Nem azért, mert nők, hanem mert emberek. A nőnap jó ürügy arra is, hogy a nőket érintő komoly problémákról beszéljünk.
Érden alapvetően a Családok Átmeneti Otthonát, illetve a Család- és Gyermekjóléti Központot keresik fel azok a nők, akik kapcsolati erőszak vagy családon belüli bántalmazás áldozataivá válnak. Gecse-Simon Orsolyától megtudtuk, mikor kerülnek be a nők az ellátórendszerbe.
„Zömében olyan esetekben szerzünk tudomást a nők elleni erőszakról, amikor a gyermek veszélyeztetett helyzete vagy bántalmazása miatt érkezik jelzés hozzánk. Többnyire ekkor derül fény arra, hogy a nő is bántalmazott helyzetben van. De ha csak a gyanúja is felmerül, hogy egy nőt bántanak, a kollégák azonnal reagálnak.”
Sokan nem értik, miért nem lép ki a nő már az első pofon után egy ilyen kapcsolatból. Orsolya ezt a bántalmazás sajátos dinamikájával magyarázza. „Végtelenül könnyű belecsúszni egy bántalmazó kapcsolatba, még egy nagyon erős nőnek is. Mire az első ökölcsapás megérkezik, már olyan mértékben elszigetelt, pszichésen vagy gazdaságilag függésben lévő nőről beszélünk, aki nagyon nehezen tud kitörni ebből a helyzetből. A bántalmazó elszigeteli a barátaitól és a rokonaitól, gyakorlatilag nincs kitől segítséget kérnie. Ehhez társul a leépült önértékelés és önbizalom. Már nem hisz abban, hogy segítséget kaphat, hogy hinni fognak neki.” Nehezíti a helyzetet az is, hogy a bántalmazók sokszor Janus-arcúak. Hányszor olvashattuk vagy hallhattuk egy családját kivégző apáról, hogy milyen jó férjnek és apának tűnt. Senki nem gondolta volna, mire képes. „A bántalmazások általában csak a négy fal között játszódnak.”
A szakértő szerint fontos tudni, hogy a gyerek nem csak akkor sérül, ha fizikailag bántják. „A gyerek akkor is traumatizálódik, ha őt magát nem bántják, vagy nem szemtanúja a bántalmazásnak. Az anyja feszültségeit, félelmeit, tehetetlenségét mindenképpen érzékeli, és ez hatással van a pszichés állapotára, viselkedésére.”
Orsolya alapvetően a komplex pszichoszociális segítségnyújtást preferálja. „Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) keres szállást a túlélőknek és gyermekeiknek valamelyik védett otthonban, és juttatja el őket az adott helyre egy kidolgozott szakmai protokoll alapján. Szakmai segítség nélkül azonban az első időkben nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az áldozatok. A mai magyar rendszer még nem készült fel arra, hogy a lakhatási szolgáltatás, a védelem és a terápiás munka úgy egybefonódjon, hogy hosszú távú, hathatós segítséget tudjon jelenteni a bántalmazottaknak.”
Egy érdi menedék
Az Érden működő Lea Otthon tizenöt éve fogadja a bántalmazóik elől menekülő nőket és gyermekeiket, valamint a lakhatási problémákkal küzdő vagy várandósságukat eltitkoló kismamákat, anyukákat és gyermekeiket. Tavaly a lakók 46 százaléka volt érintett családon belüli bántalmazásban. A 40 férőhellyel (és mindig telt házzal) működő intézménybe általában csak több hónapos
várakozás után lehet bekerülni, tudtuk meg Varga-Hegyi Eszter intézményvezetőtől.
Eszter is azt tanácsolja, hogy vészhelyzet esetén az OKIT keressük (a telefonszámot a cikk alatt találják), ahol a diszpécserek azonnali, rövid távú, 28 napos elhelyezést biztosítanak a rászorulóknak. Az átmeneti szálláson töltött idő alatt, ami további 28 nappal meghosszabbítható, a szakemberek igyekeznek hatékony megoldást találni. A Lea Otthonban másfél évig maradhatnak a túlélő édesanyák és gyermekeik, akiket sokszor szabályosan ki kell menekíteni, meg kell szöktetni az otthonukból.
„A bántalmazásban elszenvedett traumák sokszor évekig kísérik az anyákat, ezért az elsődleges célunk, hogy megnyugodjanak, és újra kompetensnek érezzék magukat a saját életükben. Ezek a nők lelkileg sérültek, az önbizalmuk sárba van tiporva, és sokszor anyagilag is függésben tartotta őket a párjuk, ezért mindent a nulláról vagy inkább a mínuszról kell kezdeniük.”
Az otthon címe titkos, a kaput és az ajtót zárva tartják. Nem véletlenül. Az óvintézkedések ellenére is előfordul, hogy felbukkannak a bántalmazók, sokszor éppen a bántalmazottak segítségével.
„A bántalmazó legtöbbször úgy talál rá az anyukára, hogy kapcsolatban marad vele, a nő pedig elhiszi az ígéreteit, és ő maga mondja meg a címet. De olyan is előfordult, hogy egy bántalmazó férfi szisztematikusan végigjárta az anyaotthonokat, hogy rátaláljon az előle menekülő nőre. Szerencsére az asszonyt tovább tudtuk menekíteni az OKIT segítségével.”
A Lea Otthon vezetője szerint sokkal több férőhelyre lenne szükség. „Nemcsak nálunk, más intézményekben is hosszú várólisták vannak, ami miatt sokszor túl későn kapnak segítséget a bajba
jutottak. Szeretnénk külső férőhelyeket létrehozni, reméljük, megkapjuk hozzá a fenntartó (a Székesfehérvári Egyházmegye) támogatását. Ez újabb másfél évvel meghosszabbíthatná az ellátási
folyamatot, és átmenetet jelentene az anyaotthon és a normál lakhatás között. Itt ugyanis már teljes egészében a lakók viselik a rezsiköltséget, de nem kell piaci alapú albérleti díjat kigazdálkodniuk, és heti egy-egy alkalommal még családgondozói segítséget is kaphatnak.”
Ha családon belüli bántalmazás vagy kapcsolati erőszak áldozata, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat éjjel-nappal ingyen hívható segélyvonalát: +36-80-20-55-20
