfelvételi lehetőségek egyaránt pozitív hatással lehetnek a lakáspiacra, melyet a koronavírus járvány által indukált általános gazdasági visszaesés jellemez most.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email