Idén 100 éves a Trianoni békeszerződés. A kerek évforduló alkalmából az érdi főtéren az Erdélyi Magyarok és Székelyek Érdi Egyesülete kopjafaállítással és – szenteléssel emlékezett az eseményekre. 

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő beszédében elmondta, hogy Magyarország a múlt század elejére a végnapjait élte, miután egy vesztes világháború után széthullott.  Ahogyan fogalmazott, az akkor is ellenségesen viselkedő nyugati hatalmak nem voltak kíváncsiak az érveinkre, mert a gazdasági, politikai és ideológiai indokok sokkal többet nyomtak a latban, mint az igazságosság. „Családok százezrei menekültek el Felső-Magyarországról, Székelyföldről, Erdélyből, a Bánátból, Bácskából és Szlavóniából az egyre zsugorodó, maradék hazába. Akik idegen megszállás alatt, otthon maradhattak, azóta is tűrik és szenvedik a – kisebb-nagyobb mértékben és különféle agyafúrt módokon szervezett – elnyomatást és a beolvasztási kísérleteket.”

A politikus szerint a magyar múlt emlékezete, a hagyományok, a magyar szó és a hit voltak azok az erős kötelékek, amelyek nem engedték őket elszakadni ősi gyökereiktől, őseik örökségétől. „Mi itt, Érden, a bukovinai székelyek több évszázados kálváriáit ismerjük leginkább. Azonban szinte mindnyájan, akik ma élünk, rendelkezünk olyan felmenővel, aki az elszakított területeken élt – még ha nem is konkrétan ide menekülő ősökről van is szó. Van azonban a mai magyar társadalomnak egy olyan rétege, amely erről nem hajlandó tudomást venni, és bezárja saját magát, „magyarságát”, világképét a trianoni határok közé.”

Az országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy az elmúlt 10 évben sikerült megvalósítani a nemzet határokon átívelő újraegyesítését, majd ígéretet tett arra, hogy tovább dolgoznak azon, hogy ez a nagyra hivatott nemzet ne tűnjön el a világ és az „eljövendő történelem” térképéről.