22_03_29_erdmost_nincskep

Munkajogi kisokos a járvány idejére

22_03_29_erdmost_nincskep

Munkajogi kisokos a járvány idejére

Egyre több nagyvállalat tesz óvintézkedéseket a dolgozók védelme érdekében, ha pedig a munkahelyen vagy annak környezetében a járvány felüti a fejét, a munkáltatónak foglalkoznia kell ezzel a kockázati tényezővel.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A koronavírus megjelenése és terjedése miatt világszerte egyre markánsabb intézkedéseket hoznak. 

Egyre több nagyvállalat tesz óvintézkedéseket a dolgozók védelme érdekében, ha pedig a munkahelyen vagy annak környezetében a járvány felüti a fejét, a munkáltatónak foglalkoznia kell ezzel a kockázati tényezővel. Intézkedési terv szükséges, valamint az alkalmazottak számára érthető utasításokat kell adni. Sok helyen már leállították az üzleti utakat, több rendezvény lemondták a koronavírus miatt, sőt, intézménylátogatási tilalmat rendeltek el a magyarországi egyetemeken.

Az élet azonban nem állt meg, reggelente munkába igyekeznek az emberek, így számos kérdés merülhet fel a munkavállalókban kötelezettségeiket és jogaikat illetően.

– Speciális helyzet áll fent, fontos kiemelni, hogy a jogszabály sem rendez minden esetet. Lehetnek olyan helyzetek, ahol nem egyértelmű, mit kell csinálni.

A járványügyi helyzet a munkajog területén szellősen szabályozott, ezért általános szabályok töltik ki a tartalmát 
– fogalmazott a Napló kérésére dr. Balogh Áron Péter ügyvéd, munkajogász.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi történik akkor, ha karanténba kerül valaki, milyen juttatásokra jogosult ez idő alatt.

– Karantén esetén táppénzre jogosult a munkavállaló, hiszen közegészségügyi okból keresőképtelennek minősül. Ebben az esetben irányadó a járványügyi jogszabály, valamint a Munka Törvénykönyve szerint is táppénz fizetése esedékes, azonban ez az időszak nem számolható el betegszabadságnak. Fontos megemlíteni, hogy egyébként a hatályos egészségügyi törvény szerint a „kötelező táppénz” miatt kiesett jövedelmet az esetleges egyéb költségekkel együtt az állam megtéríti. 

Járványügyi intézkedéseket egyébként az országos tisztifőorvos rendelhet el, helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak.

Keresőképtelen állományba az intézkedés alapján a háziorvos veszi a munkavállalót – tudatta dr. Balogh Áron Péter ügyvéd, munkajogász.

Hozzátette, ha a dolgozó munkaügyben tartózkodott külföldön, és járattörlés miatt nem tud hazamenni, az általános szabályok szerint – attól függetlenül, hogy járványügyi intézkedés miatt történt-e járattörlés –, munkabérre is jogosult, és többletköltségeinek megtérítését kérheti a munkáltatójától.

Egyre több munkahelynél korlátozzák a dolgozók külföldre, veszélyeztetett helyre történő utazását.

– Munkaidő alatt megtilthatja a munkaügyben történő külföldre utazást (kiküldetést), hiszen ha a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkavégzés helyén, mégis kötelezi a munkavállalót, minden kárért a munkáltató lesz a felelős. A foglalkoztatás során keletkezett kárért, egészségsérelemért – így a megbetegedésért is – kártérítésre is kötelezhető a munkáltató. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló megtagadhatja az utasítást, ha életét, egészségét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti annak teljesítése – fogalmazott a munkajogász. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „haza is mehetünk”, a munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.

A magánutak kérdése újabb problémakört vet fel, tény, hogy a munkáltató kérhet információt a dolgozó utazásairól.

– Van egy általános kötelezettség, hogy a munkaidőn kívül sem lehet a munkaviszony célját veszélyeztetni, mindenki köteles gondoskodni arról, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg a munkahelyén. Normál esetben nem mondhatja meg a munkáltató, hogy munkaidőn kívül mit csináljunk, viszont az is igaz, hogy a munkaviszony célját veszélyeztetni nem lehet. A munkaköri egészségügyi alkalmasság soron kívül is ellenőrizhető. Ha valaki egészségi állapota miatt nem tud dolgozni – adott esetben a járvány miatt megbetegedik –, az azért fontos, mivel betegség esetén csak táppénz jár. Ha a járvány miatt esetleg bezárják az üzemet, és a munkáltató – elháríthatatlan külső ok miatt – nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor nem köteles alapbért sem fizetni – mutatott rá a munkajogász. Következtetésképp, senkinek sem éri meg betegnek lenni!

Kártérítések
Balogh Áron azt is elmondta, a munkáltató köteles megtéríteni minden olyan kárt, ami a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezik. Ha nem elég elővigyázatos a munkáltató, ez alól csak akkor mentesülhet, ha ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozza, amivel nem kellett számolni, vagy a kár kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása miatt következik be.

– Márpedig mivel világméretű a járvány, amiről minden hírportál beszámolt már, ezért nem hivatkozhat arra a munkáltató, hogy nem tudott róla. Akár halál, akár maradandó egészségkárosodás, vagy bármi kár következik be, köteles lesz megtéríteni a keletkezett kárt. Sőt, a munkajogban van hozzátartozói kár is, a hozzátartozók érvényesíthetnek kárigényt a dolgozó halála esetén is – hangsúlyozta.

Home office
A munkáltató mondhatja azt is, hogy ha a munka jellege vagy a munkaszerződés lehetővé teszi, hogy a dolgozók meghatározott ideig otthonról végezzék a munkájukat. A home office normál munkavégzésnek minősül, tehát ez alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére és munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató. Sőt, mivel a munkáltató rendelkezik a munkavállaló szabadságával, ezért kiadhatja azt is, azonban ezt legalább 15 nappal előtte közölni kell.

Eredeti cikk itt olvasható.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email