Korábban már megkerestük a témában Petró Krisztinát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület érdi tagját, Horváthné Domonkos Mónikát, az Érdi Környezetvédő Egyesület kommunikációs munkacsoportjának vezetőjét. Most pedig Horváth Zsolttal, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi és agrármérnökével igyekszünk eloszlatni az avarégetés körül kialakult tévhiteket.

Amikor az avart, azaz a kerti hulladékot égetem, másban nem teszek kárt.

Petró Krisztina, arra hívja fel a figyelmet, hogy rengeteg sünnek okozunk máglyahalált tudtunkon kívül az avarégetéssel, merthogy ezek a nem mellesleg védett állatok ekkorra már befészkelik magukat télire, és ehhez az avar épp ideális búvóhelynek számít nekik. Ha ragaszkodunk az avarégetéshez, Krisztina azt tanácsolja, forgassuk át legalább tűzgyújtás előtt a zöld hulladékot, hogy véletlenül se okozzunk kárt ezekben az állatokban. (Ebben a korábbi cikkünkben bővebben foglalkoztunk a sünökkel.)

Az avarégetés nem szennyezi a levegőt (jobban, mint az autók).

Horváthné Domonkos Mónikával, az Érdi Környezetvédő Egyesület kommunikációs munkacsoportjának vezetőjével készült interjúban már írtuk, hogy 100 kg zöld hulladék elégetésével 90 millió köbméter levegőt szennyezünk el egészségügyi határérték felett, azaz egy 10ezer fős település komplett levegőjét tudjuk ilyenkor befüstölni. (Horváthné Domonkos Mónikával készült interjút itt tudja visszahallgatni.)

Horváth Zsolt (H.Zs.).: Ha a közlekedési járművek okozta szennyezéshez akarjuk hasonlítani ezt a mértéket, akkor ezzel ugyanannyi szálló port juttatunk a levegőbe, mintha 250 autóbusz 24 órán át közlekedne a településen.

Az emberi egészségre nem ártalmas az avarégetés.

H.Zs.:A kerti hulladék égetése sosem tökéletes égetés. Ha egy tüzelőberendezésben száraz fát égetünk, ahol tökéletes a levegő ellátása, és helyesen gyújtjuk be, akkor ugyanez a fa a kerti kupac alján 10ezerszer nagyobb légszennyezést tud okozni az elégtelen égés miatt. Amikor szabadtéren égetjük el a kerti hulladékot, akkor a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és magas nedvességtartalom miatt a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. A szén-monoxid mellett pedig egy tucat más, egészségkárosító és mérgező anyag kerül a levegőbe (és a mi szervezetünkbe) ilyenkor, többek közt szén-hidrogének, nehézfémek, égésgátlók. Sok közülük nem is tud lebomlani az emberi szervezetben, születési és fejlődési rendellenességet okoznak és erősen rákkeltő hatásúak.

Egy kis avarégetéstől csak nem lesz semmi bajunk.

H.Zs.: A legalacsonyabb szintű légszennyezés is veszélyt jelent az érzékeny emberekre, úgy, mint a csecsemőkre, az időskorúakra, az aktív és passzív dohányosokra, illetve a légúti és keringési megbetegedésben szenvedőkre.

Az utcánkban is száll a por, mert nincs leaszfaltozva, miért más ez, mint az úgynevezett szálló por?

H.Zs.:Az avarégetés során keletkező szálló por más. Ezeknek a részecskéknek a mérete nagyon kicsi, akkorák, mint a vírusok. Épp ezért semmilyen akadályt nem képes alkotni a szervezetünk velük szemben, bejutnak a tüdőbe és a véráramba, és azzal együtt az agyba, a csontvelőbe, a szöveteinkbe, akár a sejtjeinkbe is.Kiválthatnak légúti elváltozást, allergiát, károsíthatják a légzési funkciót, nőhet a légzőszervi, szív és érrendszeri tünetek megjelenésének és súlyosbodásának valószínűsége, és emelkedhet a tüdőrák kialakulásának kockázata, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében fellépő halálozások száma. Hazánkban évente 12ezer ember hal meg bizonyíthatóan a légszennyezettségnek köszönhetően.

Száraz az avar és a fa, amit eltüzelek, gyorsan elég, és elillan a levegőből a sok káros anyag.

H.Zs.:Sajnos a téli időszak nem kedvez az avarégetésnek, mert ilyenkor sokszor anticiklonális időjárás van. Ez azt jelenti, hogy egy magas nyomású légköri képződmény van a városok levegője fölött, ami nem engedi eltávozni ezeket az anyagokat. Olyan, mintha egy dunsztos üvegben élnénk, és alatta meggyújtanának egy gyertyát.

Tele van a kertem fákkal, majd azok elnyelik a szálló port.

H.Zs.:Ezek a porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere-nyílásokat, ezért a növények fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növényeket és azok terméseit tönkretéve gazdasági károkat is okozhatnak. A növények nem tudják felvenni a harcot a szálló porral.

Ha ilyen káros, akkor miért nem tilos?

H.Zs.: Elvileg tilos a kertben keletkezett hulladék szabadtéri égetése, viszont egy kiskapunak köszönhetően a települések önkormányzatai saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy mégis engedélyezik azt bizonyos időszakokban.

Érden február 15-április 30. és  október 15 – november 30. között van erre lehetőség. Kivéve Felső-Parkvárosban, az M7-es túli részen, ahol ezekben az időszakokban sem engedélyezett. A helyszíni bírság most maximum 50 ezer Ft, a közigazgatási bírság pedig természetes személy esetén 200ezer Ft-ig, jogi személy esetén 1 millió Ft-ig terjedhet.

Azért égetem el az avart, mert nincs más megoldás.

H.Zs.: De van. A zöldjáratok sűrítése mellett a komposztálás. Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható, aminek során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le, és alakítják át humusszá. Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet.

Valamit nem lehet komposztálni

H.Zs.: Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek tartalmaznak olyan vegyületeket, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul. Sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméterrel) rendelkezésünkre áll, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

Szebenyi Péter, a Hulladékvadász és a JÖN (Jövő Öko-Nemzedéke) Alapítvány vezetője is a komposztálásra hívja fel a figyelmet az alapítvány őszi kampányában, sőt ötleteket, tippeket is adnak a komposztáláshoz a honlapjukon.