A szakemberek szerint két fontos tényező befolyásolja jelentősen a boldogságszintünket: a boldogságteremtő képesség – azoknak a technikáknak, stratégiáknak a fejlettségi szintje, amikkel pozitív élményállapotba hozhatjuk magunkat – és a stresszkezelés hatékonysága. A jó hír az, hogy mindkettő tanulható. A boldogságórákon – , amelyek módszertanát az ELTE pozitív pszichológia professzorai dolgoztak ki – a diákok játékos feladatokkal egyénileg, páros vagy csoportos munkában ismerkednek meg a hála, a megbocsátás, az optimizmus gyakorlásával, a kapcsolatok ápolásával, boldogító jó cselekedetekkel, célok kitűzésével és elérésével, különböző megküzdési stratégiákkal, az apró örömök élvezetével és a fenntartható boldogság fogalmával.
A boldogságórák célja, hogy megváltoztassa a negatív gondolkodásmódot, és a tanulásban egy optimista hozzáállást kialakítson a diákok körében, de foglalkozik a tanárok jól-létével is, és igyekszik valamilyen formában a szülőket is bevonni a programba. Prof. Dr. Bagdy Emőke, a Boldogságóra könyvek társszerzője, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék professor emeritusa azt írja a programról:
Arra törekszünk, hogy a boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak.
Az érdi Bolyai János Általános Iskolában Paraszthy Ildikó vezette be a módszert, a szülők, a gyerekek és a tanárok nagy megelégedésére, merthogy az eredmények érezhetőek az órákon és az órán kívüli szabadidős tevékenységekben is. De erről már Baranyi Teréz, az iskola igazgatója beszélt az Érd FM 101.3-nak adott interjújában:
