A kormány még 2011-ben fogadott el egy határozatot az országos bicikliút-hálózat fejlesztéséről^*. Ennek első eredménye csak idénre várható: a főváros és Szentendre közötti bicikliút már az átadáshoz közelít. A 850 millió forintból épülő 5 kilométeres szakasz átadási határideje 2020 augusztusa. Más irányból is új kerékpárutak érik el a fővárost: a Budapest-Balaton kerékpárút első szakasza a Kamaraerdőből indulva Etyekig tart, ezt is idén augusztusban tervezte a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő átadni, de ez végül egy évet csúszik. Észak-Pesten is épül a fővárost Dunakeszivel összekötő kerékpárút, ezt jövő tavasszal fogják átadni.

Az alábbi térképen azt lehet látni, hogy a meglévő fővárosi kerékpárutak, illetve az épülő és tervezett országos kerékpárutak egyelőre nemigen találkoznak egymással. Szerencsére a tervek már meg vannak, és néhány éven belül a budapestiek biztonságosan is elindulhatnak kerékpáros túrákra, Budapest is elérhető lesz a biciklis turistáknak, és végre az agglomerációból reális alternatíva lehet a munkába járás két keréken is.

A szándék tehát megvan, az építkezések azonban lassan indultak. Nehezen érthető elsőre, hogy miért kell kilenc évnek eltelnie az első elhatározás és a megvalósítás között. Azonban hiába csak egy két-három méter széles aszfaltcsík, a bicikliút-tervezés és -építés is szinte mindenben egy autópályához hasonló tervezési folyamatot igényel: az áram-, gáz- és vízvezetékek kezelőit, az érintett önkormányzatokat, a környezetvédelmi szervezeteket, útkezelőket be kell vonni, ami elképesztően lassú folyamat.

További bonyolítja a helyzetet, ha a néhány méter széles sávban állami, önkormányzati vagy magántulajdonú földeket kell kisajátítani. Maga a néhány hónapos építkezés már gyerekjáték ennyi szervezés után.

A kormány az azóta már megszüntetett Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak 2012-ben biztosított 830 millió forintos uniós támogatást, és ebből indult a „hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése” nevű projekt.  A hivatal eltűnt, a munka azonban 2015-re elkészült, és a projekt honlapján még elérhetők az elkészült dokumentumok is.

A cél az volt, hogy olyan, az országot átszelő bicikliutak jöjjenek létre, amelyeket a környéken lakók mindennapos közlekedésre tudnak használni, de szolgálják a kerékpáros turizmust is. Négy ilyen nagy útvonalat vizsgáltak:

1. Rajka-Budapest a Duna mentén, a Németországból induló kerékpáros sztráda folytatásaként
2. Budapest-Balaton kerékpáros útvonal
3. Balaton körüli kerékpárút
4. A kerékpárutak budapesti szakaszai

Az elkészült tanulmányok alapján ki is jelölték, hogy merre érdemes majd ezeket a kerékpárutakat vezetni. De ahhoz, hogy ezeket sokan használják, az is kellene, hogy a legnagyobb magyar városból, Budapestről elérhetők legyenek. A Duna menti nemzetközi kerékpárút például ma alapvetően Pozsonyban véget ér, a bátrabbak még az úgy-ahogy Győrig használható útvonalakat igénybe veszik, de Budapestre már csak a legbátrabbak merészkednek el.

A fővároson kívüli szakaszokat a kormány meg tudja építeni, ezt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kapta feladatul, és meg is indult a munka. A fővárossal azonban külön kellett megegyezni: 2017-ben arról döntöttek, hogy a fővárosi szakaszok építésének felét fizetik állami forrásból, ezt követően a főváros 800 millió forintot biztosított. A hazai bürokrácia malmai lassan őrölnek, a kormány 2019 májusában döntött arról, hogy szintén ad 800 millió forintot a fővárosi Eurovelo szakaszok tervezésére és építésére.

A főváros a Budapesti Közlekedési Központtal 2019 novemberében kötött megvalósíthatósági megállapodást, ekkor indulhatott az érdemi munka, csakhogy a 2014-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány már aktualizálásra szorult. Ezért egy tervfelülvizsgálattal kezdtek, aminek keretében ismét minden érintettel le kellett ülni átbeszélni az elképzeléseket.

Négy utat választottak ki, amit meg is akarnak építeni e lehető leggyorsabban:

1. A szentendrei bicikliút és budapesti Duna-menti kerékpárút
2. A dunakeszi bicikliút bekötése a hiányzó Külső Váci út menti szakaszok helyett a Duna partján az esztergomi vasút/Újpest-Városkapu térségéig
3. A balatoni bicikliúthoz kapcsolódó új bicikliút a 41-es villamos nyomvonala mentén Budafokra, a Savoya park térségébe
4. Az Érd felé tervezett kerékpárúthoz kapcsolódóan új bicikliút az M0-ástól délre, a meglévő átépítése és részben új nyomvonalra helyezése a Szerémi útig

A tervezésre várhatóan az 1,6 milliárdos keret tizedét költik majd el, a kivitelezés a Lánchídtól induló szentendrei bicikliúthoz kapcsolódó szakaszon indulhat el leghamarabb. Ennek kivitelezési tervezési közbeszerzési eljárását még az idén elindítják, és a tervek szerint 2021-ben indulhat az építési engedélyek megszerzése, majd a kiviteli tervek elkészítése. Ezután – várhatóan 2022-ben – lehet a kivitelezési közbeszerzést elindítani, és így 2024-re adhatják át. A többi három szakasz esetében is elkészítik a terveket, amik az építéshez kellenek, így akár azok is elkészülhetnek, ha a kormány és a főváros meg tud egyezni a projektek támogatásáról.

KISZ-től az Eurovelóig

A második világháború előtt több kerékpárút is volt Budapesten, például a Petőfi-hídon vagy a Keleti pályaudvartól Kerepesig, de ezeket megszüntették. Később a biciklire hétvégi szabadidős tevékenységként tekintettek, ebben a szellemben készült el – a korszakban elsőként – a szentendrei kerékpárút is. Az első szakasz az 1980-as évek végén még a KISZ gondnoksága mellett a békásmegyeri lakótelepteleptől indult a Szentendrei út mellett – ezen a mai napig el lehet Szentendrére tekerni.

Az 1990-es évek elején a Duna mentén kezdtek új kerékpárút építésébe, és ehhez kapcsolódóan épült meg 1994-ben a Tímár utcában a kerékpáros út miatt egy felüljáró, ahonnan ma már kitiltották a bicikliseket. Az egész kerékpárút nehezen tudja a nagy forgalmat ma már lebonyolítani. Külön probléma, hogy az óbudai Fő téren is keresztülhalad – az óriási lyukakkal szegélyezett kockaköveken azonban senki nem akar biciklizni, ezért vagy – szabálytanul – a HÉV-megállón át kerülik el ezt, vagy jelentős kitérőt téve a szomszéd utcákon.

A szentendrei kerékpárút fővárosi szakaszainak tervezett fejlesztései

Bőven van mit átalakítani tehát ezen a szakaszon, északról délre haladva mutatjuk, milyen változások várhatók:

• Budapest és Pest megye határán a Barát pataknál egy közel 800 méteres kunkort kell tenni a hídig – ezt egy készülő árvízvédelmi gát meg fogja oldani. 
• A bicikliút a pünkösdfürdői gát tetején vezet, ahol jó időben sokan sétálnak. A széles aszfalton bár el lehet férni, de akinek sietősebb, annak a Királyok útján terveznek csillapított autóforgalom mellett gyorsabb utat biztosítani.
• A továbbiakban is megmarad a Királyok útján egészen az esztergomi vasútig a kerékpárnyomos felfestés, a jelenlegi 40 kilométer/órás forgalomcsillapítás mellett több zebrát és a gyalogosok és kerékpárosok biztonságát növelő beavatkozást terveznek.
• A Római parton a főváros a mobilgát helyett teljesen új koncepció mellett tervez sétányt fejleszteni, ahol a kerékpárosoknak is helye lesz, de ezt nem az Eurovelo projekt keretében építik meg.
• A jelenlegi széteső és töredezett aszfaltú Gázgyári út helyett az Újpesti vasúti híd alatt vezetik tovább a kerékpárosokat, az üresen álló gázgyári terület Duna menti szélén egy új kerékpárutat építenek. Ez áthalad a Graphisoft park melletti sétányon, majd az új burkolatot kapó Almási Balogh Lóránd utcán.

• Az Óbudai-szigetre (ismertebb nevén Hajógyári-sziget) a meglévő K-hídon át vezetik át a forgalmat. Bár tervezi a főváros ennek újjáépítését, egyelőre nem tudni, ez valaha megvalósul-e. Ez egy problémás megoldás, mert egyszerre csak egy irányba járható a híd, sokáig kell a lámpára várni. A híd burkolata is igen rossz állapotban van. Ráadásul külön probléma, hogy a Sziget fesztivál alatt járhatatlan ez az irány.

• A szigeten meglévő önkormányzati utakon lehet haladni, ezeket csak újra kell aszfaltozni. Ezt követően azonban a Hadrianus palota után magánterületen kell áthaladni. Jelenleg sorompóval zárják le ezt a területet, ahogy az Árpád hídhoz közeli H-hidat is. A BKK tájékoztatása szerint úgy látják, lesz lehetőség a megállapodásra a tulajdonossal.
• A H-hídtól két irányba is lehet menni: új átjárót szeretnének építeni a HÉV-síneken a Szentlélek tér felé. Ez nemcsak a bicikliseknek lesz jó: végre megközelíthető lesz kulturált körülmények között a Hajógyári-sziget az óbudai Fő tér felől is.
• A Duna partján jelenleg nem vezet út az Árpád híd alatt, óriási kerülővel lehet biciklivel vagy gyalog oda eljutni. Ezért gyalog-kerékpárutat építenek pilléreken az 1956-as magyar zászlónak helyt adó területig, aminek hivatalosan Szent XXIII. János pápa park a neve. Innen a Nagyszombat utcáig a Duna partján vezet majd az út a meglévő leromlott aszfaltút és kockakövek felújítása után.
• A Görzenál (új nevén Budapest Garden) mellett már ma is nagy probléma, hogy nagyon leszűkül a kerékpárút. Még vizsgálják, mi lehet a legjobb megoldás, de mindenképpen szélesíteni szeretnének. A közvilágítás oszlopainak áthelyezése lehet a leginkább reális.
• Az autós alsó rakpart és a HÉV között vezetett bicikliút vonalába a Fővárosi Vízművek területe is belelóg több helyen, ezt is korrigálni fogják, és ahol lehetőség van, szélesítik.
• A Margit híd északi pillérénél, ahol a HÉV vágányok a föld alól előbukkannak, egy szükségmegállón vezet keresztül a bicikliút, ezt itt is szélesítik.
• Ettől délre a Margit híd alagútján és a fonódó villamos építésekor kialakított nyomvonalon halad tovább változatlanul a bicikliút. A rossz mérnöki gyakorlat egyik ékes példája a Csalogány utcánál kialakított villamos kereszteződés: szűk helyen kellene 90 fokban fordulniuk a bicikliseknek, amit a gyakorlatban szinte mindenki levág a zebrán vagy a járdán át. Így a tervezők egy kifejezetten balesetveszélyes szakaszt hoztak létre.

. 

• A bicikliút a villamossínektől nyugatra halad, majd hirtelen véget ér: vagy a Fő utca felé lehet menni a klinkerköves, ezért nagyon csúszós Vám utcán át, vagy a sokszor turistákkal és más gyalogosokkal zsúfolt rakparti sétányon. Ezért legalább a Halász utcáig meghosszabbítják a teljes értékű bicikliutat.

• A Lánchíd alatt még vizsgálják a jobb átvezetés lehetőségét, a budai alsó rakparton lenne elegendő hely erre, majd a már szélesebb gyalogos-kerékpáros sétányon vezetne tovább a kerékpárút.