Hiszen csak pár száz méterre van a gát Érd határában, ahonnan egészen a bezárt termálfürdőig paradicsomi út vezet. De hogyan lehet odáig eljutni? – vakarja a fejét a turista. Kicsit tolja, netán a hátára veszi a bringáját, vérmérséklettől függően szitkozódik, aztán elunja a dolgot, és kimerészkedik a 6-os főútra, hogy bekerekezzen Érdre, amelynek határában egyetlen biciklistáknak szóló táblát fog találni: kerékpározni tilos!
Pedig már 2012-ben megszületett az EV6 teljes magyarországi szakaszára egy döntéselőkészítő tanulmány. Majd lett európai uniós pénz is a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP). Amikor a tervezés megkezdődött, a VEKOP pályázat különös feltétele az volt, hogy a város kerékpáros hálózati tervet készítsen, amely bevezeti a turistát a főbb nevezetességekhez. Ez a város „önrésze”. Amikor 2015-ben Orbán Viktor a Modern Városok Program road show-ján Érdre is ellátogatott, külön megemlítette az európai kerékpárutat is, mint amit személy szerint nagyon fontosnak tart. A beruházás tehát lendületet kapott, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) elkészítette a nyomvonalat, elindult az engedélyeztetés. A kerékpáros térképek tervezői pedig – valahol egy távoli galaxisban – behúzták a nyomvonalat, kipipálva az EV 6 érdi szakaszát, mintha az már meglenne. De nincs.
Semmi sem úgy van
Egyszer megkérdezte e sorok írójától egy svájci kerékpáros turista, hogyan jut ki Budapestről Érdre a Duna-parton. Nekiveselkedtem, hogy elmagyarázzam, de aztán inkább elkísértem. Képtelenség lett volna megértetni vele, hogy Albertfalva felé – a hivatalos kerékpárúton – inkább csak az halad tovább, akinek ott van dolga, mindenki más lemegy a gátra. Onnan a hárosi Dunatelepig még eljut az orra után, merthogy útjelző tábla nem vezérli, de ott gondolkodóba fog esni, beóvakodjon-e a betontömbökkel lezárt földútra (fölötte kerítés és „magánterület” tábla). Mondjuk, hogy beóvakodik – hisz a térképe szerint ez itt az EV6 –, és egy ideig örül is, mert kényelmes földúton haladhat, párhuzamosan a folyóval, balról az ártéri erdő, jobbról az árvízvédelmi töltés között. Aztán a Kastélypark utcai aluljárónál rászakad a kis magyar valóság: az EV6 csak a térképeken létezik.
Amikor az Eurovelo egy másik szakaszán, a Szentendrét és Szigetmonostort összekötő kerékpáros híd megépítése nemrég köddé válni látszott, ismét új lendületet kapott a Budapest-Érd szakasz megépítése. Az egyik nyomvonalvariáns szerint ugyanis ide is kéne egy híd, a Százhalombatta-Érd közötti agyagos partfal tövében, méghozzá párhuzamosan a folyóval. Kapott ez a terv hideget-meleget a sajtóban 2016-ban, de attól még megmaradt hivatalos nyomvonalnak (erre következő cikkünkben még visszatérünk). A projekt előkészítése során azonban a NIF azzal szembesült, hogy Budapest és Érd határában már semmi sem úgy van, ahogyan a megépítéshez lennie kellene. A nyomvonal tervének engedélyei lejártak, és mivel a területet közben a 6-os út vonaláig feltöltötték, Nagytétény új főépítésze egy rövid szakaszon új nyomvonalat javasol, amit újra kellene terveztetni. A NIF térképén az útvonal nyílegyenesen halad a hárosi Duna-parton, majd közelít a 6-os úthoz, egy rövid szakaszon szorosan mellette fut, aztán az autóút elkanyarodik jobbra, a kerékpárút pedig balra, és rácsatlakozik az érdi árvízvédelmi töltésre. Onnan már – egy rövid bevezető szakaszt leszámítva – a kerékpárút aszfaltozottan rendelkezésre áll, jó pár éve használják is az érdiek.
Sebek a tájban
Ahhoz, hogy valamennyire is értsük, mi történik, foglalkozni kell kicsit a területtel. Nagytétény igencsak magán hordozza a fővárosi külterületek minden nyűgét. A Metallochemia veszélyes hulladéka miatti talajcseréről például mindenki olvashatott. Az már kisebb port vert fel, hogy az M0-ás lehajtójánál kezdődő hárosi Duna-telep után egészen a Kastélypark utca vonaláig a főváros egyik fő kommunális hulladéklerakója működött az 1970-es évek végéig. Gazdája jelenleg egy – időnként átalakuló – ingatlanfejlesztő cég (most: 3E International Kft.). A Zöld Jövő Egyesület sokat tett Nagytétény környezeti értékeinek védelméért. Elnökét, Mészáros Pétert, aki a BME Közlekedésmérnöki Karának oktatója, illetve a Magyar Közlekedési Klub elnöke is, arról kérdeztük, miért ennyire problémás kerékpárutat építeni az egykori hulladéklerakó mentén. A környezeti és közlekedési ügyekben egyaránt jártas szakértő szerint a készülő EV6-os kerékpárútnak ez a rövid szakasza mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból igen érzékeny terület.
„Környezetileg azért, mert a Kastélypark alatti Duna-réttől lefelé közvetlenül a parton szinte természetközeli állapotban van az ártéri erdő, egészen a nagytétényi feltöltött szakaszig, ahol a hullámtér megszüntetése sajnálatos sebhelyet ütött. Ide, a tétényi Vasút utca vonalától Érd felé, a 90-es években egy Ro-Ro kikötőt terveztek. (A roll on-roll off rendszerű közúti-vízi kombinált szállítás lényege, hogy a közúti járművek a kiépített rakodókon fel-, a végponton pedig legördülnek a vízi járművek rakfelületére.) Jó 20-25 éve elkezdték feltölteni itt a hullámteret, és azóta rettenetesen néz ki. A hirdetmények szerint itt valakik építőanyagot árusítanak, tehát ez a rész is magántulajdon, nemcsak a volt hulladéklerakó. A Kastélypark utcától a Campona utcáig a 6-os úthoz közeli területek – a Duna-rét is – a CBS Ingatlanfejlesztő Zrt. tulajdona. Lefelé a partközeli ártéri erdők, vizes területek viszont állami, illetve önkormányzati hatáskörben vannak, ezek a fővárostalán legértékesebb Duna-parti zónái. Egyesületünk elkészítette a partszakasz növény- és állatvilágának felmérését, és javasolta helyi védelem alá helyezését. Ezek a területek mai állapotukban is alkalmasak rekreációra, sétára, kerékpározásra, a természettel, a Dunával való ismerkedésre.” A nagytétényi Duna-part –elvileg – védett, része a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként jóváhagyott „Duna és ártere” Natura 2000 területnek. (A Natura 2000 hálózat Európa legértékesebb természeti területeinek többé-kevésbé összefüggő láncolata.) A Duna-part mindemellett a Nemzeti Ökológiai Hálózatban az ökológiai folyosó övezetébe esik. A tétényiek Duna-rétnek nevezik azt a gyepet, amely a kastély magasságában, a 6-os út és a Duna között terül el, egészen a Vasút utcai feltöltésig, ezt a kaszálórétet ugyanis a nagyobb áradások rendszeresen elöntik.
Fehér foltok
A Dunateleptől Érd határáig tehát egyfelől védett természeti értékek találhatók, közvetlenül mellettük pedig fehér foltok, hátterükben az ország legjelentősebb ingatlanfejlesztői. A sóder- és építőanyag telep Érd határához közel, amely a közelmúltban egészen az árvízvédelmi töltésnek számító 6-os út vonaláig feltöltötte magát, az ország egyik legjelentősebb ingatlanbefektető cégének (CBS Property Zrt.) a területe. A CBS-nek Érden és Tárnokon is jelentős érdekeltségei vannak, többek között a Fundoklia-völgy alatt, a tárnoki tó környékén, illetve az Elvira major mellett.
Nem titok, hogy a volt hulladéklerakó területével mi a terve a befektetőnek: Duna Spirit, Duna Park II., majd Danubius Park néven egy luxus lakópark és városközpont káprázatos látványterveit lehet megtalálni az interneten. Ennek kiszolgálására létesítették itt az egyébként kevesek által használt Kastélypark vasúti megállót. Egyetlen oka van annak, hogy nem épült még meg ez a lakópark, az, hogy a terület befektetői szempontú előnyei mellé egy tetemes hátrány is társul: a múltban felhalmozott hulladéktömeg feldolgozása. Ez irgalmatlanul költséges, vélhetően ezért adta el az önkormányzat a területet. A Zöld Jövő Egyesület becslése szerint a feladatnak nagyjából a harmada van készen, szerintük azonban újabb, illegálisan odahordott építési törmelékkupacok is keletkeznek, talán ezzel összefüggésben kerülhettek oda nemrég az útzáró betontömbök.
Kérdés, hogy a természet védelme vagy valamely gazdasági érdek akadályozza-e, hogy itt kerékpárút létesüljön? Ez ügyben szerettük volna kikérni a nagytétényi önkormányzat főépítészének véleményét, ő azonban egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.
Hol van a főváros legnagyobb fája?
Ami a természetvédelmet illeti, a Duna-réttel párhuzamosan, az ártéri erdőben jelenleg is vezet út.
„Azt, hogy a kerékpáros nyomvonalat az ártéri erdőben vezessék, a zöldhatóság 2010 körül megvétózta, és inkább azt javasolta, menjen az út följebb, a Duna-réten, amely viszont már a CBS Property tulajdona” – tudtuk meg Mészáros Pétertől. Turisztikailag nyilván egy Duna-parti nyomvonal lenne jó, amely nem háborgatja az élővilágot. Azon a részen van a főváros legnagyobb fája, egy hatalmas kétágú fekete nyár, hét méteres körmérettel. Javasoltuk is, hogy a nagytétényi ártéri erdőt helyezzék védettség alá Érd határától a Kastélyparkig, a Duna-réttel együtt. Ezt 2008-ban elutasította a főváros városépítési osztálya, mert Érd és Nagytétény határába tervezték a Duna Intermodális Logisztikai Központot (lásd: keretes írásunkat). Ez szerencsére nem valósult meg, így ismét lehet némi esélye a védetté nyilvánításnak.”
Személyes terepszemlénken azt tapasztaltuk, hogy kerékpáros szempontból a Harbour Park magasságában a 6-os út túloldalán jelenleg átjárhatatlan az ártér, de nem az őserdő miatt, hanem mert merőlegesen a Dunára betontörmelékből lerakott töltések szabdalják, és ezeket sűrű növényzet nőtte be. Vannak itt parti szűrésű kutak is, amelyeket még a hizlalda és az ipari üzemek használtak. A töltések közti öblök a hódok és a horgászok paradicsomi területei. Kerékpárút ezen a szakaszon – nagyobb beavatkozás nélkül – csak közvetlenül a forgalmas 6-os úttal csaknem egy szinten, közvetlenül alatta mehetne, ami meglehetősen kellemetlen volna a kerékpárosoknak. A másik lehetőség a terület kíméletes megtisztítása lenne a lerakott betonhulladéktól, legalább a nyomvonal mentén. Ez akkor valósulhatna meg, ha sem a DILK, sem egyéb „területfejlesztési” álmok nem szövődnének a Duna-partnak ehhez a szakaszához. Akkor már csak egy kérdést kellene eldöntenünk Érd határában. Hogyan tovább? A gáton vagy a városon át? A településről kiérve pedig: hídon vagy a dombtetőn át tovább Százhalombattára?
Egy „fejlesztés”, amiből egyelőre nem lett semmi A Duna Intermodális Logisztikai Központ mintegy 60 hektáron épült volna a nagytétényi és az érdi Duna-parton, a korábban ide tervezett dél-budai szennyvíztisztító helyére. Ez is a CBS Property tulajdona. Olyan trimodális logisztikai központnak tervezték, amely a közeli M0, M6, a vasút és a Dunára épülő kikötő forgalmát kapcsolta volna össze. Az elképzelés hangsúlyos része Érd 2014-2020 közötti időszakra készített Integrált Településfejlesztési Stratégiájának. Az előző városvezetés nagy fantáziát látott benne, olyasféle indokokkal, hogy a teherforgalmi tranzit előnyeit hozzáadott szolgáltatásokkal, munkával gyarapítva, több tízmilliárdos beruházást lehetett volna itt létesíteni. „A fejlesztés realitása legalábbis kétséges – olvasható a Zöld Jövő Egyesület hírlevelében –, a mai hazai és európai gazdasági tendenciák, áruszállítási volumenek, a Duna hajózhatósága, a meglévő logisztikai kapacitások kihasználtsága, és leginkább a befektetendő sok tíz milliárd bizonytalan forrásai is a távoli jövőbe teszik ezt a fejlesztést. Már akinek „fejlesztés” az egyik utolsó Duna-parti ártéri galériaerdő elpusztítása. Véleményünk az, hogy a fenntarthatóság a környezeti, társadalmi és gazdasági értékek, szempontok kompromisszuma, amelyben a környezeti, természeti értékek védelme legalább egyenrangú a gazdaság és a profit szempontjaival.”
