A polgármesterrel a leendő ipari park területén találkoztunk. Dr. Csőzik László hangsúlyozta, hogy a gazdasági övezet kialakítása és fejlesztése prioritásnak számít, hiszen ez adja a város bevételeit, és a jelenlegi 2,7 milliárd forintnyi helyi iparűzési adóbevételt 4-5 milliárdra kell növelni.
– Miért éppen itt lesz majd ipari park?
– Az előző önkormányzat idején került kijelölésre az Elvira majorhoz viszonylag közel az a 40 hektárnyi terület, amit a Zámori és a Benta patak fog közre, és egykor a Sasad Rt.-hez tartozott. Ez a 40 hektár a NIPÜF (Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.) egyik cégének a tulajdonába került, tehát állami tulajdon, nem az önkormányzaté, és nem is Érd város önkormányzata viszi a projektet, hanem maga a NIPÜF. A tervezés folyamata jelenleg ott tart, hogy ezen egyelőre három, később akár hat nagy raktárépület lesz majd található, tehát döntően logisztikára szánt bázisnak adhat otthont.
– A terület ipari parkként való hasznosítását tehát nem önök választották, hanem az előző városvezetéstől örökölték?
– Igen, de azt ki kell emelni, hogy bár Érd számos más területén van arra lehetőség, hogy bővüljön a helyi gazdaság, ez a 40 hektár azért fontos, mert ennek az előkészítettségi foka magas. Itt, amennyiben a befektető már most jelentkezne, viszonylag hamar elindulhatna a beruházás. Bár az Elvira major közel van, de velük egyeztetve is arra jutottak, hogy ez a távolság még kezelhető a major védelme szempontjából. Azon leszünk, hogy olyan ipar jöjjön ide, ami nem zavarja a gyümölcsültetvényeket és a génbanki tevékenységeket és nem környezetszennyező. Az előző önkormányzat azonban ugyanitt, ezen a 40 hektárnyi terület mellett még 70 hektárt kijelölt, de ennek a célterületté nyilvánítását már nem támogatjuk, mert az már az Elvira védőtávolságán belülre esne.
– Ezek szerint máshol keresnek 70 hektárnyi területet egy következő lehetséges ipari park céljára?
– Érd 60 négyzetkilométeren terül el, melynek fele lakott terület, a másik fele pedig távol esik a házaktól, úgyhogy évtizedek távlatában még sok száz hektár gazdasági övezetté alakítható át. Potenciálisan legkedvezőbb erre a célra az a vitorlavászon alakú terület, ami a 6-os főút és az M6-os autópálya között terül el, Százhalombatta, illetve Ercsi felé haladva.
– Van a városnak beleszólása abba, hogy milyen cégek kaphatnak itt, az Elvira mellett helyet?
– Ez teljes egészében a NIPÜF projektje, de persze tárgyaltunk a vezérigazgatóval, aki volt itt, Érden. Azok a befektetések a legjobbak a városnak, amelyek sok munkahelyet adnak, nem környezetszennyezőek és magas az árbevételük. Példának mondhatnám a modern és a zöld technológiával foglalkozó cégeket vagy startupokat.
– Hétfőn találkozott a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztossal, akivel a Modern Városok Programról egyeztettek. Milyen eredménye van a tárgyalásnak?
– Két tárgyaláson is részt vettem az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban: a Pénzügyminisztériummal és a Modern Város Programért felelős kormánybiztossal is egyeztettem. Mindkét tárgyalás jól sikerült, jól fogadták az érdi elképzeléseket. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezek a projektek megvalósuljanak. Áttekintettük a projektek állását, és észlelték ők is a forráshiányt, hiszen sok projekt esetében nagyon-nagy gondot okoz, hogy ezek 2016-2017-ben készült költségvetésekre, árkalkulációkra épültek, ehhez rendelték a támogatások mértékét. Csakhogy 2020-ra az építőipari árak messze elhúztak. Van olyan projekt, pl. Ófalu esetében, ahol a rendelkezésre álló forrás a fejlesztések felére sem elég, tehát úgynevezett ráemeléseket kell kérnünk. Ófalu esetében pedig jelentős változtatást szeretnék kérni. Ez a városrész, egy komplex fejlesztéssel – ami magában foglalná a kastély valamilyen szintű újraépítését, a gyógyvíz hasznosítását egy modern fürdőben, a pincesor rekonstrukcióját – ugyanis segíthetne abban, hogy Érd rákerüljön a turisztikai térképre, de ehhez az előirányzott 1,5 milliárd forintnál többre, 8-10 milliárd forintra lenne szükség. Nagyon remélem, hogy siker koronázza majd ezt a lobbit, ha nem is most, akkor később, hiszen közeledik a mohácsi csata 500. évfordulója, és Ófalunak, mint tudjuk, van kötődése ehhez az eseményhez, hiszen II. Lajos és csapatai itt, a kastélynál álltak meg pihenni Mohács felé. Jó lenne, ha ebben a projektben magántőke is részt venne.
– A választások óta eltelt 100 napot hogyan értékeli?
– Nyugodt lelkiismerettel nézek a választóink szemébe ezzel kapcsolatban. Bekövetkezett egy olyan stílusváltás, amit igényeltek az emberek. A korábbi időszak arrogáns, kivagyi városvezetői magatartásformájával szemben egy közvetlen, emberségesebb, lelkiismeretesebb attitűddel állunk az emberek előtt. Megvalósítjuk a vállalásainkat, és azon leszünk, hogy minden hozzánk érkező problémát megpróbálunk kezelni, megoldani.
A másik, ami a választási ígéreteink között is szerepelt, és meg tudtunk valósítani, az a 65 éven feletti, átlagos vagy az alatti nyugdíjat kapó idősek esetében már idén megadtuk a teljes építményadó mentességet.
Most először pályáztuk közvetlenül Brüsszelbe 1,5 milliárd forint értékben új művelődési központ építésére. Remélem, hogy célt ér majd ez a pályázat, bár nagyon sokan, a kerethez képest tízszer annyian adták be ugyanerre a pályázatukat más tagországokból, de lobbizunk az ügy érdekében.
A Modern Városok Program tekintetében magamhoz vontam a projektmenedzsmentet, centralizáltam valamennyi projekt irányítását, a korábbi széttagolt és nehezen követhető irányítás helyett én, mint polgármester irányíhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg és koordinálom az összes projektet. Így próbáljuk a legtöbbet kihozni ezekből, amelyek között azért vannak félig megrekedt projektek. Elindult még az előző önkormányzat ténykedése miatt egy eu-s vizsgálat a Fácán utcai óvoda felújítása kapcsán, tehát vissza akarnak kérni a Közbeszerzési Döntőbizottság és az EUTAF (Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) által szabálytalannak, kartellezésgyanúsnak tartott közbeszerzés útján felhasznált pályázati támogatást, de mindent megteszek azért, hogy ne az adófizetők, azaz a város pénzéből kelljen visszafizetni ezeket a jelentős tízmilliókat.
2020-ban pedig az a célunk, hogy legyen aszfaltozás. Olcsón, de mégis jó minőségben, szakszerűen sok-sok mellékutcát szeretnénk rendbe hozni idén. Hiszen azt látjuk, hogy arra van a leginkább igény az emberek részéről, hogy végre történjen érdemi áttörés az alapvető infrastruktúra kiépítése terültén. Márciusra fog kikristályosodni, hogy mennyire lesz lehetőség, de ehhez saját forrást kell keresnünk, hiszen Kósa Lajos 60 milliárd forintos lufi ígérete még csak töredékében sem került beváltásra, amit persze számon kérünk majd a kormányon.
– Mit tehet az önkormányzat a Stop Shop parkolójában kialakult helyzet megoldásáért?
– A parkolóház magántulajdon, a Stop Shopot működtető cég tulajdonában van. Az üzlettulajdonosokra hivatkozva záratta le az ingázók elől az 1. emeleti parkolót este 22 óra és reggel 9 óra között a Stop Shop, hogy az üzletek vásárlói helyet találhassanak ott. Ez ugyanakkor nagy problémát okoz a vonattal ingázók számára, hiszen egy megszokott 100-150 parkoló helyet nem tudnak igénybe venni. Megkerestem a Stop Shop vezetését, és a jövő héten fogunk tárgyalni nemcsak erről, de az áruházzal kapcsolatos valamennyi lehetséges problémáról. Én azon leszek, hogy ezen a helyzeten lehessen változtatni, találjunk egy jó kompromisszumot, mert akceptálni kell azt az igényt, hogy megnőtt a vonattal közlekedők száma, és parkolóhely szűke miatt nincs hol hagyniuk az autóikat. Emellett a belvárosban legalább 500, de inkább 1000 parkolóhelyre lenne még szükség ahhoz, hogy maradéktalanul kielégítsük akár a városközpontban közlekedők, akár az ingázók igényeit. A városnak is a zsebébe kell tehát nyúlnia előbb-utóbb, hogy változtassunk ezen a helyzeten, de addig is, amíg ez nem történik meg, nagy szükség van a Stop Shop parkolóházára, ezért azt fogom kérni tőlük, hogy gondolják át ezt az intézkedést.