– A választás napján rögtön gratuláltam Csőzik Lászlónak, és megtettem azt a javaslatot, hogy mihamarabb üljünk le megtárgyalni a folyamatban lévő érdi fejlesztéseket és azt, hogy Érd jövője szempontjából milyen keretek között tudunk együttműködni. Érd fejlesztéséért eddig is nagyon sokat tettünk T. Mészáros Andrással, ennek az eredményeit lehet látni. Ezt a fejlesztést tovább kell folytatni. Ehhez képest egy nyílt levelet kaptam, amelyben az szerepelt, hogy Csőzik László új lapot kíván nyitni az együttműködésben. Ezzel egyetértettem, és ki is fejtettem válaszomban, hogy ha már új lapot kívánnak nyitni, kérjenek elnézést hazánk miniszterelnökétől, akit elég súlyos szavakkal illettek. Feltételt nem támasztottam az együttműködésre, egy kérésem volt a tiszta lap érdekében, de úgy látszik, ez a lap nem lesz tiszta, az együttműködést ilyen kétfajta mentalitással ugyan, de folytatnunk kell – fogalmazott az országgyűlési képviselő. Hozzátette, bízik abban, hogy miután az egyezkedéseken túlvannak, arra is lesz ideje a város vezetésének, hogy érdemben döntsék el az irányokat és hallgassák meg egymás véleményét Érd város fejlesztéséről.
Aradszki András arról is beszámolt, hogy a kormány rendelkezése szerint a 10-30 ezer közötti lélekszámú települések részére egy külön fejlesztési program indul majd el, ami a térségben Diósdot és Törökbálintot érinti, éppen ezért, mint mondta, ott is nagyon fontos lesz az együttműködés mindkét településsel.
Azt is kiemelte, hogy a kormány a Magyar Falu Program pályázatait is elbírálta. A térségben két település volt érintett, Pusztazámor és Sóskút. A pályázaton Pusztazámor mintegy 5 millió forintot nyert el járdaépítésre, illetve a római katolikus plébánia felújítására 15 millió forintot kaptak. Mint mondta, Sóskút pályázatát – mivel őt nem tájékoztatva írták – nem tudja értékelni, az nem lett sikeres.
Az országos ügyekre rátérve Aradszki András elmondta, hogy továbbra is nő az ország gazdasági teljesítőképessége. A magyar kormány 4,9 százalékos növekedésre számít.
– Emelkedik a lakásépítések száma, ez Érden, Diósdon és Tárnokon is szemmel látható. A kormány elfogadta a kkv-k új stratégiáját, ezek meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak, a foglalkoztatottak több mint 70 százalékát kis- és középvállalkozók foglalkoztatják. Mintegy 1000 vállalat megkérdezésével az ITM olyan programot alakított ki, amely sikeres és dinamikus kkv-kat fog eredményezni és hosszútávon meg tudják tenni azt a nagy lépést, hogy a nemzetközi piacon, a méretnövekedésben is erőteljesebb változást érhessenek el – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, aki azt is elmondta, hogy ehhez szükséges az őket terhelő adóterhek és adminisztráció csökkentése, vagy az adminisztráció könnyítéséhez szükséges technológiák alkalmazása. Azt is hozzátette, hogy éppen a kkv-k fejlődése érdekében az elmúlt években jelentősen csökkentették az adóterheket.
Aradszki András arról is beszámolt, hogy a szakképzésben is érzékelhető változások lesznek, ennek egyik jele, hogy a szakképzésben résztvevők bérét mintegy 30 százalékkal fogják növelni.
A képviselő sajtótájékoztatójának zárásaként elmondta, hogy elindult a parlamenti munka is, az elmúlt héten már komoly viták folytak az egyes egészségügyi tárgyú törvények előterjesztéseit illetően, illetve egyes energetikai tárgyú törvényekkel kapcsolatban is. Mint elmondta, előjött a klímavédelem ügye is, amiről hangsúlyozta, hogy a fontosabb kérdések egyike és fontosnak tartják, hogy a primér energiatermelésben a szén-dioxid kibocsátás 2050-re megszűnjön. E tekintetben Magyarország jó úton halad.