Egy kormányrendelet március 1-jétől a tüzelőberendezésekkel kapcsolatos ügyek intézését a lakossághoz viszonylag közel lévő, járási szintű hivataloktól megyei szintre helyezi át. „Az illegális égetések elleni hatósági fellépés hatékonysága az elmúlt években jelentősen csökkent az egymást követő, átgondolatlan intézkedések hatására”, írja a Levegő Munkacsoport, akiktől Tarr Katalin, környezeti tanácsadóval beszélgettünk.

– A rendelet értelmében ezentúl, ha valaki illegális égetést akar bejelenteni, akkor a távolabbi hatósághoz kell fordulnia intézkedésért?

– Igen. Egyrészt a megyeszékhelyeken a hivatalok fizikai távolsága is lassíthatja az intézkedéseket, másrészt a helyi járási hivataloknak nagyobb helyismerete van a megyeieknél. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a járási hivatalok eddig is kapacitáshiánnyal küzdöttek, pedig elsősorban a téli időszakban rengeteg bejelentés szokott érkezni hozzájuk, és nagy valószínűséggel a megyei hivataloknál még kisebb lesz a kapacitás, még inkább elaprozódik a figyelem. De még ha szűkösek is voltak eddig is a lehetőségek, kialakult már egy munkamenet, jó gyakorlat, amit most újra kell építeni, és ez szintén nehezíti majd az intézkedéseket. 

– Az az általános vélemény, hogy elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetűek szoktak olyan tüzelőanyaggal fűteni, amivel elvileg tilos lenne. Igaz ez?

– Nem. Vannak persze olyan esetek, amikor a szegénységben élő emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy legális tüzelőanyagot szerezzenek be maguknak, de sajnos sok esetben nem a szociálisan rászorulók végzik ezt a gyakorlatot, hanem olyanok, akik megengedhetnének maguknak más megoldást is. Egyszerűen érdektelenség és a tájékozatlanság miatt tüzelnek akár műanyaggal, kezelt, festett, vagy lakkozott fával, ablakkerettel, autógumival. Ez volt az egyik felmérésünk eredménye.

– Miért kellene jobban odafigyelni arra, hogy megszűnjenek ezek az illegális tüzelések?

– Mert súlyosan egészségkárosító hatásuk van. Rákkeltő, mutagén anyagokat tartalmaznak,amik fejlődési rendellenességet, máj- és veseelváltozásokat, betegségeket okoznak.

– Sokan úgy vélik, hogy a széllel, a levegővel elillan a füst, azzal együtt pedig biztos ezek az anyagok is…

– Ez nem igaz. Ezek a káros anyagok lerakódnak a házra, ha szellőztetünk, akkor a bútorokra, de bejuthatnak a talajba is akár, vagy, ha vannak köztük vízben oldódó anyagok, akkor a talajvízbe is. Úgyhogy sajnos nem illannak el, hanem velünk maradnak.

A Levegő Munkacsoport honlapjáról egyébként letölthető az illegális hulladékégetés bejelentésének formanyomtatványa, amivel március 1-jétől már a megyei hivatalokhoz lehet fordulni.

Azt, hogy mennyire nagy károkat okoz a levegőszennyezés, aminek egyik fő oka a fűtés, égetés, azt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése fogalmazta meg. Eszerint:

Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Ez azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, hiszen a levegőszennyezés miatt megbetegedések száma meghaladhatja az évi egymilliót. A légszennyezést elsősorban a lakossági fűtés, égetés okozza.

Andrasek Mónika, a Szövetség Érdért koalíció képviselője és a Fenntarthatósági Bizottság elnöke kérdésünkre elmondta, nem értenek egyet a rendelettel, mert:

– Már a járási hivatalban sem volt megfelelő kapacitás erre, hogy ezt ellenőrizzék, megyei szinten meg pláne nem lesz. Ehelyett az önkormányzatok jogkörét kellene erősítenie a kormánynak, és hozzá megfelelő forrást rendelni annak érdekében, hogy utána tudjunk menni ezeknek az ügyeknek. 

Aradszki András országgyűlési képviselő pedig a múlt heti sajtótájékoztatón, ezzel a rendelettel kapcsolatos kérdésünkre szintén azt fejtette ki, hogy:

– Az, hogy a helyi anomáliákat a helyszínhez közelebbi, helyi hatóság látja el, az szerintem jó dolog. Könnyebb a tényállást felderíteni, és könnyebb az intézkedéseket megtenni, mint a megyeszékhelyről. Az más kérdés, és erre kell odafigyelni, hogy ehhez a megfelelő szakembergárdát biztosítani kell.