Csőzik László a város anyagi lehetőségeit ismertetve elmondta: Érd négy és félmilliárd forint helyiadó-bevétellel számolhat, ehhez jönnek a normatívák, és a különböző támogatások, pályázati források. Saját működtetésére 14-15 milliárd forintot költ a város, szabadon felhasználható forrás nagyon kevés marad. Nagy szükség van a helyi iparűzésiadó-bevétel növelésére, hiszen – az ilyen szempontból kiemelten jó helyzetű – Budaörshöz képest Érdnek nagyobb az elmaradása, mint Magyarországnak a nyugat-európai átlaghoz képest.
Az adóbevételek növelésének megoldása lehet a gazdaságfejlesztés, új ipari övezetek létrehozása – ez a folyamat már megkezdődött, és a Modern Városok Programjában is helyet kapott. Csőzik László kiemelte azt is: minden pályázati lehetőséget – a megyeitől kezdve a régióson át az EU-sig – igyekeznek kihasználni az innováció érdekében. Megoldást jelenthet egy nagybefektető idecsábítása is.
A polgármester hangsúlyozta azt is: a Modern Városok Programját végig kell vinni, és el kell érni, hogy legyen folytatása – egy-két héten belül tárgyalásokat folytat majd az illetékes szaktárcák képviselőivel.
Ahogy a hozzászólók felvetéseiből, panaszaiból kiderült, a legnagyobb igény az út- és a járdaépítésekre van. Mint elhangzott, a Modern Városok Program keretében és más pályázati forrásokból történtek és történnek előrelépések az út- és csomópont-építések területén, sok fő-, illetve gyűjtőút mellett viszont egyáltalán nincs járda, ami nagyon nagy gondot jelent. Több ilyen beruházást már korábban betervezett a képviselő-testület, és ezeket az új városvezetés szeretné lebonyolítani és továbbvinni. Csőzik László a közmeghallgatást követően kérdésünkre elmondta azt is, hogy szeretnének új útprogramot alkotni, amely tartalmazza azt, milyen sorrendben és hol történjen az aszfaltozás.
Többen is előálltak azzal a javaslattal, hogy legyen fizetős a parkolás Érd belvárosában, ugyanis napközben szinte alig lehet üres parkolóhelyet találni. Csőzik László elmondta: ezt a megoldást nem tudja támogatni, ugyanakkor elismerte, hogy ez a probléma valóban jelentős, körülbelül ezerötszáz parkolóhellyel kevesebb van, mint kellene – és ennyit a város nem tud létesíteni. A gondokat enyhíteni a rendelkezésre álló üres telkek felvásárlása, és azokon parkolóhelyek kialakítása, a dugókat pedig a Kálvin téren létesülő turbókörforgalom mérsékelheti majd, és az is könnyítene a helyzeten, ha nem összpontosulna minden szolgáltatás a városközpontba.
Arra a lakossági kérdésre, hogy mikor adják át a már elkészült Bagoly utcai rendelőt, Csőzik László elmondta: a használatbavételi eljárást már megindították, de akár több hónapba is telhet, amíg ez lezajlik; az önkormányzat mindent megtett, és azon lesznek, hogy felgyorsítsák ezt a folyamatot.
A csatorna-hozzájárulások visszafizetésével kapcsolatban is érkeztek kérdések a városvezetéshez. A polgármester hangsúlyozta: ezt kampányuk fókuszpontjába helyezték, mivel jogosnak látták a lakosság ez irányú igényét. – Jelenlegi tudásunk szerint elmondhatjuk: volt egy csatornázási B-program 2014-ben, amely olyan beruházások megvalósítására szólt, amelyek nem kifejezetten a csatornázás célját szolgálták, hanem járulékos beruházások voltak – ezzel kapcsolatban azonban nem kérdezték meg a társulati tagok véleményét. Az is probléma, hogy a város egymilliárd forint körüli összeget nyert az önerőalapból, ami azt a célt hivatott volna szolgálni, hogy csökkenjenek a lakosság terhei – ehhez képest nem érthető, hova tűntek el ezek a pénzek. Utánamegyünk ennek a témának, és a következő év elején átfogó vizsgálatot indítunk a csatornaprojekttel kapcsolatban – mondta Csőzik László, hangsúlyozva: a választási ígéretüket tartani kívánják, de ezt nem tudják egyik pillanatról a másikra megvalósítani, hiszen nincs meg az ehhez szükséges pénz, amit valamilyen módon elő kell teremteni.
A zöldjárat gyakoribbá tétele is felmerült a közmeghallgatáson; Csőzik László elmondta, hogy egy aprítógép beállításával próbálták orvosolni a problémát. Az új szolgáltatás már most, bevezetésekor is nagyon népszerű, és igyekeznek minden igénynek eleget tenni.
– Mintegy másfélmilliárd forint értékben egy zöldhulladék-lerakó is Érdre kerülhet. Ez egy rendkívül fontos nagyberuházás lenne, ami munkahelyeket biztosítana, és csökkentené a hulladékszolgáltató veszteségét is – emelte ki a városvezető, hozzátéve: ha ez a projekt beindul, sűríteni tudják a zöldjáratokat.
Sok egyéni panasz is érkezett a közmeghallgatáson; a hivatal tizenöt napon belül válaszol majd.
– Mindenkinek válaszolni fogunk, és minden esetben azt keressük, hogy a megoldás létrejöjjön, vagy ha ez nem lehetséges, elmagyarázzuk azt, hogy erre most miért nem kerülhet sor, és hogy tudjuk-e majd kezelni a problémát. Annak, hogy helikopter-leszállópálya épüljön a városban – mert volt ilyen felvetés is –, biztos nem fogunk tudni eleget tenni, de hogy ne folyjon be minden esőzés alkalmával a csapadékvíz egy ingatlanra, azt kötelessége megoldania az önkormányzatnak. Az elhangzott panaszok orvoslása száz-, lehet, hogy ezermilliárd forintba kerülne. Igyekeztem érzékeltetni, milyen lehetőségeink vannak, mik a realitások, és hogy ezen belül mindent el fogunk követni, hogy elmenjünk a falig. Úgy vettem észre, az emberek ezt megértették, elfogadták, és megindult egy párbeszéd, együtt-gondolkodás arról, hogy a kevés rendelkezésünkre álló forrást úgy költsük el, hogy az jó minőségben történjen, és csökkenjen a panaszok száma – mondta Csőzik László, aki végezetül annak lehetőségét is felvetette, hogy az évi egy helyett két alkalommal tart majd a város közmeghallgatást.
