Rövid időn belül másodjára gyűltek össze a tárnokiak, hogy elmondják véleményüket az érdi ipari parkról. Ezúttal azonban Csőzik Lászlót, Érd polgármesterét és Aradszki Andrást, a térség országgyűlési képviselőjét is meghívta Lukács László, Tárnok polgármestere. Sőt, a közönség soraiban helyet foglalt Szolnoki Gábor, Tárnok korábbi fideszes polgármestere is. Ezen a fórumon sem jelent meg viszont a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) képviselője, de egy levelet eljuttatott a nagyközség polgármesteréhez, amit Lukács László felolvasott a jelenlévőknek. Ebben azt írták, egy 2015-ös kormányhatározat rendelkezik a szóban forgó ipari park fejlesztéséről, ők végrehajtóként lettek megbízva. Azt is leszögezik, hogy „a tárgyi terület ipari parkként történő hasznosítása mindenképp megtörténik, már tizenhét éve erre a célra jelölte ki a város.” Beszámoltak arról, hogy végeztek környezeti hatástanulmányt, aminek eredménye azt mutatja, hogy nincs jelentős környezeti hatása a tervezett ipari park létesítésének. A csarnokok hossztengelyükkel merőlegesen helyezkednek majd el a 7-es főútra, és attól 70 méter távolságban lesznek a legközelebbiek is a tárnoki házakhoz. Egy tizenkét méter széles útmenti erdősávot is telepítenek, ami a reményeik szerint a zajvédő falnál hatékonyabban tudja elszigetelni az ipari parkot Tárnoktól, illetve jobban képes felfogni a por- és zajszennyezést is. Tájékoztatták arról is a lakosságot, hogy a körforgalmat az eredeti tervekkel ellentétben a Dózsa György út végén fogják létrehozni, az útkezelő balesetvédelmi okokra hivatkozva ugyanis erre kötelezte őket.
Ki mit tud?
Az előző fórum egyik fő kérdése most is napirendre került. A tárnokiak többször hangot adtak ugyanis azon véleményüknek, hogy csak az utolsó pillanatban tájékoztatták őket, és korábban sem Szolnoki Gábor, sem Aradszki András nem jelezte, hogy mi készül Érden. Ezzel kapcsolatban Csőzik László és Aradszki András is azt hangsúlyozta, hogy az érdi ipari park fejlesztésének terve már régóta, pontosan 2003 óta húzódik. Az érdi polgármester elhozta a megyei jogú város főépítészének feljegyzését, amiben az állt, hogy 2003-ban döntöttek arról, átminősítik a területet mezőgazdaságiból gazdaságivá, és azóta négy alkalommal küldték meg a településnek a HÉSZ módosításait véleményezésre, de Tárnok egyszer sem emelt kifogást az ellen.
Szolnoki Gábor tagadta, hogy már ekkor tudomása lett volna az ipari parkról. A közönség soraiban ülve Tárnok volt polgármestere azt hangsúlyozta, hogy egészen addig nem sejtett semmit, amíg a 2018-as országgyűlési választások előtti, márciusi érdi közgyűlésen ki nem tört a botrány egyik oldalról az Elvira-major közvetlen közelébe tervezett ipari park támogatói, másik oldalról pedig az országos jelentőségű génbank védelmezői között. Szolnoki azt mondta, ekkor írt T. Mészáros Andrásnak, Érd korábbi polgármesterének levelet, amiben tájékoztatást kért a Tárnok közvetlen szomszédságába tervezett érdi ipari parkról. Aradszki Andrást ezután két alkalommal is megkereste egy, a fórumon felszólaló tárnoki, ugyanebből a célból, és az országgyűlési képviselő megerősítette számára, hogy valóban ipari park épül a területen. Lapunknak a megbeszélés után Aradszki András mégis úgy nyilatkozott, hiányolták tőle a tárnokiak a tájékoztatást és lehet, hogy „ebben az ember szenzorai nem voltak elég kifinomultak.”
Miért ott lesz, ahol lesz?
A Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. állami vállalatként az ország számos pontján fejleszt ipari parkokat, az arra kijelölt területek felvásárlásától kezdve, a szükséges infrastruktúra kialakításán át a vállalatok meghívásáig. Az ipari park területéről azonban nem ők döntöttek. Érd korábbi városvezetése volt az, amely ezt a területet ajánlotta, annak ellenére, hogy az nem önkormányzati, hanem magántulajdonban volt. A NIPÜF ezért megvette a korábbi tulajdonostól, a Sasad Zrt-től a területet, és elkezdte rajta azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek egy ipari park létrehozásához. Arról, hogy mindez mennyibe került az állami cégnek, nincsenek információink, ugyanakkor valószínűleg épp elégbe ahhoz, hogy a NIPÜF most már joggal mondhassa: vagy itt lesz Érden ipari park (először), vagy sehol.
Érd polgármestere hangsúlyozta, hogy Érdnek szüksége van az ipari parkra, hogy növelni tudja jelenleg csekélynek számító helyi iparűzési adóbevételét, hiszen a megyei jogú város lakosságszáma növekszik, ezzel párhuzamosan sokkal több intézményi, infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség. Tehát ipari park kell, az már más kérdés, hogy hol. A polgármester elmondta, hogy megválasztása után rögtön felvette a NIPÜF-fel a kapcsolatot, van-e arra lehetőség, hogy egy másik helyszínen valósuljon meg az ipari park fejlesztése, a NIPÜF azonban ezt határozottan elutasította.
A tárnokiak a fórumon elmondták, hogy egy korábbi tervet is megszereztek, ami szerint a 7-es főúttól messzebb, a Benta-patakon túl jelölték ki először az ipari park területét, ami számukra is jobb lett volna, és nem értik, végül miért közvetlenül a 7-es főút mellé került át a helyszín.
A fórumon tehát kiderült, hogy a NIPÜF ragaszkodik a már megvásárolt területhez, és hogy maga az ipari park is a NIPÜF egyik cégének tulajdonába került, tehát állami tulajdon, nem az önkormányzaté, és nem is Érd város önkormányzata viszi a projektet, hanem maga a NIPÜF. Lukács László úgy fogalmazott, Tárnoknak csak véleményezési joga van a NIPÜF „diktátumát” illetően, az azonban már eldőlt, hogy hol kerül megvalósításra az ipari park, és ezt „vagy elfogadjuk, vagy elfogadjuk”.
Ellenállás vagy kompromisszum?
A tárnokiak már korábban petíciót indítottak, hogy tiltakozzanak az ipari park helyszíne ellen. A petíciót eddig csaknem hétszázan írták alá, és annak szövegét átadták a fórum meghívott vendégeinek, Érd polgármesterének és az országgyűlési képviselőnek is.
A fórum résztvevői között volt, aki annak adott hangot, megtesz minden jogi lépést annak érdekében, hogy ne épüljön itt ipari park, de voltak olyanok is, akik szerint most már el kell fogadni az ipari park helyszínét, és azon kell gondolkodni, milyen lépésekkel lehetne még így is megóvni a tárnokiak életminőségét, egészségét és ingatlanjaik értékét. Felmerült a zajvédő fal igénye, az erdősor telepítésén túl, egy elkerülő út létesítése Tárnokon kívül, a tárnoki Dózsa György útról a kamionok kizárása és az is, hogy az ipari park előtti csomópont az eredetileg tervezett helyszínen valósuljon meg, ne ott, ahol azt a NIPÜF a fórumra eljuttatott levelében közölte. Ezeket a javaslatokat mind Csőzik László, mind Lukács László, mind pedig Aradszki András támogatta.
