A magyarsághoz azért köze van a szerző legújabb, Chip című művének, hiszen a kitalált alaphelyzet szerint hazánkat a nyugati országokban állampolgárságot kapott muszlim csoportok árasztják el, s az ebből adódó konfliktusok kezelése, feldolgozása motiválja a szereplőket. Ahogy Kopor Tihamér mondja, fantáziáját sem kellett nagyon szabadjára engednie, hiszen, egyre több példát lehet találni, amiből meríthet az író. Az öt évvel ezelőtti, Végvár című politikai víziójának születésekor pedig még azt gondolta, hogy szárnyaló képzeletét a valóság sosem éri be, de nagyon hamar híradójelenetek sorában lelt igazolásra, amit ő kitalált.

Ez a könyv azért különbözik a Végvártól, hiszen a krimi elemeit használja föl egy olyan helyzet bemutatására, amitől az író szerint tartani kell, s aminek elkerülése érdekében érdemes félreverni a harangokat, mert nem lehet nem tudomásul venni, hogy kultúrák harcának korát éljük – vallja –, amit akár a harmadik világháborúnak is nevezhetünk. 

A fülszöveg és persze maga a szerző is szövevényes történetet ígér, amiről mégis csak krimiről lévén szó, túl sokat nem illik elárulni. Annyit tudhattunk meg, hogy a Budapesten, Biatorbágyon, Zala megyében, Svájcban és Németországban játszódó történet főszerepelőjének a bőre alatt – egy, a korunkban már lépten nyomon fölállított beléptető kapu leplezi le – egy érmét találnak, rajta könnyen megfejthető kóddal, ami egy svájci bank széfjéhez vezeti a hősnőt, hogy saját múltjáról tudjon meg lényeges információnkat. Aki ennél többet szeretne megtudni, az kénytelen lesz elolvasni a Chip című új Kopor-regényt.

M. Nagy Péter