A kéménytüzek nagy része az égéstermék-elvezetőben lerakódott, elszurkosodott korom gyulladására vezethető vissza. Ennek egyik oka az lehet, ha nem megfelelő tüzelőanyagot használunk, a másik pedig a kémény építőanyagainak elöregedése, az égéstermék-elvezető nem megfelelő műszaki állapota.

Ami az előbbit illeti: ne kerüljön az égéstérbe rongy, gumi, műanyag, színes vagy fényes reklámújság, festett, lakkozott fa vagy bútorlap, egyrészt azért, mert ezek elégetésekor több korom rakódik le a kéményben, tönkreteszik a tüzelőberendezést, másrészt a bennük található káros melléktermékek, mérgező, rákkeltő anyagok a levegőbe és a hamuba kerülnek, veszélyeztetve az egészséget és a környezetünket. Az elszurkosodott korom begyulladását közvetlenül kiválthatja, ha hirtelen elégő tüzelőanyagot – fenyőfatűlevél, gyaluforgács, dióhéj – használunk. Az izzó parazsat tartalmazó tűztérbe tilos nagy mennyiségű tűzifát betenni, mert nem lehet az ehhez szükséges mennyiségű levegőt biztosítani, ami elégtelen égéshez, rosszabb esetben robbanásveszélyhez vezethet. A tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így saját otthonunk levegőjét is megmérgezzük.

A kéménytüzet elkerülhetjük, ha a fenti tanácsokat betartjuk, és rendszeresen ellenőriztetjük, tisztíttatjuk a kéményünket. A magánszemélyeknek a szolgáltatás ingyenes.

Az érdi katasztrófavédelmi kirendeltség statisztikái szerint 2018-hoz képest 2019-ben csökkentek a kéménytüzek: az illetékességi területükön a 2018. évi 39 eset 17-re csökkent le – tudtuk meg Sallai Lászlótól, az Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjétől.

– A jelenlegi szabályozás szerint a kémény ellenőrzését a lakosságnak kell megrendelnie. (Kivételt képeznek ez alól a társasházak, ahol előre elkészített ütemezés szerint végzik a sormunkát a kéményseprők. Érden február 1-április 30. között dolgoznak majd.) A fűtési szezon végén, illetve a következő fűtési szezon kezdete előtt érdemes elvégeztetni a felülvizsgálatot. Érdemes időt hagyni arra, hogy az esetleges hibákat legyen mód kijavítani, mielőtt a téli fűtési idény megkezdődne.. A szolgáltatóval kell időpontot egyeztetni; két alkalommal ingyenes a kiszállás, ám ha a kéményseprő senkit sem talál otthon, harmadszorra már csak térítési díj ellenében megy ki az adott címre – jegyezte meg Sallai László, hangsúlyozva: a gazdasági társaságoknak is kötelező megrendelni a felülvizsgálatot, illetve a kéményseprést, de nekik már meg kell fizetniük a szolgáltatás díját.

Ha a kéményünk nem jól szelel, nem ég rendesen a kályha, a füst visszaáramlik különböző helyeken, azonnal hívjunk szakembert. A kéménytüzeket illetően jó tudni: a száraz korom izzása kevésbé veszélyes, mint a vastagon lerakódott kátrányos rétegé – ez ugyanis akár az ezer fokot is el tudja érni, és amellett, hogy károsíthatja a kéményt, a padlástérben a faszerkezetet is meggyújthatja. Ezért minden tulajdonosnak érdeke, hogy éljen az ingyenes felülvizsgálati, tisztítási lehetőséggel.

A szilárdégéstermék-elvezetőknél évente, gázkészülékek esetében kétévente van szükség az ellenőrzésre.

Telefonon a 1818 telefonszámon, a 9.1. menüpontban érhetjük el a kéményseprő ügyfélszolgálatot, és kérhetünk kiszállást, ha gond van, és itt rendelhetjük meg az ingyenes felülvizsgálatot is.

Aki gázzal fűt, annak érdemes felszereltetnie szénmonoxid-érzékelőt (hogy milyen fajtát válasszunk, annak itt érdemes utánanézni).

– Úgy láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, egyre több helyen kerül felhelyezésre az érzékelő. A szénmonoxid-visszaáramlásos esetek száma is csökkent: míg a korábbi években 47 ilyen volt, tavaly már csak 31, és egyiknél sem történt haláleset – hangsúlyozta Sallai László, hozzátéve: aki gázzal fűt, annak nemcsak a kéményt kell ellenőriztetnie, hanem a készüléket is.

– Egyes belső átalakítások esetén is szükségünk lesz a felülvizsgálatra: például ha új nyílászárókat, vagy kimenetellel rendelkező páraelszívót szerelünk be – zárta szavait a tűzoltó alezredes.