Az afrikai sertéspestis miatt kell 2025-ig tartó programot készíteniük a vadászatra jogosultaknak, hogy a vaddisznóállomány gyérítésével akadályozzák meg az afrikai sertéspestis terjedését. Jelenleg van olyan terület Magyarországon, ahol az állomány sűrűsége akár tízszerese annak, ami az Európai Unió állat-egészségügyi stratégiája szerint optimális lenne – jelentette ki nemrégiben az országos főállatorvos.

Bognár Lajos azt is elmondta, hogy Magyarországon az afrikai sertéspestis jelenleg kizárólag a vadon élő állatokat érinti, és azokat is főleg az ország keleti részén, illetve Komárom-Esztergom és Pest megyében. A nyugati országrészben máshol, így Fejérben sem találtak még beteg egyedeket, pedig óriási mintaszámokkal dolgoztak az ezt vizsgáló szakemberek a tavaly március elsején kezdődött vadászati évben, ami most, február végén zárul.

– Nemcsak az örömhír, hogy a körülöttünk élő vaddisznók nem kapták el, hanem az is, hogy az általunk tartott házisertések sem betegedtek meg és a szakemberek mindent elkövetnek, hogy ez így is maradjon. Igaz, az állattartóknak is van feladatuk, ugyanis be kell keríteniük és zárniuk a telepeket, hogy véletlenül se jusson be a fertőzés. Ennek a küzdelemnek szerves része az előttünk álló ötéves időszakra vonatkozó nemzeti akcióterv, amelynek végrehajtásában a legnagyobb szerep a vadászatban érintetteknek jut. Persze nem új ez, az állomány létszámának szisztematikus csökkentése 2018 óta tart. Mostantól 2025-ig minden vadászatra jogosultnak a saját vadászterületére kell majd adoptálnia a legjobb gyakorlatokat, és kell letennie azt a tervet, amely alapján végrehajtja a kívánt mértékű további gyérítést – hívta föl a figyelmet Bognár Lajos.

Ma Magyarországon 0,1–5 „darab” vaddisznó jut egy négyzetkilométerre, ami meglehetősen magas ahhoz képest, hogy az unió azt kívánja, hogy az átlagot szorítsák le a vadászok 0,5 alá.