A szakember azt tapasztalja, a vírushelyzet miatt sokakban nőtt a félelem. Nem tudjuk, mikor lesz lehetőségünk találkozni idős szeretteinkkel, távoli rokonainkkal. „Az egészben az a legrosszabb, hogy elszigetelődünk. Elszigetelődik az ember, aki kórházba kerül, mert nem lehet őt látogatni, elszigetelődnek egymástól a családok, rokonok, a munkatársak, és ez mindenkit megvisel.” A szakember elmondása szerint feldolgozhatatlan mennyiségű információ áramlik a médiából, ami komoly félelmeket tud generálni. Számos páciense arról számol be, hogy a hírek hallatán teljesen kétségbeesik, mi zajlik a világban. Aki egyedül él, és nincs, akivel megbeszélje, nem tudja megszűrni a híreket, így még inkább egyedül érzi magát, de a folyamat egy családban élőnél is elindulhat.

Az elszigetelődés mellett magától a koronavírus-fertőzéstől való pánik is jelen van napjainkban: félünk attól, hogy elkapjuk, attól, hogy milyen tüneteink lesznek, és vajon hogy viseljük majd. Kórházba kerülünk, ne adj’isten intenzíven kötünk ki? De mit tehetünk, hogy ne csak ezek cikázzanak a fejünkben? A szakember szerint kiváló feszültségcsökkentő megoldás a különböző légzéstechnikák alkalmazása. „Naponta többször figyeljük meg a légzésünket. Léteznek különböző relaxációs technikák. Például belégzés alatt megfeszítjük az izmainkat izomcsoportonként, és utána hirtelen kiengedve, kilégzés alatt ellazulunk, és így végigmegyünk az egész testen.”

Az olykor fojtogató mindennapokban is rendkívül fontos, hogy a napi rutint továbbra is fenntartsuk, és tegyünk is azért, hogy ne szigetelődjünk el, ami a mai online világban nem is olyan nehéz. „Tartsuk a kapcsolatainkat, keressük meg rokonainkat, a régi barátokat, a kevésbé ápolt kapcsolatokat is fel lehet frissíteni. És persze nagyon fontos a mozgás is.” Ha az ember épp karanténban van, akkor is tud olyan gyakorlatokat végezni, amelyektől jobban érzi magát, aki viszont kimozdulhat, maszkviselés és távolságtartás mellett akár másokkal is elmehet egy nagyot sétálni, kirándulni.

A doktornő kiemelte, nagyon fontos, hogy lelkileg mire fókuszálunk. Bár tudjuk, hogy ez a betegség nagyon súlyos szövődményeket okozhat, azért a többségnél nem alakul ki veszélyes állapot. Fel kell tudnunk mérni, hogy nem arról van szó, hogy minden második ember meghal ebben a betegségben. Ha pozitívan állunk hozzá, az immunrendszerünk is másként dolgozik majd.Ez az idő most nem alkalmas arra, hogy előre tervezzünk, felesleges azon gondolkodnunk, mi lesz nyáron. Koncentráljunk a napi feladatainkra, és csak egy-két napra előre legyenek terveink. Arra fókuszáljunk, amire van ráhatásunk, és ezáltal a szorongás is csökken.

Az alkohol- és drogfogyasztás veszélyeiről is szó esett, hiszen ezekben a nehéz időkben előfordulhat, hogy valaki tudatmódosító szerek segítségével szeretné elviselhetőbbé tenni az őt körülvevő világot. „Ha az ember tudatmódosító szerekhez nyúl, csak nagyon rövid időre, pár órára lesz könnyebb, utána viszont, ha kikerül a szerek hatása alól, sokkal erőteljesebben szembesül azzal, hogy miben is élünk. Így frusztráltsága nem csökken, hanem hosszú távon fokozódik.