Hogy mit szabad kivágnunk és mit nem, azt a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008-as kormányrendelet és a fás szárú növények védelméről szóló 63/2009-es önkormányzati rendelet szabályozza. Fontos megkülönböztetnünk, hogy magán- vagy közterületen lévő fáról van-e szó. Utóbbi esetben mindenképp engedélyt kell kérnünk az önkormányzattól – és nemcsak kivágás, hanem ültetés esetén is. Ez utóbbi azért fontos, mert a lakó tudtán kívül futhat vezeték a földben, és az is lehet, hogy árkot terveznek az utcánkban. Persze, egy csemete elültetéséért nem szoktak büntetni, azért már annál inkább, ha engedély nélkül vágnak ki fát közterületen. Erre ugyanis az önkormányzat csak akkor ad engedélyt, ha az adott növény élet- vagy balesetveszélyes, illetve korhadt, kiszáradt. Azért, mert nem tetszik, nagyon sötétít, ehetetlen a termése, szemetel, még nem fogják elpusztítani a fát, hiszen a zöldfelületek és a fás szárú növények védelmét fontosnak tartja a város.
„Naponta mintegy tíz bejelentés érkezik irodánkhoz, többségük azért, mert az adott fa belelóg a villanyvezetékbe vagy más kábelbe. A lakók e-mailben jelzik – megindokolva, optimális esetben fényképet mellékelve –, hogy gallyazást vagy kivágást kérnek az önkormányzattól. A kérelmet az ÉKFI-hez továbbítjuk, amely sürgősség szerint sorolja be a munkát” – mondta érdeklődésünkre Bács-Kovács Enikő, a Lakosság-szolgálati Iroda csoportvezetője, hozzátéve, hogy a munka ütemezésénél elsőbbséget élveznek a balesetveszélyes egyedek. Nem egy utcában találkozunk brutálisan csonkolt fákkal. Tudni kell, hogy ezeket általában nem az ÉKFI vágja vissza ilyen drasztikusan, hanem az ELMÜ. „A szolgáltató feladata a vezetékek állapotának megőrzése. Ha azt állapítják meg, hogy a hálózatukra nézve veszélyt jelent egy adott fa, nem nézik sem az esztétikumot, sem azt, hogy mennyit metszenek vissza. Sajnos, ez ellen az ott lakó sem tud apellálni. A fák későbbi károsodása egyébként ebből a túlvágásból is adódik” – jegyezte meg a csoportvezető.
Előfordulhat az is, hogy a lakó maga szeretné gallyazni, netán kivágni a fát – ez azonban nagyon ritka. A gallyazás persze gyakoribb, de a hivatal – amennyiben vezetékbe lógó ágról van szó – inkább óvatosságra int, jobb ezt szakemberre (azaz az ÉKFI munkatársaira) bízni.
A kivágott fát természetesen pótolni kell (hogy milyen fajtákkal, arra nézvést is található lista az önkormányzatnál). Ami a magánterületet illeti, ezüstfenyő, illetve gyümölcsfa kivágása esetén nem kell engedélyt kérnünk. Kivétel ez alól a diófa, illetve a szelídgesztenye. Ha nem gyümölcsfáról van szó, és a növény törzsének átmérője egyméteres magasságban vastagabb, mint tizenöt centiméter, már engedélyt kell kérnünk a kivágásához. Ha ezt nem tesszük, a fa kora, típusa szerinti szorzó alapján büntetést kell fizetnünk.
A rendelet hatálya alól kikerülnek azok a fák, amelyeket balesetveszély miatt hirtelen el kell távolítani (például megdőltek egy viharban). Ilyenkor a fa kivágását dokumentálnunk kell, és a balesetveszély elhárítását követő három napon belül be kell jelentenünk az esetet az önkormányzatnak. Nem kell engedélyt kérnünk akkor sem, ha építkezünk, és az építési helyen szeretnénk az útban lévő fát kivágni – feltéve, hogy van jogerős vagy bejelentett építési engedélyünk, és a terv tartalmaz kertészeti tervet is. Az a gyakorlat, hogy mindennemű terv, elképzelés nélkül tarra vágjuk az egész kertet, csak azért, mert majd valamikor, valahová építkezni fogunk, nem megengedhető. A szakember szerint ez egyre gyakrabban előfordul, ami annál is sajnálatosabb, mivel igazi otthonná nem a falak teszik a házat, hanem az azt körülvevő természeti környezet.
