Lényegében konzervatívnak mondható kiállítási tervet állítottunk össze – mondja a galériavezető festőművész –, ami úgy értendő, hogy nem akarunk szakítani a hagyományokkal, azaz nem mondunk le az évről évre ismétlődő tárlatokról,mint a már említett két csoportos kiállítás. Így az első alkalom a galériában a Téli tárlat megnyitása lesz január 25-én. Ez a seregszemle felmérés is egyben, mert a rendszeresen meghívott mintegy ötven, általunk már jól ismert művészen kívül mindig felbukkan háromnégy új alkotó, hiszen a névre szóló invitálás mellett nyilvánosan is meghirdetjük (lásd 10. oldal) a kiállítási lehetőséget. A tárlat is követi a térség művészeti életének változásait.

Helyi értékek és újdonságok – így jellemezhetnénk a programot, ha valami sommás címkét keresünk. Hiszen egy városi galériának magától értetődő feladata és célja, hogy a helyi alkotók munkásságát nyomon kövesse, így például tárlatot rendezzen a 70. évét betöltő Karsch Manfrednak és a nála éppen tíz évvel idősebb Eőry Emilnek, akiket persze nem a kerek évfordulók tesznek tiszteletre méltó művésszé.

Karsch Manfred kifejezetten népszerű alkotó, ráadásul érzékelhetően változott festői stílusa az utóbbi évtizedben – ahogy Kéri Mihály fogalmazott –, elvontabb lett, már-már absztraktba hajló, noha a természet ihlető elemei változatlanul jelen vannak képein, amelyek így könnyen értelmezhetők a néző számára.

Eőry Emil gazdag festői és szobrászi életműve nem szorítható be a galéria szűkös térbeli keretei közé, ezért a munkái iránt érdeklődők egy gazdag monografikus könyvkatalógus lapjairól is megismerhetik alkotásait, amely Novotny Tihamér elemző írásaival és a város támogatásával jelenik meg a művész születésnapjára.

A helyi értékek felmutatásához tartozik, de kicsit az újdonság kategóriájába is sorolható Hajdú Kinga Munkácsy-díjas festőművész tárlata,aki Érden él ugyan, az éves seregszemléken is föl–fölbukkanak munkái, de önálló tárlata még nem volt a városban, sőt másutt is viszonylag ritkán – egy kicsit rejtőzködő alkotó műveit láthatjuk majd novemberben.

A két kategória közti átmenet jegyében említhetjük – noha inkább az újdonság felé billen a mérleg nyelve – Ponyiczki Szilvia festőművész tárlatát, aki eredetileg építész, de Érdről Angliába kerülve érdeklődésétől és tehetségétől sarkallva különböző művészeti képzések keretében vált mára egyre ismertebb festőművésszé, aki az álmokon keresztül próbálja
fölmutatni tudatalatti világunkat.

Az állandóból gyakran válnak a dolgok helyivé,ahogy ezt jól illusztrálja az AVL Autókut Mérnöki Kft. által immár a harmadik alkalommal Érdre hozott tárlata, ami a regensburgi egyetem művészeti hallgatóinak – mindig konkrét tematikán alapuló – vízióit mutatja meg az emberiség technika által meghatározott jövőjéről. A budapesti művészetpártoló vállalkozást immár nyugodtan nevezhetjük érdinek, hiszen ide települnek mintegy 300 embert foglalkoztató cégükkel.

A szezon egyik legizgalmasabb tárlatának ígérkezik a Munkácsy-díjas Hérics Nándoré, aki eredendően grafikusművészként határozza meg önmagát – sokan ismerhetik a nevét legendás magyar popzenekarok lemezborítóiról és plakátjairól –, de ettől sokkal változatosabb a munkássága, hiszen objekteket, fényszobrokat készít és fest is. Életmű-kiállítása legutóbb Szegeden volt látható, ahol munkái a Reökpalota összes termét megtöltötték, ennek az anyagnak a java, egy szűk válogatás lesz látható Érden.
 

Textilművészek tavaly állítottak ki először a galériában, a sorozat idén folytatódik, ezúttal Pázmány Judit budaörsi kárpitművész hozza el munkáit, amelyeknek fő jellegzetessége a rendhagyó anyaghasználat, ami izgalmas és különleges alkotásokat eredményez, s tágítja ki a textilművészet határait.

Vankó István festőművész a törökbálinti Asztal Társaság tagjaként mutatkozik be Érden. A művészeti csoport megalakulásakor, mintegy fél évtizeddel ezelőtt, itt, a galériában rendezhette meg bemutató kiállítását, ám azóta nemzetközileg is ismert alkotóközösséggé váltak.
 

 2019-es kiállítási programban szerepel még egy csoportos tárlat, ami jól illeszkedik a galéria utóbbi éveinek tematikájába: a Magyar Képző és Iparművészek Szövetség festőtagozatának néhány tagja, 10–12 alkotó állít ki, a tárlat kurátora Dréher János Munkácsy-díjas festőművész lesz.