Tulajdonképpen annak a beismerésének is tekinthető, hogy az önkormányzatok finanszírozási modellje hibás, a kormány kénye-kedve szerint hoz helyzetbe és lehetetlenít el városokat, a járványra hivatkozva elsősorban a városok lakóit büntetve a források lerablásával. Nem lehet elégszer elmondani, hogy szó sincs a kormány „nagylelkűségéről”, ez ugyanis az érdiek pénze. Amit városunk lakói személyi jövedelemadóban, vagy áfában évente befizetnek a költségvetésbe, annak töredék részét pötyögteti a kormány vissza, hiába van vele tökéletesen tisztában, hogy Érd tartósan alulfinanszírozott település

– hangsúlyozza Tetlák Örs, hozzátéve: a 33.000-res Szekszárd 1 milliárd forint támogatást kapott, amit megkötés nélkül költhet önkormányzati feladatokra. A kevesebb, mint 60.000 lakosú Békéscsaba, ahogy Székesfehérvár is, 600 milliót kapott a kötelező feladatokra, ezen felül 1.38 milliárd címkézetlen támogatást.

Az ország egyik legtehetősebb nagyvárosa, Győr szintén 1.38 milliárd tulajdonképpen szabadon felhasználható forráshoz jutott, ahogy Kaposvár, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, vagy Zalaegerszeg is. Sőt, Zalaegerszeg 228 millió, Kaposvár, Veszprém és Győr egyenként 140 millió feletti kötelező feladatokra adott támogatás elől sem tudtak elugrani.

Mondanom sem kell, hogy fentiek kizárólag Fidesz vezette (vagy vele nagy egyetértésben működő) megyei jogú városok, amelyek mellett az Érdhez képest jóindulattal is csak feleakkora, ellenzéki Salgótarján 400 milliós támogatása az üdítő kivétel.

A nem egészen 14.000 fős, fideszes Sátoraljaújhely 275 milliós támogatáshoz jutott, a nem egészen négyezres Bábolna 250 millió forintot kapott tartozásai rendezésére. A szintén fideszes, 20.000 fő alatti Paks (az ország egyik leggazdagabb települése) 240 milliós állami támogatást költhet kötelező feladataira – teszi hozzá Tetlák Örs.

A 24-ei kormányhatározatról szóló cikkünk itt olvasható.