Az is bosszantó, ha a városszéli erdőben botlunk a gaz benőtte sitthalomba, és senki sem nézi jó szemmel, ha a szomszédja kertjében egyre szaporodik az innen-onnan gyűjtött fa- és fémhulladék, de illegális szemétlerakás tekintetében az viszi a pálmát, amikor idegenek a mi kertünkbe, vagy épp a kapunk elé rakják le a lomot, amitől szabadulni vágynak. Kérdés, ki fizeti a révészt, azaz a hulladék elszállítását? Az önkormányzat Lakosság-szolgálati Irodájától megtudtuk, az ilyen esetekben a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint kell eljárni. A jogszabály máshogy intézkedik a magán-, illetve a közterületek vonatkozásában. Ha a telkemre – ahol nincs kerítés, vagy a kapu tárva-nyitva áll – ismeretlenek leborítanak pár köbméter sittet, és nem állapítható meg a tettes kiléte, a hulladék elszállítása az ingatlanhasználót (tulajdonost) terheli. Közterületen (ide számít a kapunk előtti járda, vagy épp az árokpart is) elhelyezett hulladék elszállításáról és kezeléséről az önkormányzat a közszolgáltatóval kötött szerződés útján gondoskodik (ez Érd esetében az ÉTH). Persze csak akkor, ha a szennyező kiléte nem ismert. Ha sikerül beazonosítani azt, aki a lomot, sittet, szemetet jogellenesen a közterületen elhelyezte, az illetőt a környezetvédelmi hatóság kötelezi az elhagyott hulladék elszállítására.
A hulladéktörvény mellett az önkormányzati 23/2005. (VI.01) rendelet tartalmazza az ingatlanok és közterületek tisztán tartásával kapcsolatos szabályokat, összhangban a hulladéktörvénnyel, azaz a helyi jogszabály is kimondja, hogy az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg az ingatlan használóját, illetve tulajdonosát terheli. A közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik. Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti. A rendelet kitér arra is, hogy közterületen nemcsak építési és egyéb törmeléket tilos elhelyezni, hanem nyesedéket is, és nem szabad az árkokba, átereszekbe sem kihelyezni zöldhulladékot.
A szabályok megszegőit a 34/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet alapján kétszázezer forintig, jogi személy esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja a hatóság.
Közterületen elhelyezett illegális hulladék ügyében az érdiek a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodához fordulhatnak panasszal.