Straszner Mártontól, az ÉTCS Kft. hálózatüzemeltetési vezetőjétől megtudtuk, hogy a szennyvízelvezető hálózatban elsősorban a darabos és a szálas anyagok okozhatnak problémát. Ilyenek a higiéniai textíliák (pl. nedves popsitörlő, higiéniai betét vagy tampon), fa, műanyag, italos palack, de sokszor kő, macskaalom, háztartási hulladék, használt ruha is bekerül a csatornába. Ezek dugulást okozhatnak a vezetékekben és szivattyúkban, valamint lerövidítik a szivattyúk élettartamát. 

A csatornahálózatban a mennyiségi túlterhelés is gondot tud okozni. Ez akkor fordul elő, ha valaki ide vezeti az esővizet, vagy az összegyűlt hólét, bel- és talajvizet. Ennek következményeként megtelhet a rendszer, ami szennyvízelöntést okoz a közterületen vagy akár a magáningatlanokon is. 

A szennyvíztisztítási folyamatban is sok problémát okoz, ha nem odavaló dolgokat eresztünk le a csatornába. A szennyvíztisztító telepen többek között biológiai tisztítást végeznek baktériumtörzsekkel, de ha bármi „lemérgezi” a telepet, napokig tart, amíg újratermelődnek a baktériumok. Ez történik például, ha gyógyszerhatóanyag, nehézfém, benzin, hígító, festék kerül a rendszerbe. Ezenkívül vannak úgynevezett szerves szennyezők is, amelyek töményebbek a háztartási szennyvíznél, mint például a szippantott szennyvíz, a főként mezőgazdasági területekről származó hígtrágya, a zsír vagy az olaj. Talán sokan nem is gondolnánk rá, de – mint azt Straszner Mártontól megtudtuk – disznóvágások idején rendszeresen kerülnek be a csatornába különböző állati maradékok, befőzés, szüret, vagy pálinkafőzés idején pedig a gyümölcsfeldolgozás melléktermékei. Ezek szintén dugulást okozhatnak a csatornahálózatban, de a szennyvíztisztító telepen is többletmunkát jelentenek.

Straszner Márton felhívta a figyelmünket arra is, hogy az érdi szennyvíztisztító telep technológiája háztartási minőségű szennyvíz kezelésére van tervezve. Ha idegen anyag érkezik a csatornahálózaton keresztül, az üzemzavart és költségnövekedést okoz a csatornaműnek.