Bár a középiskolában tanultuk, biztos vagyok benne, sokan nem tudják, mi okozza a földrengéseket.

A Föld 50-200 km vastag szilárd rétege, az úgynevezett kőzetburok nem egységes, hanem 14 nagy lemezre és számos mikrolemezre van széttöredezve. Ezek a lemezek egymáshoz képest eltérő irányú és sebességű mozgást végeznek. A legutóbbi horvátországi és Magyarországon is érzékelhető rengést az afrikai-lemez Európához közeledése okozta. Körülbelül 6 cm-t közeledik évente Európa felé az afrikai-lemez, és az ütközési területen feszültségfelhalmozódás történik. Folyamatosan közeledik az afrikai-tábla, a kőzetek összenyomódnak, összepréselődnek. Egy darabig úgymond plasztikus deformációval kiegyenlítődnek a feszültségek, de ha megakad a kőzetek egymáshoz képest történő tolódása, egy bizonyos pont után a feszültség földrengés formájában oldódik ki.

Mi itt a kontinens belsejében védve vagyunk a nagyobb földmozgásoktól?

A mi szerencsénk az, hogy viszonylag távol vagyunk az ütközési zónától, így Magyarországon és a Kárpát-medencében nem gyakoriak az 5-ösnél erősebb rengések. A legnagyobb ismert rengést Komáromban mérték 1763-ban, ez 6,3-as erősségű volt. Olyan gyors kőzetfelhalmozódásra, ami a lemezek ütközési határában észlelhető, a Kárpát-medence közepén nem számítunk, szóval katasztrofális méretű rengések nem várhatók Magyarországon. Havonta 3-4 olyan kis földrengés van Magyarországon, amit csak a műszerek regisztrálnak.

A horvátországi földrengést mégis lehetett érezni Magyarországon, itt Érden is rengetegen számoltak be róla.

30 éve dolgozom az obszervatóriumban, de nem tapasztaltam még ilyet. Ez valóban újdonság számunkra is, bár tudjuk, hogy előfordulnak ilyen nagyobb rengések a déli régióban, de hogy fél Magyarország érezze, erre még nem volt példa.

Annak mi az oka, hogy adott területen nem mindenki érzi a rengést? Én például nem éreztem egyik alkalommal sem, míg tőlem 500 méterre többen is.

Függ attól, hogy milyen az altalaj, milyen mélyen volt a földrengés fészke, milyen magas épület hányadik emeletén vagyunk, annak az épületnek milyen a szerkezete. De az is számít, hogy mit csinálunk épp. Ugyanabban a lakásban az egyik fiam érezte, a felesége nem. De függ attól, hogy utcán tartózkodunk vagy autóban, fekszünk vagy ülünk. Budapest területére mindössze másfél perc alatt értek a rengéshullámok, és egy bizonyos típusa, a rengéshullámoknak ez a felszíni hulláma körülbelül másfél percig volt érezhető, vagyis másfél percen át, egy centit picit megemelkedett a talaj percenként körülbelül nyolcszor. Ez olyan lassú hintázás, ami ha sokáig tart, képes az épületeket belengetni. És mivel ez hatalmas energiájú földrengés volt, sokáig érkeztek az erős felületi hullámok, és emiatt történt, hogy félelmetesen belengtek a magasabb épületek.

A globális felmelegedésnek van bármilyen hatása a földrengésekre?

A kőzetlemezek hatalmas tömegű, stabilan mozgó, ütköző vagy távolodó lemezek, ezekben olyan drasztikus változás nem történik. Azt tudjuk, hogy ha a jégtakaró leolvad az északi területekről, megváltozik a kérget terhelő nyomás. Ez okozhat kisebb földrengéseket, ezekről már vannak vizsgálatok, de az éghajlatváltozás jelentősen nem nyomja rá a bélyegét a tektonikus folyamatokra.