A Modern Városok Program keretében külön terv készült a település nyugati és keleti felének csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldására. A keleti oldalon, a papi földeken már megépült a záportározó, most a városliget kialakítását végzik – építik a járdákat, kiszolgáló helyiségeket (mosdók, öltözők), kandelábereket helyeznek el, kiépítik az elektromos bekötéseket és a wifi-hálózatot. A tavaly tavasszal telepített, de azóta kipusztult fákat is pótolták, a munka ősszel fejeződik majd be. A parkot augusztusban szeretné megnyitni a város.
A záportározó tehát már üzemel a város keleti oldalán, csakhogy a nyugati részen is meg kell oldani a csapadékvizek elvezetését. Ide nem záportározó épül, hanem szikkasztó. A kettő közti lényeges különbség, hogy míg a záportározóban állandóan van víz, a szikkasztóban csak időszakonként, hiszen ez utóbbinál az a cél, hogy a beérkező csapadékot ne csupán felfogja, hanem el is nyelje.
Füstbe ment tervek
„Érdnek korábban volt egy természetes árokrendszere, ami mára lényegében megszűnt. Ez levezette a vizet a Tárnok határában lévő árokba, ami pedig a Benta-patakba torkollott. Ahogy beépült ez a vidék, aszályosabbá vált az időjárás és a karsztvíz mennyisége is csökkent, eltűntek ezek az árkok, visszaállításuk pedig nem lehetséges” – idézte fel lapunknak az előzményeket Kovács Péter Barna projektvezető. „Úgy terveztük, hogy a keleti oldalon felgyűlő csapadékot levezetjük a Bentába. Az árkok megépültek a Tárnoki úton és környékén a szabvány szerinti méretben, kétéves gyakorisággal számolva. Utóbbi azt jelenti, hogy átlagosan (statisztikailag) kétévente jön olyan nagy eső, amit ezek az árkok nem bírnak el és kiöntenek. Ez az általános gyakorlat. Csakhogy 2018-ban egy hónapon belül két hatalmas felhőszakadás is volt, a víz kicsapott az új árkokból, elöntötte a lovardát és a környékét. Bár Tárnokig a víz nem jutott el, a tárnokiak megijedtek, és visszavonták a korábban már kiadott befogadó nyilatkozatot. Érd így nagyon nehéz helyzetbe került, hiszen gyors koncepcióváltással elvezető helyett szikkasztót kellett terveznünk” – jegyezte meg a szakember.
Ami azt illeti, már az elvezető is módosított terv volt, hiszen korábban még a természetes árkok helyreállítása volt a cél, illetve hogy a nyugati oldalon is épülhessen egy záportározó, hasonlóképp a papi földek „csónakázótavához”. Míg azt a Sulák-, ezt a Benta-patakra tervezték. Kovács Péter Barna elmondta, vízügyi szempontból ennek nem lett volna olyan nagy jelentősége, és pecató jellege lett volna a másodhasznosításban. Ez a tározó a Bentán gazdasági okból nem tud megépülni. A terv nem Tárnok visszalépése miatt esett kútba, hanem azért, mert a vízelvezetési projekt megvalósítása során olyan mennyiségű közműkiváltásra volt szükség, hogy a záportározóra szánt összeg jelentősen megcsappant. Így lett a tározóból csupán vízelvezető, majd végül érdi területen szikkasztó. „Ez egy alternatív megoldás. A nyugati gyűjtő előzetes környezetvédelmi dokumentációjában is szikkasztóként szerepelt ez a terület, erre annak idején meg is kaptuk az engedélyt, így nincs akadálya az építkezésnek. Csak épp egyszerűbb lett volna levezetni a csapadékvizet a Bentába” – tette hozzá a projektvezető.
Nem viszik, hanem hozzák
A szikkasztónak két része lesz. Az egyik egy 13,5 ezer négyzetméteres területen szikkasztja majd el a Tárnoki út legfeljebb 26,5 ezer köbméter csapadékvizét. A másik részt a Kolozsvári utca vizeire méretezték. A szikkasztó terület 4700 négyzetméteres lesz, és legfeljebb 3150 köbméter vizet szikkaszt el. A Tárnoki útinál egy 8560 négyzetméter területet elfoglaló töltés épül ki, a másiknál 1620 négyzetméteren épül gát. A túlfolyók egy meglévő természetes árokba folynak, ami a számítások szerint szinte sosem fog vizet kapni. „Jelenleg ott tartunk, hogy az építkezéshez szükséges minősített talajt gyűjtjük össze – ez 16 ezer köbméter, így időbe telik, mire elkészülünk, hiszen a különböző építkezések során kitermelt, majd bevizsgált, megfelelő minőségű talajjal dolgozunk majd. A gát az eredeti terepbe épül bele, úgy, hogy a táj lényegében nem változik. A természetes lejtés miatt fogja meg, illetve szikkasztja el a csapadékot, viszonylag gyorsan, így állandó víz nem lesz a területen. Ez a rész jelenleg nem művelt erdő, hanem bokros, szikár sziklás gyep, és ebben nem is lesz lényeges változás, bár reméljük hogy a területen jobban megerednek a fák is, mert lesz hozzá nedvesség” – jegyezte meg Kovács Péter Barna.
Amit kivágnak, pótolják
Arra a kérdésünkre, hogy a pár éve felújított Tárnoki utat hogyan érinti a nehéz gépek terhelése, elmondta, a földszállításokat nem a Tárnoki útról, hanem az alsóbb utcák felől végzik. A földet pedig egy olyan kopasz területen tárolják, ahol eddig sem nőttek fák, így eddig egyetlen fa kivágására sem került sor, és ezután sem igen fog. „A művelt erdő területre be nem, csak a határáig megyünk ki a gáttal. Egy-két fát talán ki kell vágnunk, de ez egyelőre nem történt meg, ugyanis nem kaptunk meg még rá az engedélyt. Amit kivágunk, azt pótoljuk is. Bokrokat sajnos kellett irtanunk, de nagyon óvatosan, vigyázva és megfontoltan tettük. A munkálatok az egész Tárnoki út végi területnek csak egy nagyon kis részét érintik, és ami kárt okozunk az építkezéssel, azt helyre is állítjuk, sőt, új fákat is telepítünk. A város szeretné megőrizni a terület parkerdő jellegét. A környéket nem zárják le, ugyanúgy látogatható lesz, mint eddig, csak épp padokat is kihelyeznek, a gát tetejéről ugyanis nagyon szép lesz a kilátás. A kivágott, tüskés bokrok helyén őshonos, de nem szúrós bokrokat szeretnénk telepíteni, így a korábbinál könnyebben lehet majd közlekedni ezen a részen” – mondta a projektvezető, aki azt is elmondta, várhatóan év végére befejeződnek a munkálatok. Jövő ilyenkor talán már az új gáton sétálhatunk.
