A teremtésvédelem (amit ma környezet- vagy klímavédelemnek illik nevezni, nehogy véletlenül vallási kisugárzása legyen!) mintegy kétezer-hatszáz éve a zsidó-keresztény kultúra szerves része, alapja a teremtéstörténet tanítása arról, hogy az ember művelje és őrizze a teremtett világot, vagyis legyen felelős gazdája, használja képességeit annak alakítására eredeti épsége megőrzése mellett. A teremtésvédelem nem csupán az aktuális problémára adott válasz, hanem egy alapvető emberi magatartás, ami a teremtett világ rendjéből és benne az ember szerepéből következik, vagyis a természethez való viszonyt írja le.

„A gond nem pusztán gazdasági és technológiai, elsősorban erkölcsi és lelki” – idézhetjük a nyugati és keleti egyházfők közös nyilatkozatát. A teremtett világ rendje átfogó, ökológiai szemléletet feltételez, ugyanis a természet és az ember iránti érzéketlenség összefügg.

A kereszténydemokrata ihletettségű kormány nagyon határozott „klímavédelmi” intézkedésekkel, programokkal rendelkezik. Magyarország azon 21 ország közé sorolható a világban, amelyek 1990-hez képest úgy tudták csökkenteni széndioxid-kibocsátásukat, hogy közben növelni tudták a gazdasági termelést.

A kormány nemhogy egyetért az Európai Unió 2030-ig szóló klímavédelmi céljaival, de még ambiciózusabb vállalásokat is tett, mivel addig nem csak a széndioxid-kibocsátást csökkenti 90 %-kal, hanem az üvegházhatású gázokat is mérsékli 40 %-kal, a megújuló energiaforrások arányát pedig 14 %-ról 21 %-ra növeli.

Csak megjegyzem: a 2011-ben elfogadott korábbi energiastratégiában Magyarország, összhangban az EU célkitűzéseivel, vállalta: a megújuló energiaforrások végső energiafogyasztáson belüli részarányát 2020-ig 14,65 %-ra emeli. A célkitűzés teljesítése időarányosan jól haladt, a mutató már 2013-ban elérte a 2016-ra tervezett értéket. A kormány január 10-én elfogadta a többi között az új Nemzeti Energia- és Klímapolitikai Stratágiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, valamint a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet.

Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re, de 2030-ra a magyar energiatermelés 90 %-ban kibocsátásmentes lesz. A klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség. A magyar kormány feltételei között az szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei (vagyis a rezsi) ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

Az ésszerű és reális, szakmai alapokra építő energiapolitika az energiamix (= fosszilis-ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg-megújuló /zöld/ energiaforrások arányos felhasználása) kialakítását célozza, és nem istenít kizárólag egyfajta forrást, amely megközelítés egyszerre szolgálja a függőségünk csökkentését és az ellátásbiztonság erősítését.

Azoknak azonban, akik zöld-ellenességgel vádolják a kormányt, a tettek beszélnek, hát álljon itt néhány példa:

Energiaügyért felelős államtitkárként 2016-ban Pécsett adtam át Közép-Európa egyik legnagyobb napelemparkját. A beruházásnak köszönhetően éves szinten mintegy 15 ezer tonnával csökkent az ország széndioxid-kibocsátása. A naperőmű évente 10,115 millió kWh villamos energia előállítására képes károsanyag-kibocsátás nélkül, ami 3300 magyar háztartás éves villamosenergia-felhasználását fedezheti. A több mint 38 ezer napelem panelt tartalmazó erőmű a Pécsi Hőerőmű egykori, már felhagyott és teljes mértékben rekultivált zagyterének területén létesült, amely így környezettudatos módon hasznosult.

Továbbá: a MOL NyRt. például 2018-ban három üzemében épített napelemparkokat: Tiszaújvárosban a MOL Petrolkémia (MPK), Százhalombattán a Dunai Finomító, valamint Füzesgyarmaton a bányászati üzem területén.

Még egy példa: Sajóbábonyban 2016 júliusa óta az 1,2 hektáros területen elhelyezkedő napelemtelep 200 családi ház éves fogyasztásának megfelelő árammennyiséget termel.

Egyértelmű, hogy a karbonszegény energiatermeléshez szükséges mind az alaperőműként működő Paks és Paks-II, mind a megújuló energiaforrások rendszerbe állítása. Ahhoz, hogy hazánk képes legyen megfelelni az egyre szigorúbb klíma- és környezetvédelmi feltételeknek, kizárólagosságot nélkülöző modern technológiájú és versenyképes erőművekből álló energiaportfóliót kell kialakítania és működtetnie.

Érdemes tudni azt is, hogy 2014-ben 1016,5 MgW kapacitású megújuló villamosenergia-erőmű termelt Magyarországon, 2015-ben 0,7 %-kal már nőtt is ez a kapacitás. 2015-ben állt rendszerbe a Mátrai Erőmű 16 megawatt beépített teljesítményű, az ország első engedélyköteles naperőműve is. Évről-évre pedig megduplázódik a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása.

Láthatjuk tehát, hogy hazánkban nem új a klímavédelmi politika, és 2010 óta, amióta felelős kormánya van Magyarországnak, igen nagy lépések történtek a kijelölt célok elérése érdekében.

Nézetem szerint a több városban meghirdetett klímavészhelyzetet nem szabad a politikai zsarolás, küzdelem eszközének tekinteni, hanem a klímavédelem társadalmi tudatosságát kell elősegítenie.

A klímaváltozás, valamint az illegális bevándorlás elleni fellépésben közösek az érdekeink, települési, nemzeti és európai szinten is.

A szerző Érd országgyűlési képviselője, korábbi energiaügyért felelős államtitkár